Vasárnap egy különös esemény vár ránk: az óraátállítás. Ez az időszak mindig izgalmas, hiszen a megszokott ritmusunkat felborítja, és új kihívások elé állít minket. Az óra elforgatása nem csupán az idő múlását jelzi, hanem egy új kezdetet is, amikor a nap
2025 őszén az óraátállítás egy különleges időpontra esik, hiszen október 26-án, vasárnap hajnalban 3 órakor kell majd egy órát visszaállítanunk, ezzel az utolsó évek legkorábbi időpontjára érkezve. De vajon mikor szabadulhatunk meg végleg az óraátállítás gyakorlatától? A kérdés sokakat foglalkoztat, hiszen az évek során folyamatosan felmerült a téma, és sokan várják már a végső döntést.
A téli időszámítás minden évben október utolsó vasárnapján veszi kezdetét. Az idei átállás különösen korainak számít, hiszen 2024-ben október 27-én, 2023-ban október 29-én, míg 2022-ben október 30-án zajlott le a váltás. Most azonban október 26-án, vasárnap vár ránk az óra visszaállítása - egy órával visszább, ezzel együtt pedig a testünknek is alkalmazkodnia kell az új ritmushoz.
Az uniós óraátállítás eltörléséről szóló döntés már jó ideje lebeg a levegőben, de az új rendszer bevezetése a tagállamokban még mindig várat magára – valószínűleg most más, sürgetőbb ügyek foglalják le a figyelmüket. Az Európai Bizottság 2018-ban hozta meg a határozatot az óraátállítás megszüntetéséről, ám azóta sem indult el a változás folyamata. Az idei évben sem került sor az új szabályozás bevezetésére.
Az óraátállítás kérdése a különböző tagállamok döntésein alapul, viszont eddig a kormányok számára folyamatos kihívást jelentett a probléma kezelése.
A tervek szerint az egyes országok maguk határozhatják meg, hogy a téli vagy a nyári időszámítást preferálják. Ez a kérdés azonban nem csupán Magyarországot érinti, hanem más országokban is hasonló döntések előtt állnak. Számos egyeztetés szükséges, mivel a szakértők korábbi megnyilvánulásai alapján a globális gazdasági összefonódások miatt jelentős zűrzavart okozhat, ha például egy ország a nyári időszámítást választja, míg a szomszédos államok a téli mellett döntenek.
Manapság a világ országainak csupán körülbelül 70-a tartja meg az óraátállítást, míg a többi nemzet véglegesen áttért az állandó időszámításra. Íme néhány példa:
A nyári és téli időszámítás bevezetését elsősorban gazdasági indokok támasztották alá, és Magyarországon már 25 éve, 1980 óta alkalmazzuk ezt a rendszert. Az időeltolódás egyik fő előnye, hogy a hosszabb nappali világosság révén csökkenthetjük az elektromos áram fogyasztását, hiszen este tovább marad világos, így kevesebbszer kell villanyt kapcsolnunk.
Az utóbbi évek során egyre többen hangoztatják, hogy az óraátállítás nemcsak a szervezetre gyakorol negatív hatást, hanem gazdasági előnyei is elhanyagolhatóvá váltak. Míg a kilencvenes években az éves energiamegtakarítás elérte a 1200 GWh-t, addig 2018-ra ez a szám már csupán 351 GWh-ra csökkent. Ebből világosan látszik, hogy a modern technológiák és a megváltozott energiafogyasztási szokások következtében az óraátállítás energiapolitikai értéke szinte teljesen eltűnt.
Szabó Dezső, a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) forrásoldali üzemelőkészítési osztályának vezetője korábban megjegyezte, hogy manapság az óraállítási hatás a villamosenergia-fogyasztásban szinte már alig észlelhető. Ennek hátterében egyrészt a fogyasztói magatartás átalakulása, másrészt pedig a villamosenergia-rendszer forrásösszetételének megváltozása áll.
Egy másik fontos szempont, hogy az energiatakarékos izzók elterjedése révén a világítás szerepe a villamosenergia-felhasználásban jelentősen csökkent. Ez a változás régen alapvető tényező volt az óraátállítás rendszerének megalkotásában, hiszen akkoriban a világítás energiaigénye volt a legnagyobb kihívás.
De míg a gazdasági szempontok elenyészővé váltak, az egészségügyre gyakorolt hatások nem.
A hosszú távú megfigyelések alapján a tavaszi óraátállítás tűnik a legnagyobb hatással bíró eseménynek az emberi szervezetre, hiszen sokan nehezen alkalmazkodnak az időeltolódáshoz. Az őszi átállítás sem mentes a következményektől; ilyenkor is tapasztalhatunk fáradtságot és ingerlékenységet, ami a mindennapi munkavégzésünket és az emberi kapcsolatainkat is befolyásolhatja. Érdemes tehát figyelni ezekre a változásokra, hiszen a belső óránk alkalmazkodása időt és türelmet igényel.
Az alvásszakértők véleménye szerint Magyarország földrajzi adottságai és bioritmusunk szempontjából a téli időszámítás lenne a legmegfelelőbb választás. Az emberi szervezet számára káros, ha mesterségesen beavatkozunk a természetes ciklusokba, hiszen még egy óra eltérés is jelentős hatással lehet ránk. Ez a változás megzavarhatja a cirkadián ritmusunkat, amely a fény és sötétség váltakozásának hatására alakítja életünket. Ennek következményeként többféle problémával is szembesülhetünk:
A mai világban a legtöbb korszerű készülék – mint például az okostelefonok, laptopok és okosórák – automatikusan szinkronizálják az időt. Azonban vannak olyan eszközök is, mint a sütők, mikrohullámú sütők, autórádiók és hagyományos ébresztőórák, amelyek manuális beállítást igényelnek, és ezek figyelmet igényelnek. Érdemes már szombat este nekilátni a módosításoknak, hogy vasárnap reggel minden zökkenőmentesen működjön.
