Ujhelyi István éles kritikát fogalmazott meg Orbán Viktorral szemben, aki a 2025-ös évről "fantasztikus" jövőt vizionál.

Orbán Viktor szerint a 2025-ös év "fantasztikus" év lesz. Az elmúlt 14 év kormányoldali vízióit felsoroló korábbi EP-képviselő szerint a most következő esztendő lehetne a "kormányzati felelősségvállalás éve".

"2025-ben egy kiemelkedő év vár a magyar gazdaságra; a következő esztendő a jelentős növekedés időszaka lesz" - nyilatkozta Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnöke, több kormánypárti fórumon az utóbbi napokban.

"Ha ő mondja, biztos úgy is van, illetve úgy is lesz. (Vigyázat, ez cinizmus!)" - írta Ujhelyi István, volt szocialista európai parlamenti képviselő, a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott írásában, emlékeztetve arra, hogy Mészáros Lőrinc például egy év alatt a duplájára növelte immár több mint 1200 milliárdos vagyonát, ami nem mellesleg a magyar GDP 1,65 százalékának felel meg.

Orbán Viktor barátjának tehát már az óév is fantasztikus volt, képzeljük csak el mi lesz itt, ha a most érkező esztendő még ennél is fantasztikusabb lesz.

- így nyilatkozott. Ezt követően a korábbi politikai szereplő összegyűjtötte a már elfeledett fideszes évek elnevezéseit, és összehasonlította azokat a tényleges eseményekkel.

A 2010-es kormányváltás évét a Fidesz az "összefogás évének" titulálta, amely objektív ítélet alapján tulajdonképpen még helyes is lenne, ha a Fidesz támogatói közössége és az ország egésze közé egyenlőségjelet lehetne tenni, de ettől függetlenül nem vitatható, hogy tizenöt évvel ezelőtt a magyar polgárok egy jelentős tömege együtt mozdult és ikszelt ugyanazon irányba.

Ezt követően a szlogengyár célja az volt, hogy egy optimista keretbe helyezett narratívát alakítson ki, így 2011 a "megújulás" esztendejeként lépett a köztudatba, míg 2012 a "kitörés" éve lett. Ekkor indult igazán a nagyléptékű uradalom kiépítése, amit 2013 a "felfelé ívelés éve" követett.

Ujhelyi István arra hívta fel a figyelmet, hogy 2014-et a kormányzati körökben már a "gyarapodás évének" titulálták. "Ez persze olcsó cinizmusnak tűnhet, de valójában csak egy ténymegállapítás: a valódi gyarapodás leginkább a hatalmasok és azok családtagjai számára valósult meg, míg a középosztály csupán néhány morzsát kapott a nagy magyar vekniből, a társadalom alsóbb rétegei pedig szinte csak a morzsák után kapkodhattak."

2015-ben Orbán Viktor szokatlanul eltérő stílusban tartotta évértékelő beszédét, ahol nemcsak a polgári berendezkedés vízióját vázolta fel, hanem a kormányzati hibákról is nyíltan beszélt. Kiemelte, hogy az év során "az erő helyett a figyelem" válik a kormány legfőbb prioritásává. A következő év, 2016, a hivatalos kommunikáció szerint az "adó- és bürokráciacsökkentés éve" volt, azonban 2017-ben újra előtérbe került az erőpolitika. Ekkor Orbán Viktor a "lázadás évéről" beszélt, hangsúlyozva, hogy a középosztály és a nemzetek összessége számára elérkezett az idő, hogy fellépjenek a politikai korrektség, a társadalmi elszigeteltség és a megbélyegzés ellen. A Fidesz vezetője abban az évben azt remélte, hogy sikerült megállítani Brüsszel befolyását, és a hozzá hasonló politikai erők "szellemi lázadást" indítanak az Európai Unió központosító politikája ellen.

2018-ban a Fidesz-kormány bejelentette a "családok évét", és ennek keretében számos intézkedést vezettek be, amelyek a családi adókedvezmények növelésétől kezdve a diákhitel elengedésén át egészen a babakötvény bevezetéséig terjedtek. Ironikus módon éppen ebben az időszakban zajlott a bicskei gyermekotthonban történt molesztálásokkal kapcsolatos rendőrségi nyomozás, amelynek szörnyű részleteit azóta mindannyian ismerjük. Egy másik érdekes vonatkozás, hogy a kormány nem csupán a családok évét hirdette meg, hanem Orbán Viktor a német CSU képviselői előtt, egy seeoni kolostorban a "népakarat helyreállításának évéről" is beszélt. Akkoriban a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem akar "tiszteletlen beavatkozásokat" végezni a német belpolitikában, mivel, mint mondta, "a mi testtartásunk alapja a tisztelet". Azóta azonban világossá vált, hogy a Fidesz nemcsak hogy beavatkozik más országok politikai ügyeibe, hanem akár milliárdos kölcsönöket is biztosít különböző politikai erők választási kampányaihoz.

2019-ben Orbán Viktor már azt hangoztatta, hogy hamarosan megérkezik a gazdasági fellendülés, amelyet most újra megígért 2025-re. Kijelentette, hogy kormányzásának következtében "a magyar gazdaság növekedése minden évben legalább két százalékkal meghaladja majd az Európai Unió átlagát." Az aktuális évértékelőjében pedig azt mondta, hogy a "legnagyobb eredményeink még előttünk állnak; most kezdtünk csak bele, hiszen az igazi nagy utazás még vár ránk, és a legfényesebb győzelmek még csak most következnek." Kétséget kizáróan állította: "Higgyék el, ebben nincs semmi túlzás!" Azonban később kiderült, hogy ez mégiscsak nem így van.

Egy évvel később, 2020-ban, a "nemzeti összetartozás éve" került a középpontba, ám ezt a címet nem politikai ígéretek, hanem a trianoni országtragédia centenáriuma indokolta. Orbán Viktor, miniszterelnök, igyekezett ebbe a komoly diskurzusba mégis belecsempészni egy ígéretet, amikor azt nyilatkozta: "2020 egy izgalmas év lesz." Szerinte a "magyar modell" példája azt mutatja, hogy a gazdaságunk még a legnehezebb időkben is sikeresen működik, míg az eurózóna országai szenvednek. A legérdekesebb talán az volt, hogy a Fidesz vezetője bejelentette: véget vetnek a kórházi adósságoknak, és 2020-tól kezdve egyetlen egészségügyi intézmény sem halmozhat fel tartozást. Csakhogy, a legfrissebb adatok szerint az év végére a kórházak lejárt tartozása ismét meghaladta a százmilliárd forintot.

Aztán beütött a covid-válság, így a hangzatos esztendő-szlogenek is visszafogottabbak lettek, így lett 2021 a "vírus elleni küzdelem és a gazdaság újraindításának éve" a kormányzati kommunikációban, utána viszont hamar visszataláltak a kampányszagúbb szövegekhez. A miniszterelnök szerint 2022 volt Magyarország legnehezebb éve, de rögtön utána 2023-ban a "rendszerváltás óta megélt legveszélyesebb" esztendő várt ránk, mivel "az állandósult migráció mellett két új ellenség, a háború és az infláció leselkedik hazánkra". A Fidesz szerencsére hamar optimista lett, mondván "2023 a nagy küzdelmek éve volt", amikor "sikerült letörni az inflációt", így hát 2024-et immár a "nagy tervek évének", illetve ismét csak a "gazdasági növekedés újraindításának esztendejeként" írták le a nyilatkozataikban. Ehhez képest 2024 harmadik negyedévében Magyarországon lett a legrosszabb a negyedéves GDP-adat. Három éven belül immár másodjára köszöntött be a technikai recesszió.

Ujhelyi kifejezi, hogy szerinte erősen kétséges, valóban "fantasztikus év" vár ránk 2025-ben Magyarországon. Jelenleg, januártól, valósággal "repülőrajtot" kellene vennünk, és valóban elsőként kellene átlépnünk azon a jelképes forgóajtón.

Készséggel elhiszem, sőt, igazán szeretném, ha végre véget érne a kudarcokkal teli gazdaságpolitika, a folyamatos forintgyengülés és a megállíthatatlan infláció időszaka, és a 2010 óta ígért gazdasági fellendülés végre kopogtatna az ajtónkon. Ha ez valóban így történik, azzal egész Magyarországnak jót tenne. Ugyanakkor, ahogy már korábban is kifejtettem: számomra a Fidesz miniszterelnöke és kormánya által hangoztatott, színes szavak már régóta elvesztették hitelességüket. Tizenöt éve gyakorolnak kétharmados, kontroll nélküli hatalmat, és bár mindig azt ígérik, hogy a következő kanyar után elérkezik a szebb jövő, eddig ez még nem valósult meg.

A politikus szerint a most következő esztendő legyen a "kormányzati felelősségvállalás éve". Amikor nem az ellenzék, nem a filozófusok, nem a tanárok vagy a diákok, nem a szabadon gondolkodó művészek, nem holmi amerikai pénzemberek, nem az illegális bevándorlók, nem valami nemváltó óvodás, esetleg a belga főváros az oka annak, ha végül valamiért most sem jutunk el a magyar Kánaán küszöbéig. Hanem az, aki vezeti a menetet.