A Mercedes Kecskeméten megkezdi hazai kutatás-fejlesztési központjának építését – ez volt a 46. hét legfontosabb eseménye.
A héten jelentős fejlemények zajlottak a járműiparban: a Mercedes új kutatás-fejlesztési központot alapít Kecskeméten, amelynek költsége 21,6 milliárd forint. Ezzel szemben a Porsche Hungaria 20 millió eurós logisztikai bővítést indít Budaörsön, ami új lehetőségeket teremt a régióban. Ugyanakkor a Nissan franciaországi központjában 87 munkahely megszüntetésére kerül sor, míg az ACC az olasz gyárának leállítását mérlegeli. Részletesen összefoglaltuk a legfrissebb eseményeket a járműipar területén; a kiemelt linkekre kattintva mélyebb betekintést nyerhet a fejleményekbe.
A Mercedes-Benz 21,6 milliárd forintos befektetéssel új kutatás-fejlesztési központot alapít Kecskeméten, mely az első ilyen létesítményük Magyarország területén. A központ célja a termékfejlesztés korai szakaszainak támogatása, a hardver- és szoftvertervezés, valamint a prototípusok tesztelése. Az itt kifejlesztett technológiák fontos szerepet fognak játszani az elektromos platformra épülő új autómodellek megvalósításában.
A beruházás új mérnöki lehetőségeket teremt, tovább erősíti Kecskemét pozícióját a Mercedes globális hálózatában, és jelentős hatással lehet a helyi beszállítók és vállalkozások fejlődésére. A projekt azt is mutatja, hogy a vállalat hosszú távon számol a magyarországi szakértelemmel és oktatási háttérrel.
A Porsche Hungaria jelentős, 20 millió eurós befektetéssel fejleszti budaörsi alkatrész- és logisztikai központját. A 2027-re tervezett projekt keretében egy új, 11.500 négyzetméteres raktárcsarnok épül, amely lehetővé teszi, hogy a Parts Center összes raktárkapacitása 33 ezer négyzetméterre bővüljön.
A központ jelenleg kilenc országban mintegy 250 szervizt szolgál ki eredeti alkatrészekkel. A bővítési terveket a régió autópiacának folyamatos növekedése, valamint a megnövekedett raktározási és szolgáltatási igények indokolják. A Porsche Hungaria a hazai újautó-piacon továbbra is vezető szerepet tölt be, és a Volkswagen Csoport márkáival együtt három éven belül 25%-os piaci részesedést kíván elérni, amit új modellek bevezetésével kíván támogatni.
Az idei év az autóipar számára ellentmondásos időszakot hozott, hiszen egyszerre tapasztalhatóak leépítések, projektleállások és figyelemre méltó technológiai fejlődések. A Nissan francia központja 87 munkahely megszüntetésére kényszerül, amely a globális átszervezésük részeként történik, és ez a lépés az európai eladások csökkenésére adott válaszként értelmezhető. Eközben a Stellantis, a Mercedes-Benz és a TotalEnergies közös olasz akkumulátorgyára is veszélybe került, mivel a kereslet csökkenése és a pénzügyi fenntarthatatlanság miatt a beruházást várhatóan leállítják.
A kínai CATL innovációs lépésként bemutatott egy új elektromos autót, amelynek akkumulátorát mindössze 99 másodperc alatt lehet kicserélni, ezzel elősegítve az olcsóbb és gyorsabb elektromobilitás elterjedését. Ezzel párhuzamosan a Stellantis csökkenti az elektromos átállás ütemét, és több milliárd dolláros nyersanyag-beszerzési megállapodásokat mond fel. A General Motors pedig ambiciózus terveket dédelget, miszerint 2027-re teljesen megszüntetné a kínai beszállítókra való támaszkodást, ezzel mérsékelve a geopolitikai kockázatok hatását.
A lítium ára ismét emelkedésnek indult, ami jelentős költségnyomást helyezhet az elektromos autógyártókra. A drágulást nem elsősorban az autópiac okozza, hanem a gyorsan növekvő energiatárolási szektor: a nagy kapacitású ipari akkumulátorok iránti kereslet elszívja a nyersanyag-kapacitást az autóipar elől. Bár az LFP-akkumulátorok terjedésétől korábban tartós árcsökkenést vártak, a lítiumárak újbóli emelkedése ezt felülírta.
Mivel az akkumulátor a villanyautók akár 40 százalékos költségelemét is jelenti, a drágulás gyorsan megjelenhet a járműárakban. A globális akkumulátorkereslet jövőre akár harmadával nőhet, ami tartós költségnyomást okozhat az elektromobilitás számára, és lassíthatja az elektromos autók árcsökkenését.
