Varga Mihály friss törvényjavaslata hamarosan véget vet a Matolcsy által hátrahagyott örökségnek.

Fotó: Economx / Hartl Nagy Tamás - Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Az áremelkedés sebessége tovább csökken, várhatóan a jegybank által megengedett toleranciasáv felső határán fog alakulni. Ugyanakkor a vámbejelentések következtében az inflációs előrejelzés körüli kockázatok fokozódnak - nyilatkozta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Monetáris Tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatón.

A jegybank elnök kulcsfontosságúnak nevezte az inflációs cél elérését, ehhez pedig pozitív reálkamattal járul hozzá, ugyanakkor szerinte a feszültségek óvatos monetáris politikát tesznek szükségessé. A szigorú monetáris intézkedések fennmaradnak, ami azt is jelenti, hogy

Hosszabb távon a jelenlegi alapkamat szinten való stagnálásra van kilátás.

Beszélt arról is, hogy az utóbbi időszak történései, különösen a vámokkal kapcsolatos bejelentések, jelentős mértékben növelték a kereskedelmi piacokon tapasztalható bizonytalanságot. Ezzel egy időben az energia- és nyersanyagárak a nemzetközi színtéren csökkentek.

Varga Mihály szerint ez a bizonytalanság az egyik oka annak, hogy a hazai gazdaságban mind a növekedési, mind pedig az inflációs pálya kockázatai tovább nőttek. Ide hozta, hogy bár az inflációra kedvező hatása lesz az energiaárak csökkenésének,

a visszafogott exporttevékenységek, egyes beruházások elmaradása jellemzi a jelenlegi helyzetet.

Elismerte, hogy bár márciusban enyhült az infláció, a hónap során végrehajtott áremelések a nem élelmiszeripari termékek terén a múltbeli átlagokat meghaladó mértékűek voltak. Ennek ellenére a globális inflációs helyzet továbbra is jelentős, még a csökkenő tendencia ellenére is.

A lakossági és vállalati inflációs várakozások szintén jelentősnek számítanak, és az MNB véleménye szerint ezek mérséklése elengedhetetlen.

A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt

- zárta le.

Az Economx által feltett kérdésre reagálva, miszerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az árvisszacsapó kockázatokra hivatkozva nem tervezi az árrésstop intézményének eltörlését, Varga Mihály azt nyilatkozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank jelenleg május végére vár, mivel csak a korábban hozott kormányzati döntések alapján tudják megkezdeni a további lépéseket.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa döntése értelmében az alapkamat továbbra is 6,5 százalékon stagnál, és a kamatfolyosó szélei sem változtak. Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,5 százalék, míg az egynapos (O/N) hitel kamata 7,5 százalékon maradt.

Varga Mihály, aki március óta tölti be a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztját, a hónap eleji sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a szigorú monetáris politikai keretek fenntartása szükséges. Az alapkamat szinten tartása indokolt a felfelé irányuló inflációs kockázatok miatt, ami arra utal, hogy a kamatszint a közeljövőben nem valószínű, hogy csökkenne.

Utolsó alkalommal szeptemberben módosult a jegybanki alapkamat, amikor is a tanácstagok 25 bázispontos csökkentést döntöttek el.

A legfrissebb indoklásukban hangsúlyozták, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb feladata az árstabilitás megteremtése és megőrzése. E cél mellett a jegybank elkötelezetten hozzájárul a pénzügyi stabilitás biztosításához, mindeközben figyelembe veszi a Kormány gazdasági és környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedéseit is, anélkül hogy veszélyeztetné az alapvető célkitűzéseit.

Az MNB szerint az elhúzódó geopolitikai konfliktusok mellett az egyre éleződő kereskedelempolitikai feszültségek általánosan bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. A folyamatosan változó vámpolitikai tervek régiónként eltérő reálgazdasági hatásokkal járnak. Az Egyesült Államokban erősödött a recesszió kockázata, míg az Európai Unióban a bejelentett kiadásnövelő programok előretekintve tompíthatják a lassuló nemzetközi kereskedelem gazdasági növekedést visszafogó hatásait.

- kommentálta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a magyar jegybank keddi döntését, amelynek eredményeként nem változott a 6,5 százalékos ráta.

A szakértő a bejelentést követően végzett gyors elemzésében megállapította, hogy az utóbbi hetekben a forint piacán jelentős növekedés mutatkozott a volatilitás terén, hiszen az euró árfolyama már a 410 forintos határt is túllépte. Az utóbbi napokban tett nyilatkozatok szerint pedig arra lehet következtetni, hogy

A jegybank és a kormány egyaránt arra törekszik, hogy a forintárfolyam stabilabbá és erősebbé váljon, mivel ez hozzájárulna az inflációval szembeni harc sikeréhez is.

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hangsúlyozta, hogy a pénzügyi stabilitás érdekében fegyelmezett és türelmes monetáris politika szükséges. Németh Dávid elemző véleménye szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jegybank óvatos lépéseket tesz, így a következő egy-két hónapban nem valószínű, hogy kamatcsökkentésre számíthatunk.

Ezeket figyelembe véve, egyértelmű, hogy az ősz folyamán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ismételten lazíthat a monetáris politikáján. Az amerikai Federal Reserve és az Európai Központi Bank is kamatcsökkentésre készülhet, ami kedvezőbb környezetet teremt a magyar jegybank számára. Bár az inflációs kockázatok továbbra is jelen vannak, a várakozások szerint az év második felében a pénzromlás üteme 4 és 5 százalék között mozoghat, ami jelentősen alacsonyabb a jelenlegi, 6,5 százalékos alapkamatnál. Ennek következtében reális esély van arra, hogy egy vagy akár két kamatcsökkentés is megtörténjen, így az alapkamat év végére 6 vagy 6,25 százalékra csökkenhet.