Fedezd fel a múlt titkait a Párkányi Városi Múzeumban, ahol különleges kiállítás keretében régi miseruhák és szakrális tárgyak várnak rád. Merülj el a történelem lenyűgöző világában, és ismerd meg a vallási hagyományok gazdag örökségét. Az egyedi darabok

Farkas Zsolt esperes-plébános és Juhász Gyula egy különleges pillanatban, amelyet Berényi Kornélia örökített meg a Felvidék.ma számára.

A szőgyéni Nagyboldogasszony-templom páratlan kincsei most Párkány szívében, a Városi Múzeumban találhatóak meg egy lenyűgöző kiállítás keretében. Juhász Gyula, a múzeum vezetője, az adventi időszakra egy igazán különleges tárlattal várja a látogatókat, amely lehetőséget ad arra, hogy megismerjék e ritka és értékes műtárgyakat.

Az ünnepélyes megnyitóra PaedDr. Farkas Zsolt esperesplébános, a szőgyéni templom kormányzója, a Jópásztor Alapítvány elnöke, a Pázmaneum Társulás elnökségi tagja érkezett.

Zsolt atya elmondta, hogy a szőgyéni sekrestyéseknek köszönhetően maradtak meg hosszú évtizedekig, akár évszázadig, ezek a különleges, régi időkről árulkodó miseruhák.

A környék templomai közül a szőgyéni templom a legkülönlegesebb kincsekkel büszkélkedhet, hiszen itt található a legtöbb miseruha, palást és szakrális kellék. Ezek a tárgyak nem csupán anyagi értéket képviselnek, hanem az egyház szellemi fejlődésének és gazdagságának lenyomatai is, lehetővé téve, hogy a látogatók bepillantást nyerjenek a vallási hagyományok és művészetek gazdag világába.

A hallgatóság bepillantást nyerhetett a miseruhák fejlődésének és átalakulásának izgalmas történetébe, amely az V. századtól egészen a XIX. századig terjed. Az előadás során szó esett olyan jelentős személyekről, mint Borromeói Szent Károly, valamint a fontos zsinatokról, amelyek formálták a katolikus liturgia tárgyi eszközeit és spirituális öltözetét. Az évszázadok folyamán, e hatások és döntések nyomán, folyamatosan alakultak a szertartások szimbólumai, egészen 1965-ig, amikor is a főoltárnál tartott szentmise bemutatása megszűnt, és új irányt vett, hiszen a szentmise mostantól a hívekkel szemben zajlik.

Zsolt atya a színek jelentőségére is felhívta a hallgatóság figyelmét, bemutatva a kiállított fehér, zöld, lila, piros, rózsaszín, ezüst, arany és fekete színű miseruhákat, palástokat. Minden színnek külön üzenete van, a liturgikus év ünnepköreihez, és az egyházi vagy nemzeti ünnepek, valamint az emléknapok és a különleges katolikus események szerint.

Az aranyszínű miseruha a legkiemelkedőbb szertartások öltözéke, amely az isteni jelenlét és a szentség szimbólumaként ragyog. Ezt a különleges ruhát a lelkiatyák a legfontosabb ünnepeken öltik magukra, hogy hangsúlyozzák az ünnep fenségességét és az isteni erő tiszteletét.

A színek végtelen árnyalatainak birodalma, valamint a szimbólumok és díszítések gazdag palettája mind-mind olyan üzeneteket hordoz, amelyek mélyebb értelmet adnak a látványhoz.

Zsolt atya a miseruhák díszítéséről mesélt, kiemelve a népi és szakrális motívumok gazdag világát, valamint azok szimbolikus jelentőségét. Beszélt a keresztformák sokféleségéről és a különböző minták üzeneteiről, amelyek gyakran a Szentírás mélyén gyökereznek, és teológiai tartalommal bírnak. Az előadás során a díszítések nemcsak esztétikai értéket képviseltek, hanem mélyebb, spirituális kapcsolódást is teremtettek a hívők és a vallásos tradíciók között.

A látogatók felfedezték a kazula, a dalmatika és a manipulus jelentését, valamint azt, hogy a miseruhák különböző formákban létezhetnek. Megismerkedtek az egyes öltözetek szakrális jelentőségével és azzal, hogy mely liturgikus szertartások során használták, illetve használják őket a mai napig.

Amikor alaposan szemügyre vesszük ezeket a régi miseruhákat, amelyeket őseink viseltek, a szent nővérek és tapasztalt varróasszonyok keze munkája nyomán, akkor nem csupán szöveteket látunk, hanem a hitünket és keresztény kultúránkat is.

Ha alaposan megfigyeljük és felfedezzük ezeknek a gazdag szimbólumokkal díszített tárgyaknak az üzenetét, akkor ráébredünk, hogy nem véletlenül maradtak fenn a mai generáció számára. Ezek az üzenetek továbbra is élnek, és megőrizzük a keresztény kultúra értékeit, valamint a hit erejét.

- zárta le végül Zsolt atya a beszélgetést.

Juhász Gyula kifejezte háláját Farkas Zsolt esperesplébánosnak a "szakrális élmények szárnyain való időutazásért", amelyben a látogatók részesülhettek.

A különleges kiállítás ünnepélyes hangulatát Ayse Deniz Birdal török csellóművész varázslatos zenéje emelte. A művésznő latin nyelvű középkori szakrális dallamokat adott elő, amelyek mély érzelmeket közvetítettek. A látogatók számára ez a kiállítás igazi kulturális élményt nyújt, hiszen az év végéig, a nyitvatartási időben, a Párkányi Városi Múzeumban tekinthető meg.