Fedezd fel a mély érzelmek világát Magyar Éva színésznő lenyűgöző előadásában, ahol a vágások nélküli narráció lehetőséget ad arra, hogy egy súlyos, magával ragadó történetet egy lélegzetvételnyi idő alatt élhess át. Az élmény, amit nyújt, nem csupán a sz

Minden egyes héten izgalmas felkérést intézünk neves művészekhez és alkotókhoz, hogy osszák meg velünk kedvenc filmjeiket vagy sorozataikat, amelyeket szívesen ajánlanának a PORT olvasóinak.

Éva, a Magyarországon élő színésznő, már számos nemzetközi produkcióban bemutatkozott, és most Ruben Östlund legújabb filmjében, a The Entertainment System Is Down című alkotásban vesz részt, amelynek forgatása Budapest varázslatos helyszínein zajlik. Bár a szerepe viszonylag kicsi, a forgatási napok száma jelentős, és jól elosztva telnek - meséli Éva. Östlund nemcsak színészként számít rá, hanem acting coachként is, így rengeteg statisztának tart bemelegítő gyakorlatokat. Emellett itthon színészmesterséget tanít, és elindította az 'önazonos élet' nevű workshopját, amely célja, hogy a résztvevők felfedezzék saját autentikus énjüket.

A legfrissebb információk szerint a "A szomorúság háromszöge" című film forgatása már január óta zajlik Budapest szívében. A fekete komédia izgalmas szerepeit olyan neves színészek alakítják, mint Daniel Brühl, Keanu Reeves és Kirsten Dunst. A PORT is beszámolt a projektről, melynek során a rendező egyedi látványvilágot és mély érzelmi tartalmat kíván megvalósítani.

Nagyszerű a színészi csapat, sokféle náció alkotja a stábot, köztük jó pár magyar színész kisebb szerepekben"

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – mondja Magyar Éva, aki különösen lenyűgözve figyeli a forgatás menetét. A rendező stílusa merőben eltér attól, amit eddig megszokott. Minden részletet precízen megtervez, tisztában van vele, hogy a háttérben ki hova néz, mit csinál, és mindezt mikor kell tennie. Az embereket olyan gondossággal helyezi el, mintha egy festményt alkotna; a jeleneteket körülbelül harmincszor rögzítik, miközben folyamatosan finomítja a figurák mozgását.

Éva már hónapok óta Budapesten él, de időnként visszatér Londonba. A "hazamegyek" kifejezés számára mindig a másik fővárost jelenti, ahol éppen nem tartózkodik. Angliában fedezte fel a Netflixen a Kamaszokat (Adolescence), és a színésznőként ritkán akad olyan film, ami ennyire megragadja a figyelmét, hogy mindent félretesz a nézés kedvéért.

A minisorozat stílusa és történetmesélésének egyedisége annyira magával ragadó volt, hogy szinte egy szusszal végigpörgette az összes epizódot. Kezdetben nem értette, miért szerepelnek olyan hosszú, vágás nélküli jelenetek, és miért kell figyelnie olyan részletekre, amelyek látszólag nem relevánsak a cselekmény szempontjából. Ám ahogy haladt előre a történetben, világossá vált számára, hogy éppen ezek a lassúbb pillanatok adják meg a mélységét a narratívának. Nem kellett elkalandoznia a gondolataival, hanem szervesen végigkövethette a súlyos és kidolgozott történetet, amely fokozatosan bontakozott ki előtte.

A legijesztőbb talán az, hogy a történet egy olyan témát érint, amelyhez szinte lehetetlen hozzáférni vagy bármit is megváltoztatni: a fiatalokról, a tinédzserekről, akikről a felnőttek gyakran mit sem sejtve élnek, hogy milyen hatással vannak rájuk az influenszerek, akiket követnek, és hogy ezek a személyek milyen mélyen formálják életüket vagy éppen milyen csoportok tagjaivá válnak. A fiatalok bonyolult pszichológiai és szociológiai világának rétegei tárulnak fel egy gyilkosság történetén keresztül, amely különösen megdöbbentő és elgondolkodtató.

Magyar Éva számos amerikai filmben bukkant fel különböző karakterekkel, világsztárokkal együtt dolgozva. Például az "X-Men: Az elsők" című filmben Michael Fassbender karakterének édesanyját alakította, míg legutóbb a "What Remains" című produkcióban osztotta meg a vásznat Gustaf Skarsgårddal, Andrea Riseborough-val és Stellan Skarsgårddal. Annak ellenére, hogy állandó szerepet még nem kapott sorozatokban, "guest artist" státuszban már feltűnt, többek között a "Black Mirror" egyik epizódjában, ahol Salma Hayekkel játszott együtt. Emellett a "Végtelen matrjoska" második évadában és a "Brown atya" hatodik évadának hatodik részében is láthattuk. Tavaly pedig részt vett a "The Librarians: The Next Chapter" forgatásán, amely idén kerül a nézők elé.

Magyarországon a színházlátogatás sajnos nem a mindennapok része számára, hiszen az időhiány gyakran közbeszól. Nemrég azonban ellátogatott az Örkény Színházba, ahol megígérte a kollégáinak, hogy amint befejezi a májusi forgatást, feltétlenül megnézi a produkciójukat. A filmforgatások során gyakran késő estig a stúdióban tartózkodik, hiszen a munkafolyamatok általában hét vagy nyolc órakor érnek véget. Ha éppen nem a kamera előtt áll, akkor pedig az estét tanítással tölti.

Amit korábban látott és nagyon tetszett neki, a Jurányi Produkciós Házban, a MILF című előadás egy negyvenes nő és egy huszonéves férfi kapcsolatáról - Pető Katával és Rohonyi Barnabással. Hormonológ a műfaji meghatározása. Kovács Viktor és Kovács Dominik írta, Gergye Krisztián rendezte-koreografálta. Izgalmas volt a nyelvezete, a stílusa, nagyszerűnek találta az előadókat, igazi színházi élmény volt.

Angol színházakban többször is játszott már Magyar Éva. Az egyik legismertebb produkciója a londoni Nemzetiben volt, ahol A viszony című sorozatból jól ismert Ruth Wilson alakította Hedda Gablert, ő pedig a Berte nevű szobalányt, aki végig a színpadon látható. (A múlt héten beszélt erről az előadásról Lovas Rozi, és a National Theatre at Home-oldalán megtekinthetjük itthon is.) De egy Trisztán és Izolda-produkcióban játszotta a női főszerepet ugyancsak a londoni Nemzetiben - még jóval az emigrálása előtt.

Több alkalmam lenne Londonban színházba menni, de ott meg az a baj, hogy nagyon drágák a jegyek, és a jó előadásokra gyorsan elfogynak az olcsóbb belépők. Úgyhogy nagyon kell figyelni, és naprakésznek lenni."

Látta a Nemzetiben a Till the Stars Come Down-t (Mire leérnek a csillagok). Ha valaki a nyáron Londonban jár, szeptember végéig még megnézheti. Annyira sikeres a produkció, hogy átviszik a West Endre, a Theatre Royal Haymarketre. Beth Steel története egy esküvőn játszódik, amelynek a legboldogabbnak kellene lennie. De leginkább az angolok előítéletéről szól egy kelet-európaival szemben. Egy lengyel férj ugyanis bekerül a családba, és csak muszájból fogadják el a rokonok. Abban a pillanatban, hogy bármi kétség előjön vele kapcsolatban, azonnal rátámadnak. Tehát ez egy nagyon erős önkritika az angoloktól arról, hogyan látják az ott élő külföldieket.

Úgy érzem, hogy szerencsés helyzetben vagyok, hiszen mindig is olyan intelligens és inspiráló művészeti közegben dolgoztam és élek, ahol a színház és a film világának izgalma folyamatosan körülölel. A londoni otthonom is egy igazán kellemes környéken található, ami még inkább hozzájárul a jóllétemhez. Emiatt eddig nem igazán kerültem olyan helyzetekbe, amelyek kihívást jelentettek volna számomra. Azonban ha valaha is elhagynám ezt a biztonságos buborékot, biztos vagyok benne, hogy nehézségekkel néznék szembe.

Természetesen, mint kelet-európai, voltak olyan tapasztalataim Angliában, amelyek nem éppen pozitívan alakultak. Néhány esetben éreztem a kulturális különbségekből adódó félreértéseket, és néhányan nem mindig fogadták el a másságomat. Emellett előfordult, hogy a sztereotípiák miatt bizonyos helyzetekben hátrányos megkülönböztetésben volt részem. Ugyanakkor sok kedves és támogató emberrel is találkoztam, akik segítettek beilleszkedni, és ezek a tapasztalatok egyensúlyba hozták a nehéz pillanatokat. Az élményeim összességében gazdagítottak, és hozzájárultak ahhoz, hogy jobban megértsem a különböző kultúrákat.

Hozzáteszi, hogy Magyarországon is tapasztalható hasonló jelenség, azonban az élmény nagymértékben függ attól, merre jár az ember. Például Újlipótvárosban, a Pozsonyi úton, valószínűtlen, hogy bárki is megkérdőjelezné a szemben sétáló külföldiek jelenlétét. Ugyanakkor mindannyian tudunk olyan helyekről, akár Budapesten belül is, ahol előfordulhat, hogy egy színes bőrű embert megállítanak, és kérdőre vonják, hogy mit keres itt, és haza kellene mennie.

Hogy szeretne-e Magyarországon színházban játszani? Persze, nem adta fel továbbra sem a terveit, de most olyan állapotban van a világ, hogy sokkal inkább arra kell koncentrálnia, mi az, amit biztosan meg tud csinálni, és miből lesz bevétele. Ha egyáltalán színházi előadást készítene, akkor azt Magyarországon tenné. De ha mondjuk két hónapig itt élne, a havi egy-két előadásból nem tudná fizetni a londoni és a magyar albérleti díjakat, és finanszírozni az életét. Reméli, a világ egy éven belül kicsit stabilizálódik, és akkor szívesen megvalósítaná Budapesten is az ötleteit.