Az árrésstop kiterjesztésének komoly következményei lehetnek: vajon újabb inflációs roham vár ránk Magyarországon? - Pénzcentrum

A kormány a közelmúltban bejelentette az élelmiszerek és drogériai termékek árréscsökkentésének meghosszabbítását 2026. február 28-ig, amelyet Gulyás Gergely miniszter jelentett be. A miniszter hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai alátámasztják, miszerint ez az intézkedés eredményes eszköz az infláció mérséklésére. Az árak csökkentése, vagy legalábbis az árnövekedés megfékezése, kulcsszerepet játszik a hazai pénzromlás ütemének lassításában. A Pénzcentrum összegyűjtötte a szakértők és a szakmai közvélemény legfrissebb reakcióit az árréscsökkentés hatásaira vonatkozóan.

A kormány döntése értelmében az intézkedés 2025. december 1-től további élelmiszer-termékkörökre is kiterjed. Az újonnan érintett termékek közé tartozik a marha fehérpecsenye, a marhafelsál, a sertésmájas, a sertésmájkrém, a félkemény sajt, a sajtkrém, a kenhető sajt, valamint több friss zöldség és gyümölcs, köztük az alma, a körte, a szilva, a szőlő, a fejeskáposzta, a paradicsom, a vöröshagyma, a zöldpaprika és a bébiétel.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) meglepetten reagált arra, hogy a kormány konzultáció nélkül döntött az árrésstop meghosszabbításáról, ráadásul új termékekre is kiterjesztette azt. A szövetség véleménye szerint az ilyen intézkedéseket nem folytatni, hanem éppen ellenkezőleg, fokozatosan kivezetni kellett volna, hiszen a körülmények már régóta kedvezőek ehhez. Az élelmiszer-infláció március óta 5 százalék alá csökkent, szeptemberben pedig az árak stagnáltak az előző hónaphoz képest.

Az OKSZ csütörtöki közleményében kifejtette, hogy az árak idővel valószínűleg visszatérnek a korábbi szintjükre, de addig is a lakosság a jelenlegi szabályozás legnagyobb vesztesévé válik. A szövetség rámutatott, hogy a kiskereskedelmi szektor nem képes elegendő akciót kínálni, hogy megfeleljen a vásárlók elvárásainak. A kisboltok helyzete egyre kilátástalanabbá válik, és a bevezetett intézkedések a gazdasági növekedést is hátráltatják.

Kozák Tamás október 27-én arról beszélt, hogy az árrésstop fenntartásának semmiféle létalapja nincs. Ha a kormány továbbra is fenntartja az árrésstopot, azzal saját gazdaságpolitikai céljaival is ellentmondásba kerül, és tovább nehezíti a lakosság, a beszállítók és a kiskereskedelem helyzetét. Az intézkedés legnagyobb vesztese a lakosság, különösen az 5-10 000 főnél kisebb településeken élők. Ezeken a helyeken sokszor már most sincs, vagy csak nagyon kevés bolt működik, és ismert kiskereskedelmi láncok egységei szinte egyáltalán nem találhatók.

Az OKSZ főtitkára hangsúlyozza, hogy az árrésstop bevezetése komoly következményekkel jár, különösen a boltzárási hullám erősödésében. A kisebb településeken működő boltok, független kereskedők és hazai élelmiszerláncok képviselői arról számolnak be, hogy a vásárlók a kormányzati intézkedések hatására egyre inkább elfordulnak tőlük. Az élelmiszer-kiskereskedelem közel 48 százalékát képviselő kisebb üzletek 18 százaléka már a boltjaik bezárását fontolgatja, ami komoly kihívások elé állítja az ellátásbiztonságot is. Jelenleg Magyarországon körülbelül 400 település szenved élelmiszerbolt hiánytól, és számos helyen egyáltalán nincs lehetőség a nagyobb bevásárlásra.

A magyar élelmiszeripar helyzete sajnos kedvezőtlenül alakul, hiszen teljesítménye továbbra is gyenge, és a csökkenő tendencia továbbra is megfigyelhető. Ez a helyzet különösen súlyosan érinti a termelésben kulcsszerepet betöltő kis- és középvállalkozásokat. 2024-re vonatkozóan a statisztikák azt mutatják, hogy az élelmiszeripari termelés 14%-át a 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek, 31%-át az 50-249 főt alkalmazó vállalatok, míg a legnagyobb, legalább 250 főt foglalkoztató cégek adják, amelyek aránya 55%-ra rúg.

Bod Péter Ákos közgazdász véleménye szerint a korábbi üzemanyagár-szabályozás a Covid utáni piaci volatilitás miatt még érthető lépésnek számított, azonban a jelenlegi árrésrögzítés már egy szokatlan beavatkozásnak minősül. A kormány ezt az intézkedést az élelmiszerárak folyamatos növekedésével és a kereskedők esetleges túlzott profitjaival indokolja.

A közgazdász úgy véli, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott árrés veszteségessé teheti az érintett termékek forgalmazását. A kereskedők ezt ideiglenesen ellensúlyozhatják más termékek árának emelésével vagy tartalékaik felhasználásával, de ez a megoldás hosszú távon nem fenntartható.

A Gazdasági Minisztérium álláspontja szerint az intézkedés valóban segített csökkenteni a kijelölt termékkör árát, ami hozzájárult az infláció mérséklődéséhez. Ugyanakkor a független árfigyelő szervezetek mérései eltérő képet festenek. Bod Péter Ákos figyelmeztetett arra, hogy ha az árrésstop tényleg lelassította a fogyasztói árindex emelkedését, akkor annak megszüntetése után a korábban elfojtott inflációs nyomások hirtelen felszínre kerülhetnek.

Az árrésstop bevezetése a hazai boltláncok számára is komoly kihívások elé állítja a Spar egy korábbi belső levele alapján. Az intézkedés jelentős terheket ró a boltjaikra, és a Spar Magyarország vezetése hangsúlyozza, hogy az árrés nem egyenlő a haszonnal vagy a profittal. A legfeljebb 10%-os árrésből, miután levonják a kiskereskedelmi különadót, csupán valamivel több mint 5% marad a vállalat számára. Ez az összeg kizárólag a termékek boltokba juttatásának költségeit fedezi, de nem elegendő a bérek, a piaci árakon beszerzett rezsi, az adók vagy az üzlethelyiségek bérleti díjának kifizetésére. A cég vezetősége szerint az árrésstop havonta körülbelül 1,5 milliárd forintos teherrel sújtja a vállalatot, ami komoly nehézségeket okoz a működés során.

Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója kifejezte aggályait az árrésstop piaci működésre gyakorolt hatásáról. Már most tapasztalható, hogy a promóciós lehetőségek jelentősen korlátozódtak: a vásárlók rövid távon még kedvező helyzetben vannak, de hosszú távon a versenyhelyzet és az árak rugalmassága kerülhet veszélybe. A vállalatvezető hangsúlyozta, hogy az inflációs nyomás, a bérfeszültség és a piaci beavatkozások együttesen nehezednek a kereskedelmi szektorra, miközben a gazdasági növekedés egyelőre stagnál. Bár a hipermarketekbe visszatértek a vásárlók, a tapasztalatok szerint óvatosabbá váltak, mint korábban.

Pálinkás véleménye szerint a kereskedelem viseli a "terhet" az árrésstop bevezetése következtében, holott a teljes értéklánc elemzése elmarad. Ennek eredményeként torzulások lépnek fel: az árrésstop óta bizonyos termékeknél gyakorlatilag eltűntek az akciók. Bár a vásárlók észlelhetik az alapárak csökkenését, a versenyszellem, amely sokak számára különösen lényeges volt, már nem érvényesül.

A 2024-es évre vonatkozóan a hat legnagyobb magyarországi élelmiszer-kiskereskedelmi lánc összesített mérlege érdekes képet fest. Az adatok szerint tavaly minden 100 forintnyi értékesítéssel a cégek átlagosan 40 fillér veszteséget könyveltek el. A kasszáknál kifizetett 100 forintból körülbelül 56,5 forintot a termékek beszerzésére fordítanak (ELÁBÉ), míg az állam különböző formákban, például a forgalmi adón, a kiskereskedelmi különadón és a nyereségadón keresztül több mint 19 forintot von el. Ezen kívül a bérekre is 7 forintnyi összeg jut. Az adatok tükrözik a kiskereskedelem jelenlegi kihívásait és a piaci környezet szoros versenyét.

A működési költségek további 11,5 forintot jelentenek, melyek széles spektrumot ölelnek fel. Ezek közé tartozik az ingatlanok üzemeltetésének költsége, a raktározás, a szállítás, a hűtés, valamint a friss pékáru sütési költségei is. Ezen felül, újabb 6 forint vonatkozik az egyéb nettó ráfordításokra, amelyek jellemzően rendkívüli kiadásokat jelentenek. Ilyen kiadások lehetnek például a pénzügyi tételek, kamatok, adósságtörlesztések, árfolyamkockázatok, valamint egyéb váratlan költségek.

A fentiek alapján a megmaradó összeg az adózott eredmény, amely az élelmiszer-kiskereskedelem terén a fejlett országokban jellemzően 2-3 forint körüli értéket mutat. Ezzel szemben Magyarországon tavaly ez a szám -0,4 forintra csökkent, ami azt jelenti, hogy minden 100 forintnyi eladás után 40 fillér veszteség keletkezett. Fontos megjegyezni, hogy a nagyobb láncok, mint például az Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar és Tesco, nem csupán 100 forintos tételekben dolgoznak; tavaly összesen 4400 milliárd forint értékű árbevételük volt.

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!