Tarvágás zöld álarcban – a kormány álláspontja szerint így valósul meg a klímavédelem.
Semmibe vette a kormány az államfő vétóját, és némi jogi trükközést követően változtatás nélkül terjesztették a Parlament Törvényalkotási Bizottsága elé az erdőpusztító törvényjavaslatot. Tették ezt annak tudatában, hogy az erdőtörvény módosítása alaptörvény-ellenes, a jogszabály-módosításhoz fűzött indokolásnak pedig semmi köze nincs a törvényjavaslathoz - olvasható a WWF Magyarország friss közleményében. Bár a zárószavazás még hátra van, egyértelmű a politikai üzenet: a kormány legértékesebb erdeink tarvágása mellett tette le a voksát.
A környezetvédelmi szervezet egy izgalmas találós kérdéssel indítja közleményét: Mi az, ami a Föld napján került a Parlament elé, és a környezetvédelem világnapján kapott zöld lámpát a Törvényalkotási Bizottságtól? Jóhiszeműen talán azt hihetnénk, hogy egy ambiciózus klímatörvényről van szó, amely a közelgő, szélsőséges aszályos év kihívásaira reagál. Azonban a valóság sajnos más: a legértékesebb, természetvédelmi oltalom alatt álló erdeinket fenyegető törvény megalkotása a környezetvédelem jeles napjaihoz fűződik, és a folyamat legszomorúbb állomásait tükrözi.
Az erdőtörvény-módosítás, amelyet az igazságügyi miniszter egy összetett salátatörvény keretein belül terjesztett az Országgyűlés elé, eredetileg a 2022-es, hírhedt tűzifarendelet bizonyos elemeit kívánta integrálni a normál jogrendbe. A törvényalkotási folyamatot azonban heves ellenállás övezte: mindössze egy hét leforgása alatt 150 szervezet és 46 ezer magánszemély írt alá olyan petíciót, amely a magyar erdők védelmét követelte a döntéshozóktól. A természetvédők mellett erdőgazdálkodással foglalkozó szakmai csoportok is kifejezték ellenvéleményüket a javaslat kapcsán. A törvénytervezet legfőbb problémája abban rejlett, hogy a tarvágás lehetőségeit szélesítené a legértékesebb természetes erdeinkben, ami olyan területeket is veszélyeztethet, mint a Gemenci-erdő vagy a Bükki Nemzeti Park gazdag faunája és flórája. A tiltakozás, sajnos, nem hozott érdemi eredményeket: a Parlament végül megszavazta a tarvágást megkönnyítő jogszabályt, és az ellenvéleményeket egy elképesztő utólagos "indoklással" próbálták elhallgattatni.
Sulyok Tamás köztársasági elnök - aki az Alkotmánybíróság volt elnökeként már korábban is kiállt a természeti értékeink védelme mellett - felismerte a törvénymódosításban rejlő veszélyeket és meghallotta az ellenérveket, ezért nem írta alá a törvényt, hanem május 30-án megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, amelynek azt így újra kellett tárgyalnia. Bár az államfő az udvarias és diplomatikus utat választotta, és formai okokra hivatkozva hozta meg döntését, ugyanakkor az Országgyűlésnek küldött levelében a formai problémák mellett hosszan érvelt az erdeink védelmét csorbító jogszabály-módosítás ellen, hangot adott alkotmányossági aggályainak és kifogást emelt a törvénymódosítás utólagos "indokolásával" szemben is. Ezen felül a köztársasági elnök kifejezetten javasolta az Országgyűlésnek, hogy a salátatörvény újratárgyalása során hagyja el az erdőtörvény módosítását. A jogszabály így visszakerült a Parlament Törvényalkotási Bizottsága elé, amely azt június 5-én, azaz a környezetvédelem világnapján vette napirendre. A Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország nyílt levelet küldött Tuzson Bence igazságügyi miniszternek, melyet a törvényalkotási bizottságnak is eljuttattak, felhívva a figyelmet a korábbi aggályok mellett az utólagos indokolás visszásságaira is. "A törvényalkotási bizottságnak az lenne a feladata, hogy megvizsgálja a törvényjavaslatok alaptörvénnyel és nemzetközi joggal való összhangját és megóvja jogrendszerünk integritását. Mivel köztársasági elnök úr alkotmányjogi érvekkel is nyomatékosította, hogy az erdőtörvény módosítása rendkívül aggályos, és a törvényjavaslat visszaküldéséről szóló levelében lényegében helyt adott a civil szervezetek és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes kifogásainak, joggal bíztunk abban, hogy a visszaküldött törvényjavaslatot a bizottság elnök úr kérésének megfelelően módosítja - mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. - Ehelyett azonban a bizottság úgy tett, mintha kizárólag formai kifogások merültek volna fel a törvényjavaslattal szemben, ezért beterjesztettek egy egészen szürreális módosító javaslatot, ami szó szerint azonos szövegre módosította a törvényjavaslat elnök úr által kifogásolt részeit. Ezt pedig vita nélkül megszavazta a Bizottság" - tette hozzá a szakértő.
A köztársasági elnök formai kifogásai elsősorban a törvényjavaslat utólagos "indokolására" vonatkoztak. Ez az "indokolás" azonban meglepő tartalmi elemeket is tartalmaz, hiszen úgy tűnik, hogy a jogalkotó a közpublicum tiltakozásainak hatására kénytelen volt belátni: a tűzifaigényre hivatkozva nem lehet a természetvédelmi szabályok lazítását igazolni. Ugyanis még az energiaválság legnehezebb időszakában is bőségesen képes volt az ország kielégíteni ezt az igényt. A második körben már nem is ezzel próbálkoznak, hanem egy még abszurdabb érvet hoznak fel: a "természetvédelem" és a "klímaalkalmazkodás" szükségességét.
"Az új törvénymódosítás indoklása finoman szólva is ellentmondásos a normaszöveggel. Míg a jogszabály-módosítás egyik eleme lényegében a tarvágás tilalmának feloldására irányul egészséges, természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint tájképvédelmi és közjóléti rendeltetésű erdeinkben, az indokolás erről nem tesz említést, csupán a tarvágást követő erdőfelújítással foglalkozik. Az indoklás szerint a jogszabály célja az erdei mikroélőhelyek kialakítása, amelyhez viszont a jogalkotó számára a tarvágás jelenti az eszközt. Nem szükséges természetvédelmi szakértelem ahhoz, hogy észrevegyük a célnak és a jogalkotási módszernek a között feszülő ellentmondást" - nyilatkozta Dedák Dalma.
A törvényalkotási bizottság legutóbbi döntése éles fényt vet arra, hogy a politikai irányvonal elsősorban az erdők gazdasági kiaknázására összpontosít, még ha ez a természetvédelmi és közérdekű szempontok rovására is megy. Ezt a megközelítést a klímaváltozásra hivatkozva próbálják igazolni. Mindeközben mindez egy nappal azt követően történt, hogy az Alkotmánybíróság érvénytelenítette a magyar klímatörvény egyik rendelkezését, és felszólította az Országgyűlést, hogy sürgősen dolgozzon ki egy átfogó szabályozást az éghajlatváltozásra való alkalmazkodás érdekében, ami hazánk szempontjából elengedhetetlen lenne. "Az Alkotmánybíróság a klímatörvénnyel kapcsolatos határozatában részletesen foglalkozik az erdőkkel, és kifejezetten rámutat arra, hogy a fakitermelések és a vágásterületek kedvezőtlen hatással vannak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás folyamatára. Így a helyzet rendkívül ellentmondásos: az erdőtörvény módosítása nemcsak természetvédelmi szempontból kifogásolható és az Alaptörvénnyel ellentétes, hanem az alkotmánybírósági döntés következtében a Parlamentnek egy éven belül szigorítania kellene a klímaalkalmazkodás érdekében, különösen a tarvágás gyakorlatát illetően. Jelenleg azonban éppen az ellenkező irányba haladunk" - emelte ki Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.
A törvényalkotási bizottság határozata után a Parlament zárószavazására várunk. Mivel a köztársasági elnök csak egyszer élhet vétójogával, az Országgyűlés pedig már csak a törvényjavaslat változatlan verziójáról dönthet, sajnos elmondható, hogy erdeink védelme nem garantált. Ugyanakkor, ha a módosítást újból megszavazzák, a WWF munkatársai szerint még nem minden remény veszett el: az Alkotmánybíróság lehetőséget kap arra, hogy ellenőrizze az új jogszabály összhangját az Alaptörvénnyel. Azonban ez az eljárás időigényes, így a várakozás ideje alatt számos nem kívánatos tarvágás történhet. "Ha a képviselők többsége ragaszkodik a legértékesebb erdeink tarra vágásához, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jogszabályt az Alkotmánybíróság elé terjesszük. A köztársasági elnök úr is megerősítette alkotmányossági aggodalmainkat. Addig is, amíg a testület elbírálja a jogszabályt, nem marad más lehetőségünk, mint figyelemmel kísérni a fakitermeléseket. Az új szabályozás keretein belül lehetővé tett tarvágások legkirívóbb eseteit felderítjük, és ha jogi lehetőségeink kimerülnek, legalább a nagyközönség elé tárjuk ezeket. Bízunk az erdőgazdálkodók, erdőtervezők és a hatóságok józan észében és szakértelmében is. Fontos megjegyezni, hogy indokolt esetekben eddig is léteztek kivételek a tarvágás tilalma alól, viszont az indokolatlan kérelmek elbírálása most már jogszabályi garanciák nélkül a hatóságok mérlegelésére hárul. Ez még inkább hangsúlyozza az erdőtervezés fontosságát, amely segíthet megakadályozni a legértékesebb erdeink felesleges pusztítását" - nyilatkozta Gálhidy László.
