Vitézy Dávid egy élő műsor keretein belül határozottan bírálta az Orbán-kormányt, valamint Karácsony Gergelyt is, éles kritikáival nem kímélve őket - ATV.

Vitézy Dávid a Szigorlat című műsorban tette tiszteletét az ATV Start keretein belül.

Rákosrendezőnek időtlen idők óta a magyar állam a gazdája. Rengeteg elképzelés született arról, hogy hogyan hasznosítsák - így 2013-ban, Tarlós István főpolgármestersége alatt a főváros részéről, majd a Budapesti Fejlesztési Központban. Ezek nagyjából ugyanarról szólnak, mint amit a mostani közgyűlési többség támogat, vagyis hogy Budapestnek zöld lakónegyedekre van szüksége és nem bevásárlóközpontokra és felhőkarcolókra. Erről Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője beszélt az ATV Start című műsorában.

A jogi helyzet egyértelműen tisztázott?

Vitézy véleménye szerint egy alapvető tényező hiányzott ahhoz, hogy Rákosrendező helyzete rendeződjön: a magyar államnak nyilvános pályáztatás keretében, átlátható módon kellene átadnia a területet, akár a fővárosnak, akár más érdeklődőknek. Fontos, hogy az ügylet ne egy külföldi állam érdekeit szolgálja, hanem a budapesti lakosok javát szolgálja.

A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy Budapest lakhatási válsággal küzd, és sürgető szükség van zöld területekre is. Véleménye szerint a város számára elengedhetetlen, hogy a rozsdaövezetekben, például Rákosrendezőn, új lakások és parkok létesüljenek.

A közgyűlés, amely más ügyekben élénk és szenvedélyes vitákat folytatott, végül úgy döntött, hogy zárt ülést tart. A képviselők egyetértettek abban, hogy ha engedik, hogy egy 500 méteres torony szó szerint és átvitt értelemben is árnyékot vetítsen a városra, akkor ez a döntés messze túl fog mutatni a saját életünkön, és tartósan befolyásolja Budapest jövőjét és történelmét.

A jogi helyzet teljesen tiszta Vitézy szerint. Budapestnek elővásárlási joga van és ugyanazon feltételek mellett vásárolhatja meg az ingatlant, mint amit az emírségek-beli befektető vállalt.

Vitézy Dávid reagált Lázár János nyilatkozatára, amely az elővásárlási jog gyakorlásának feltételeiről szólt. Vitézy hangsúlyozta, hogy a fővárosnak ugyanazt a vételárat kell megfizetnie, mint az arab befektetőnek, ezzel kapcsolatban nincs vita. Ugyanakkor rámutatott, hogy az említett másik két feltétel nem áll fenn, hiszen az emírségekbeli befektető nem vállalt sem 5000 milliárd forint értékű fejlesztést, sem pedig bármiféle rekultivációt az érintett területen.

A magyar állam képviselője óvatosabban kritizálhata másokat (Budapestet) a Rákosrendezőn található szemét ügyében, hiszen annak egy része a MÁV-é, más részét pedig az 1999-ben leégett Budapest Sportcsarnok romjai teszik ki. Ennél súlyosabb gond - tette hozzá Vitézy Dávid - hogy az arab befektető egyetlen dokumentumban sem vállalta magára a kármentesítés költségeit.

Visszavonulót fúj a kormány?

Vitézy Dávid véleménye szerint, ahogy közeledik az országgyűlési választás, úgy egyre inkább valószínűtlennek tűnik, hogy a kormány erőszakkal érvényesítené a Maxi-Dubajra vonatkozó terveit. A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy aki időt nyer, az egyúttal életet ad a város számára, és az elővásárlási lehetőség kiváló alkalmat biztosít az időnyerésre. Kifejezte reményét, hogy a kormány végül visszalép a projekt megvalósításától.

Vitézy Dávid véleménye szerint az utóbbi öt évben Karácsony Gergely és a fővárosi vezetés nem mutattak elég ambíciót a város fejlesztésében, különösen a Diákváros projekt kapcsán. Emellett hangsúlyozta, hogy a csapatnak mindenképpen javítania kellene teljesítményén a Városházán, ha valóban rendezni akarják Rákosrendező ügyét, és ehhez ő kész minden támogatást megadni. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy ezek a viták nem változtatják meg azt a tényt, hogy Budapest legértékesebb rozsdaövezetének megóvása kiemelkedő jelentőséggel bír.

A Tisza partján, ahol a természet szépsége és a városi élet találkozik, nem csupán a víz csobogása hallatszik, hanem néha a feszültség is. Vitézy és Karácsony, két közismert figura, akiket különböző nézőpontok és érdekek fűznek össze, most egy váratlan konfliktus középpontjába kerültek. A vita forrása a Tisza körüli fejlesztési tervek voltak, amelyek mindkét fél számára fontosak, de eltérő módon képzelték el azok megvalósítását. Vitézy a modernizáció és a technológiai fejlődés híveként a folyópart revitalizációját szorgalmazta, míg Karácsony a természetvédelmi szempontokat helyezte előtérbe, ragaszkodva a zöld területek megőrzéséhez. A vitás kérdések során a két politikai vezető szavaik hevében néhány éles kritikát is megfogalmazott egymás irányába. Az érzelmek szinte tapinthatóvá váltak, és a közönség figyelme egyre inkább a konfliktusra irányult. A Tisza, amely évszázadok óta tanúja a körülötte zajló eseményeknek, most új szereplők harcának színhelyévé vált. Miközben a két vezető érvei ütköztek, a helyiek csak remélhették, hogy a vita végül nem csupán a szavak szintjén marad, hanem valami konstruktív is születik belőle, amely a Tisza és a környező területek jövőjét szolgálja. A természet és az emberi fejlődés örök harca újabb fejezetet írt, és a folyó továbbra is folytatta az útját, mint mindig is tette.

Ami a közgyűlés másik eseményét, a Karácsony Gergely és a Tisza Párt közötti konfliktust illeti, Vitézy szerint annak gyökere az, hogy a Tisza Párt azzal a feltétellel szavazta meg a főváros költségvetését, hogy a főváros cégeinek vezetőit új rendszerben, a Tisza Párt javaslata alapján fogják kiválasztani. A Tisza Párt megítélése szerint azonban a főpolgármester felrúgta ezt a megállapodást azzal, hogy a DK és a Fidesz együtt leszavazta a cégvezetői javaslatát tartalmazó javaslatot a bizottságban.

Vitézy Dávid kifejezte megértését a Tisza álláspontjával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az MSZP és a DK jelenlegi helyzete a Fővárosi Közgyűlésben "brutális kisebbséget" jelent, és véleménye szerint a főpolgármesternek alkalmazkodnia kell ehhez a megváltozott politikai környezethez.