Távmunka Magyarországról Angliába: SZJA és TB szempontok A távmunka világszerte egyre népszerűbbé válik, és Magyarország sem kivétel ez alól. Sokan döntenek úgy, hogy a hazai munkavégzést Angliából irányítják, azonban ez számos adó- és társadalombiztosít
Egy magyar állampolgár, aki eddig Angliában dolgozott, de Magyarországon a TB-rendszerből ki van jelentkezve, most úgy döntött, hogy visszaköltözik Magyarországra, miközben angliai munkáltatójánál távmunkában kíván dolgozni. Az angliai cég alkalmazottjaként, angol lakcímmel bírva, a jövőben ritkábban fog Angliába utazni, és jelentős időt tölt majd Magyarországon. Ebben a helyzetben fontos figyelembe venni a két ország adó- és társadalombiztosítási szabályait. A kötelezettségek attól függenek, hogy hol végzi a munkát. Mivel a munkavégzés Magyarország területén történik, ezért a magyar adózási jogszabályok szerint a jövedelem után Magyarországon kell adót fizetni. A távmunkás státusz miatt a munkáltató számára is egyértelmű, hogy a munkavégzés helyén (jelen esetben Magyarország) kell a járulékokat és adókat megfizetni. A társadalombiztosítási kötelezettségek szempontjából, ha a munkavállaló Magyarországon lakóhellyel rendelkezik, akkor a magyar TB-rendszerbe kell belépnie, és a járulékokat is itt kell teljesítenie. Fontos, hogy a munkáltatóval egyeztessenek a szükséges adminisztrációról, hogy a távmunkás státusza megfelelően legyen kezelve az adó- és járulékfizetés szempontjából. Összefoglalva, a jövőbeli munkavégzés helye és a lakóhely alapján a magyar adók és járulékok megfizetése válik szükségessé, míg Angliában a jelenlegi munkaviszonya miatt csak átmenetileg, esetlegesen, a munkáltatóval való egyeztetés alapján merülhet fel kötelezettség. Horváthné Szabó Beáta adószakértő javasolja, hogy a legfrissebb jogszabályokat és a személyes helyzetet figyelembe véve tájékozódjon a részletekről.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A magyar személyi jövedelemadó törvénye szerint, ha egy magánszemély magyar illetőségűnek számít, de ugyanakkor Nagy-Britanniában is illetőséggel bír az adott év folyamán, akkor az illetőség megállapításához a Magyarország és Nagy-Britannia, valamint Észak-Írország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóelkerülés megakadályozásáról szóló 2011. évi CXLIV. törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni. Mivel mindkét országban van lakóhelye, az illetőségét a gazdasági és személyes kapcsolatai, valamint az adóév során eltöltött 183 napos tartózkodás alapján kell meghatározni.
Az illetőség kérdése kulcsfontosságú, mivel ha egy magánszemély magyar illetőséggel bír és Magyarország területén végzi el a munkáját, akkor az szja-t is itt kell rendeznie. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek negyedévenként kell adóelőleget fizetnie.
Ha az a helyzet, hogy a hazaköltözés évében angol illetőség van érvényben, akkor az egyezmény szerint Magyarországon akkor szükséges az adót megfizetni, ha az adott pénzügyi évben, amely bármely tizenkéthónapos időszakra vonatkozik, összesen 183 napnál hosszabb ideig tartózkodik az ország területén, akár folyamatosan, akár megszakításokkal (lásd az egyezmény 14. cikkét).
Az angol illetőséget a kifizetést megelőzően, de legalább adóévente minden év január 12-éig az angol adóhatóság által kiállított illetőségigazolással kell alátámasztani.
A járulékkötelezettségek megállapítása során figyelembe kell venni a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból, valamint az Atomenergiai-közösségből való kilépéséről szóló, 2019/C 384 I/01 számú megállapodást, amely a kilépés alapvető kereteit fekteti le. Ezen felül fontos szerepet játszik a 2020. december 24-én elfogadott kereskedelmi és együttműködési megállapodás is, amely a két fél közötti kereskedelmi viszonyokat szabályozza. Továbbá, a koordinációs rendelet, nevezetesen az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete is irányadó a járulékkötelezettségek meghatározásában.
A biztosítási jogviszony és a munkavégzés helyszíne alapvetően befolyásolják, hogy a magánszemélynek melyik országban keletkezik a járulékfizetési kötelezettsége. Ugyanakkor, ha nemzetközi egyezmény vagy szociálbiztonsági megállapodás (tb-egyezmény) áll fenn, amely felülírja a magyar jogszabályokat, akkor az egyezmény rendelkezéseit kell figyelembe venni és aszerint eljárni.
A kereskedelmi megállapodás SSC. 10. cikkelye szerint a jegyzőkönyv keretein belül érintett személyek esetében kizárólag egy adott állam jogi normái érvényesek. Ez azt jelenti, hogy azok a munkavállalók, akik egy konkrét államban végzik tevékenységüket, az ottani jogszabályok hatálya alá esnek.
SSC.14. cikke értelmében a munkáltató kötelezettsége teljesíteni a munkavégzés országában a tb-kötelezettséget a Tbj. 87. §-ában foglalt előírások szerint. Azonban a munkavállaló megállapodhat, hogy a munkáltató járulékfizetési kötelezettségét annak nevében végrehajthatja. A munkáltató az ilyen megállapodásról értesítést küld ezen állam illetékes intézményének.
