A magyar paprikás krumplihoz akár keresztet is vethetünk, ha nem fékezzük meg a globális felmelegedést, és hagyjuk, hogy a klímaváltozás hatásai elszabaduljanak.


Pár évtized és csak importburgonya kerülhet a bográcsokba (és a választások előtt osztogatott zsákokba), mert a hazai éghajlat alkalmatlanná válik a burgonyatermesztésre. Sőt, sok helyen már most is az, és csak hűtőöntözés mellett terem krumpli.

hogy a változó éghajlati viszonyok egyre inkább hátráltatják a burgonyatermesztést Magyarországon. Az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék kutatói, Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita által készített tanulmány, amely a Másfélfokon jelent meg, részletesen foglalkozik a közelmúlt évtizedeinek és a jövőbeli tendenciáknak a hatásával. A kutatás során feltárták, hogy a hazai konyha egyik alapvető élelmiszerének, a burgonyának a termesztési feltételei drámai módon romlanak, és számos területen már most sem ajánlott a vetés. Az éghajlatváltozás következményei pedig a következő évtizedekben még inkább éreztetni fogják hatásukat.

a burgonya ma már a hőség és a kártevők kettős szorításában van.

A kutatás középpontjában a júliusi hőmérséklet szerepelt, mivel ez alapvetően befolyásolja, hogy egy adott területen a növények képesek-e megfelelően fejlődni és termést hozni. A tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy 2021 és 2024 között a burgonyát sújtó hőstressz következtében a termelési feltételek rendre kedvezőtlenek voltak, ami elsősorban a klímaváltozás következményeként egyre gyakoribbá váló szélsőségesen forró júliusi hónapoknak volt köszönhető.

A 2000-es évek elején még nagyjából 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be itthon, mára ez a mennyiség a negyedére esett vissza.

A magyar termelés jelenleg csupán a hazai fogyasztás 40-50%-át képes kielégíteni.

a hiányt főként francia, német és holland import pótolja.

A burgonya hazai termesztésének mutatói az utóbbi években, különösen 2021 és 2024 között, rendkívül alacsony szinten mozogtak. Ez a tendencia szoros összefüggést mutat a hazai össztermelés változásával az elmúlt évtizedek során. Míg a 2000-es évek elején az ország többségében – a hegyvidéki területeket kivéve – csupán néhány év számított kedvezőtlennek a burgonya termesztése szempontjából, addig manapság inkább az a jellemző, hogy a legtöbb helyen ritkán találkozhatunk olyan évvel, amikor az éghajlati viszonyok kedveznek ennek a zöldségfélének.

A legjelentősebb csökkenés Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon tapasztalható, ahol Budapest kertes övezetében 2024-re teljesen eltűnik a burgonyatermesztés. Emlékezetes, hogy a 2000-es években még 200-300 hektáron folyt itt a termelés, de a jelenlegi trendek drámaian megváltoztatták a helyzetet.

A fő termőkörzetek jelenleg Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyékre helyeződtek át, de itt is csak fele akkora, mint egyedül Pest megyében volt a 2000-es években. Ráadásul a Dél-Alföldön már csakis hűtőöntözés mellett lehetséges a termesztés - és akkor még nem is volt szó az egyre gyakoribb kártevőkről, mint például az itthon 2015-ben megtelepedett burgonyamoly. A kártevő eredendően a melegebb éghajlatú területeken tizedelte a termést, de mostanra már tartósan jelen van Magyarországon és nem csak a burgonyára, hanem a paradicsomra a kaliforniai paprikára és a padlizsánra is egyre nagyobb veszélyt jelent.

A kutatók három éghajlati forgatókönyvet vizsgáltak:

A pesszimista jövőképet nézve, nem kell sok idő, és Magyarországon a burgonya természetes körülmények között történő termesztése már csak emlék lesz. A realista megközelítés sem sokkal derűlátóbb: az ország területének csupán egy kis része maradna alkalmas a burgonya termesztésére.

Csak a zöld forgatókönyv kínál lehetőséget arra, hogy ismét szélesebb területeken termesztünk burgonyát. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy felfedezzük a legmegfelelőbb termőterületeket, és hatékony védelmi rendszereket alakítsunk ki a kártevők ellen. Ha ezt nem tudjuk megvalósítani, akkor le kell mondanunk a hazai, kiváló minőségű burgonyáról, és az import termékekre leszünk utalva, még ha házi chipset is szeretnénk készíteni.

Related posts