Szuverenitásvédelmi Hivatal: Az Európai Parlament magyarellenes jelentése jogi szempontból abszurd, politikai értelemben pedig kockázatos | Vajdaság MA

A Szuverenitásvédelmi Hivatal véleménye szerint az Európai Parlament által készített, a magyarokat érintő jelentés jogi szempontból komolytalan, míg politikai értelemben kockázatos lépés - áll a hivatal szerdai nyilatkozatában, amely az MTI-hez jutott el.

A közlemény szerint az EP által elfogadott Strik-jelentés újabb állomása annak a 2016 óta zajló, Magyarországot célzó politikai nyomásgyakorlásnak, amelynek valódi célja nem a jogállamiság védelme, hanem a nemzeti szuverenitás korlátozása és az uniós intézményekhez való politikai-ideológiai igazodás kikényszerítése.

Az utóbbi évek során Brüsszel különféle eljárásokat és pénzügyi intézkedéseket indított Magyarország ellen, mint például kötelezettségszegési eljárások, jogállamisági jelentések, az Erasmus és a Horizont program forrásaival kapcsolatos befagyasztások, valamint a kohéziós pénzek visszatartása. Ezen lépések mindegyike egy közös cél irányába mutat: a tagállami döntéshozatal feletti külső ellenőrzés fokozottabb érvényesítése.

A hivatalos állásfoglalás alapján az Európai Unió jelentős pénzügyi forrásokat irányoz elő olyan médiaprojektek és politikai befolyásoló szervezetek támogatására, amelyek a brüsszeli normákat és elvárásokat közvetítik. Eközben a nemzeti intézmények szigorú ellenőrzések és eljárások kereszttüzébe kerülnek.

A Strik-jelentés a médiapluralizmus csökkenésére hivatkozik, miközben - a közlemény szerint - épp azok a médiumok részesülnek uniós támogatásban, amelyek a brüsszeli narratívákat erősítik, és az ezekkel ellentétes véleményeket gyakran "dezinformációnak" minősítik. Ez a gyakorlat - áll a közleményben - nem a függetlenséget, hanem az információs tér politikai irányítását szolgálja.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal tájékoztatása szerint a jelentés készítői maguk is célkeresztbe kerültek, mivel felfedik azokat a külföldi befolyásoló mechanizmusokat, amelyek állításuk szerint hatással vannak a hazai politikai és médiás viszonyokra. A politikai szervezetek, amelyek a jelentést előkészítették, úgy vélik, hogy ők is ugyanannak a hálózatnak a tagjai, amelyet a hivatal korábbi elemzései már sikeresen azonosítottak.

A hivatal álláspontja szerint a parlamenti jogállamisági delegáció budapesti látogatása alatt a nyilvánosság kizárása, a hang- és képfelvételek rögzítésének megtiltása, valamint az egységes narratíva hirdetése arra utal, hogy nem a tényszerűség feltárása volt a fő cél. Emellett megjegyezték, hogy néhány delegációs tag nyílt politikai véleménynyilvánítása tovább fokozta az elfogultság gyanúját.

A közleményben Tineke Strik, az Európai Parlament jelentéstevője, a plenáris vitában felszólította Magyarország uniós forrásainak akár teljes befagyasztására, valamint a 7-es cikkely szerinti eljárás elindítására. Ezt a lépést a hivatal nyílt politikai nyomásgyakorlásként értékelte.

A Strik-jelentés nem csupán jogi dokumentum, hanem inkább politikai vádirat. Az Európai Parlament többsége olyan ideológiai nézőpontot képvisel, amely a nemzeti szuverenitást akadályként fogja fel, és európai normák mögé bújva érvényesíti politikai ambícióit – olvasható a közleményben.