A brüsszeli magyar kémbotrány súlyos következményekkel járhat, amelyek messze túlmutathatnak a politikai színtéren. A helyzet nemcsak a diplomaták közötti feszültséget fokozza, hanem a nemzetközi kapcsolatokra is kihatással lehet, potenciálisan aláásva Ma
A frissen napvilágot látott esetben a magyar hírszerzés emberei elvileg meglepő nyíltsággal igyekeztek beszervezni olyan az Európai Bizottságnál dolgozó magyarokat, akik bizalmas információkhoz és dokumentumokhoz férhettek hozzá. Értesülések szerint az Információs Hivatal ügynökei a brüsszeli Magyar Képviselet fedésében voltak, amelyet akkor Várhelyi Olivér, az EB jelenlegi egészségügyi biztosa irányított. Az esetnek súlyos lenyomata lehet máig, hogy azóta minden magyar munkatársra potenciális informátorként tekinthetnek, de a gyakorlatban is végzetes lehet a lebukás, hiszen az Európai Parlamentben már az alapszerződés felülvizsgálatát kérték.
A 2010-es években Magyarország brüsszeli állandó képviseletén több hírszerző is titkos tevékenységet folytathatott. A rendelkezésre álló információk szerint feladatuk az volt, hogy minél több információforrást szerezzenek be, különösen olyan magyar állampolgárok körében, akik hozzáférhettek az Európai Bizottság által titkosan kezelt adatokhoz. Ezt a felfedezést a Direkt36 oknyomozó riportja tette közzé.
A cikk alapján az Információs Hivatal munkatársai néha meglepően nyíltan léptek kapcsolatba a magyar munkavállalókkal, akik gyorsan rájöttek, hogy a képviselőik valójában hírszerzők. A brüsszeli rezidentúra vezetője, akit a szövegben "V."-ként említenek, például, tudván, hogy a kiszemelt személyt nem lehet megnyerni pénzbeli juttatásokkal, egy alternatív ajánlatot tett: felajánlotta, hogy az általa fontosnak tartott civil szervezet jelentős állami támogatásban részesülhet, ha az illető aláír egy informátori szerződést.
A cikk említést tesz több titkos szereplőről is, mint például az "E." és "D." kódnevű diplomaták, akik különféle felderítő és toborzó tevékenységeket folytattak. Az egyikük informális beszélgetések révén próbálta felmérni, hogy kik lehetnek nyitottak a beszervezésre, míg a másik már konkrétan bizalmas uniós dokumentumok megszerzésére tett kísérletet, arra hivatkozva, hogy...
Mindketten magyarok vagyunk, ugyanazért a célért dolgozunk.
A cikk alapján megfigyelhető, hogy a legtöbb ilyen kísérlet gyorsan visszavonult a megkeresett egyénektől, azonban ezek a próbálkozások hosszú távon befolyásolhatják az uniós intézményeknél dolgozó magyar kollégák megítélését. Az információgyűjtés különböző módjai nem szokatlanok az EU központjában, de az efféle klasszikus beszervezési kísérletek leginkább Kínához vagy Oroszországhoz köthető szereplők esetében figyelhetők meg. Ennek következtében Magyarországot, a szövetséges országokat jelölő "kék" kategória ellenére, különös figyelemmel kell kezelni.
állítólag egyre inkább "lila" nemzetként emlegetik a belga kémelhárítás emberei.
A cikk szerint Várhelyi Olivér, aki jelenleg a Bizottság egészségügyi biztosaként tevékenykedik, áttételesen hozzájárulhatott a kiszemelt személyek felkutatásához. Korábban, 2015 és 2019 között a brüsszeli magyar képviselet vezetőjeként dolgozott, ahol elviekben az "ország ellen készített" jelentések iránt érdeklődött. Érdemes megjegyezni, hogy a V. nevű személy lebukása 2017-ben történt, ami összefonódik Várhelyi korábbi tevékenységével.
A helyzetet az EB egyik magyar szóvivője is kommentálta, aki az Euronews kérdésére elmondta, hogy tudomása szerint Várhelyi 2019-es kinevezésekor még nem állt rendelkezésükre ez az információ, de az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen már tisztában van az esettel.
A cikk csütörtöki megjelenése után az Európai Parlament is gyorsan reagált. Közvetlenül a von der Leyen ellen irányuló újabb bizalmatlansági indítványok leszavazása előtt Elio Di Rupo belga szociáldemokrata képviselő kérte az EP-elnököt, Roberta Metsolát, hogy állítson fel egy ad hoc vizsgálóbizottságot. Ha beigazolódik a gyanú,
Az Európai Unió alapszerződéseit sürgősen a jelenlegi uniós helyzethez kellene hozzáigazítani.
