Egy új fejezet kezdődött, ahol a nemzetünk védelme áll a középpontban.

Soltész Attila, az Infotér Egyesület alapítója és elnöke hangsúlyozza, hogy az információs társadalom önmagában nem képes orvosolni a társadalom mélyebb problémáit. Szerinte az informatika csupán egy eszköz, és nem cél önmagában. Az 2007-ben megalakult egyesület azóta Magyarország legfontosabb digitalizációs fórumává vált, ahol kormányzati képviselők, vállalatok és szakértők egyesítik erőiket, hogy közösen találjanak megoldásokat a jövő kihívásaira. Az idei Infotér Konferencia különlegessége, hogy fesztivál formájában bővül, olyan széleskörű témákat felölelve, mint az űr- és védelemipar, az építőipar, valamint a mesterséges intelligencia.

Az Infotér Egyesület 2007-es megalakulásakor még nem voltak világosan definiált célkitűzések. Ahogy Soltész Attila, az egyesület alapítója és elnöke is megjegyezte: "nagyon jó emberek verbuválódtak össze, és igazából még a pontos cél sem volt meghatározva." Azóta az egyesület fokozatosan egy értékközösséggé alakult, amelynek központi eleme a magyar nemzet megerősítése és a társadalmi-gazdasági versenyképesség növelése.

Soltész kiemelte, hogy számukra az informatika nem öncélú tevékenység, hanem olyan eszköz, amely segíthet a társadalmi problémák kezelésében. Emellett hangsúlyozták, hogy elengedhetetlen, hogy távol tartsák magukat a technológia iránti túlzott vonzalom csapdájától.

Az informatika a társadalom szolgálatában áll, nem pedig fordítva.

- hangsúlyozta az elnök, kiegészítve azzal, hogy a jelenségek vizsgálatakor nem az informatikai aspektusokat kell előtérbe helyezni, hanem magát a társadalmat kell alaposan megérteni.

A 2000-es évek elején sokan hittek abban, hogy az információs társadalom megoldást kínál a mélyszegénység és az információhiány problémájára. Soltész őszintén beszélt arról, hogy bár óriási eredményeket értek el - Magyarország az EU-átlag fölött van a szélessávú internet-hozzáférésben -, az információs társadalom, tehát önmagában a digitális eszközök alapvetően nem változtatták meg a társadalom mély problémáit.

Az elnök véleménye szerint a 2010-es évtized elején egyértelművé vált, hogy az országos digitalizációs kezdeményezéseknek egyre kifinomultabbá kell fejlődniük.

Országos programot egyre inkább komplex programmal lehetett és lehet mostanában is megoldani

- mondta, utalva arra, hogy a szélessáv kiépítése és az eszközök elérhetővé tétele önmagában nem elég.

Soltész Attila megfogalmazása szerint az egyesületben egy sajátos gondolkodásmód alakult ki: technikai szempontból előremutató, míg az emberi viselkedés terén hagyományos értékeket képviselő megközelítés érvényesül.

"Mindannyian magunkban hordozzuk a múltunkat: nem csupán az államszocializmus történetét, hanem az azt megelőző Magyarország jellemző nehézségeit is, a török hódoltság időszakát, sőt, egészen a törzsi gondolkodás több ezer éves hagyományáig is visszatekinthetünk" - hangsúlyozta.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a magyarországi alacsony kooperációs készség gyökerei a történelemben keresendők, és ezt a szempontot kell figyelembe venni minden program kidolgozásakor. Ez a szemléletmód teszi különlegessé az Infotért, mivel nem csupán technológiai megoldásokra épít, hanem a humán tudományok, mint a történelem, etológia és antropológia, tanulságait is integrálja a stratégiáiba.

Olyan innovatív platformot alakítottunk ki, amely lehetőséget teremt a közigazgatás, a civil szféra és az ipari szereplők találkozására és együttműködésére.

Soltész Attila úgy fogalmazott, hogy az Infotér konferenciaszervezést választotta fő tevékenységi köréül, mert ez a módszer kivételes lehetőséget biztosít a közigazgatás vezetőinek arra, hogy ne csupán saját elképzeléseiket ismertessék, hanem aktívan figyeljenek a piaci szereplők véleményére is. Ez a szemlélet különösen fontos, hiszen a párbeszéd révén a tervezett intézkedések jobban alkalmazkodhatnak a valós igényekhez.

"Felszólítjuk a közigazgatás vezetőit, hogy ismerjék fel ezeket a kihívásokat és sürgető lehetőségeket" - nyilatkozta, hozzátéve, hogy az idei Infotér Konferencia fesztivállá alakul. Kedden zajlik a Space and Defence konferencia, míg szerdán és csütörtökön a hagyományos infokommunikációs Infotér programja várja az érdeklődőket. Csütörtökön és pénteken pedig egy kétnapos építőipari konferencia kerül megrendezésre.

Az építőipari konferencia fontosságát Soltész Attila részletes adatokkal támasztotta alá. "Ha az építőipar hatékonyságát vagy termelékenységét vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a magyar ipari hatékonysághoz képest csupán annak kétharmadát éri el. Ráadásul a kelet-közép-európai országok többsége előtt állunk" - nyilatkozta, hozzáfűzve, hogy a helyzet mögött az alacsony szintű digitalizáció, a túlzott kézi munkaerő alkalmazása és a kis volumenű projektek túlsúlya húzódik meg.

Az építőipari konferencia programja izgalmas utazást kínál, amely a mesterséges intelligencia világától kezdve a BIM (építményinformációs modellezés) innovációin át egészen a természetes építőanyagok alkalmazásáig terjed.

A mesterséges intelligencia számos területen, így a BIM (Building Information Modeling) világában is forradalmi változásokat hozhat. Olyan megoldásokat kínálhat, amelyekről ma még csak álmodunk, és amelyek új dimenziókat nyithatnak meg a tervezés és kivitelezés folyamatában.

- mondta Soltész Attila.

A rendezvény keretein belül egy amerikai szakértő izgalmas workshopot vezet, amely a Z generáció sajátos szemléletmódját célozza meg. A jelenlegi tulajdonosok aggodalommal figyelik befektetéseik sorsát, és attól tartanak, hogy az általuk létrehozott értékek veszélybe kerülhetnek.

Soltész szerint az űr- és védelemipar iránti növekvő érdeklődés a 2020 utáni évtized új, átalakuló szellemi és társadalmi környezetének következménye.

"Egész egyszerűen megnőtt az igény az ország védelme iránt" - mondta, hozzátéve, hogy két szempontból foglalkoznak a témával: az informatika biztonsági tényezőként, valamint a védelemipar gazdasági lehetőségként. Az elnök kiemelte, Magyarország 2015-ben lépett be az Európai Űrügynökségbe, és 2018-tól Ferencz Orsolya miniszteri biztos vezetésével jelentős előrelépés történt.

A mesterséges intelligencia továbbra is a középpontban áll az idei Infotéren, ám Soltész véleménye szerint a technológia most egy érettebb fázisba lépett.

A kezdeti tapogatózás után megérkeztünk egy olyan szakaszba, amikor már számba lehet venni, hogy milyen lehetőségek vannak

- fogalmazott, hozzátéve, hogy még messze vagyunk attól, hogy jelentős automatizálási folyamatokat kizárólag az AI-ra bízhassunk. Az elnök szerint az AI minden területet érint, az oktatástól kezdve a különböző iparágakig. A kiberbiztonság szintén kiemelt téma marad, amely "örökérvényű témának" tűnik az elmúlt években.

A DESI-index értékelése szerint Magyarország már az EU-átlagot meghaladó teljesítményt mutat az infrastruktúra területén, és az elektronikus közigazgatási szolgáltatások terén is előrelépés tapasztalható a DÁP bevezetésének köszönhetően. "Fokozatosan közelítünk az EU-átlaghoz" - nyilatkozta Soltész, aki hangsúlyozta, hogy az elektronikus egészségügyi szolgáltatások terén már a legjobbak között vagyunk.