Tanulmány: Az emberi agy fejlődése az élet öt különböző szakaszában | Vajdaság MA
Az emberi agy fejlődése során öt jól meghatározható szakaszon megy keresztül, amelyek kulcsfontosságú fordulópontokat jelentenek az élet különböző szakaszaiban. A University of Cambridge kutatói legújabb tanulmányukban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a mérföldkövek 9, 32, 66 és 83 éves korban különösen jelentős hatással vannak a kognitív funkciókra és a személyiség fejlődésére.
A mintegy 4 000, újszülöttkortól 90 éves korig terjedő életkorú ember agyi képalkotó vizsgálatán alapuló kutatás eredményeit a Nature Communications tudományos folyóirat közölte, a megállapításokról pedig a BBC is beszámolt. A vizsgálat egyik fontos következtetése szerint a serdülőkor nem ér véget a tinédzserévek után: az idegrendszeri kapcsolatok jelentős átalakulása egészen a harmincas évek elejéig folytatódik, írja a Vajdasági RTV.
Alexis Mousley, a tanulmány fő szerzője úgy véli, hogy az agy folyamatosan alakul és formálódik életünk során. Az idegi kapcsolatok dinamikusan változnak: egyesek megerősödnek, míg mások elgyengülnek, attól függően, hogy az egyén éppen melyik életciklusában tart.
A kutatók öt különböző fejlődési szakaszt azonosítottak. Az első fázis, a gyermekkor, a kilencedik életév végéig tart, és ebben az időszakban az agy rendkívül dinamikusan fejlődik. Miközben számos korai idegi kapcsolat fokozatosan visszafejlődik, újabbak alakulnak ki. Ezt követi a serdülőkor és a fiatal felnőttkor szakasza, amely 9 és 32 éves kor között zajlik. Ekkor a neurális hálózat hatékonysága drámai módon megnövekszik, azonban ebben az időszakban a mentális zavarok megjelenésének kockázata is a legmagasabb.
A 32 és 66 év közötti felnőttkor általában a viszonylagos stabilitás időszakának számít. Ekkor a változások üteme lassul, azonban a kapcsolatok hatékonysága fokozatosan csökkenni kezd. A következő szakasz, amely a 66 és 83 év közötti időszakot jelenti, a korai öregedés fázisa, amikor az agy működése egyre inkább elkülönült funkcionális területekre oszlik. Ez a jelenség összefüggésbe hozható a demencia és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának növekedésével. A késői időskorban, 83 éves kor felett, ezek a változások még inkább fokozódnak, de erről a periódusról sokkal kevesebb adat áll rendelkezésre, mivel ebben a korcsoportban kevesebb egészséges résztvevő vesz részt a kutatásokban.
A vizsgálatban nem részt vevő szakértők a BBC-nek adott interjújuk során kiemelték, hogy az eredmények szorosan összhangban állnak a jelenlegi tudományos ismeretekkel. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az egyéni eltérések továbbra is jelentős hatással vannak az agy fejlődésére és öregedési folyamataira.
A szerzők véleménye szerint az eredmények segíthetnek abban, hogy mélyebb betekintést nyerjünk abba, hogyan alakul az életünk folyamán a mentális egészségünket érintő betegségek és az időskori demencia kockázatának mértéke.
