Fantasztikus régészeti felfedezés Egyiptomban: rejtett víz alatti város - nézd meg a videót!

Egyiptom partjainál, Alexandria közelében, egy kétezer éves város maradványait tárták fel. Az ásatások során lenyűgöző épületek, titokzatos sírok, gyönyörű medencék, halastavak és egy ókori kikötő romjai kerültek elő, amelyek egykori életének nyomait őrzik.

A hatóságok legfrissebb nyilatkozatai alapján a 2023-ban elindított kutatási program során felfedezett terület valószínűleg Kanópusz (Canopus) ókori városának "elővárosaként" funkcionált. Ez a település, amely a Nílus delta festői tájában helyezkedik el, jelentős szerepet játszott az Egyiptomban három évszázadon keresztül uralkodó ptolemaioszi dinasztia életében, majd ezt követően közel hatszáz éven át a Római Birodalom virágzása alatt is.

Idővel a földmozgások és a tenger szintjének emelkedése következtében a város, valamint a közeli Héraklion is a hullámok ölelésébe került, rejtélyes mélységbe süllyedve.

A felfedezett leletek között olyan építmények találhatók, melyek mészkőből készültek, és valószínűleg Ozirisz és Szerápisz, az ókori Egyiptom híres isteneinek szentelt kultikus helyszínek voltak. Emellett lakóházak, kereskedelmi egységek és műhelyek nyomaira is bukkantak. A kutatók sziklába vésett víztárolókat, valamint "halastavakat" és medencéket is azonosítottak, amelyek az egyiptomi vízgazdálkodás és mezőgazdaság szempontjából fontos szerepet játszhattak.

Egy kereskedelmi hajó, kőhorgonyok, valamint a ptolemaioszi és római időkből származó kikötői daru maradványaira bukkantak egy 125 méter mélységben elhelyezkedő rakparton, melyet a római és bizánci korszakban használtak kikötőként.

Csütörtökön daruk segítségével számos szobrot hoztak a felszínre.

"A víz alatt rengeteg műtárgy rejtőzik, de csak szigorúan meghatározott feltételek mellett emelhetjük ki ezeket – mondta Sherif Fathy, a turizmusért és régészetért felelős miniszter. – A többi műkincs pedig továbbra is a víz alatti nemzeti örökségünk része marad."

Csütörtökön a búvárok három műkincset emeltek ki az Abukir-öböl iszapos vizéből, miután gondosan köteleket erősítettek rájuk. A kiemelés során egy daru segítségével, fokozott figyelemmel és precizitással dolgoztak, hogy megőrizzék a leletek épségét. Az eseményt ünnepélyes keretek között tartották, ahol a felfedezéseket a közönség elé tárva méltatták a régészet és a történelem jelentőségét.

A kiemelkedő műtárgyak sorában megtalálható egy különleges kvarcitból, azaz kemény homokkőből készült szfinx, amely rendkívül jó állapotban maradt fenn. A szobor érdekessége, hogy II. Ramszesz fáraó (i.e. 1279-1213) kártusa, azaz a keretbe foglalt neve is látható rajta.

A felfedezett leletek között található egy lenyűgöző, 2,17 méter magas gránitszobor, amelynek feje és lábai hiányoznak. A kutatók szerint ez a szobor a Ptolemaiosz-dinasztia uralkodásának utolsó időszakából származhat, és eredetileg akár öt méter magasra is megnőhetett. Ezen kívül egy ismeretlen római nemes márványszobra is előkerült, amely további titkokat rejt magában.

Mohamed Iszmail Háled, a Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára bejelentette, hogy 2001 óta most először történt meg, hogy műkincseket emeltek ki az Abukir-öbölből.

A régészeti kincsekben gazdag Alexandriát ma ugyanaz a víz fenyegeti, amely maga alá temette Kanópuszt és Hérakliont. A Földközi-tenger partján fekvő város évente több mint 3 milliméternyit süllyed és a tengerszint emelkedése miatt az éghajlatváltozásra legérzékenyebb övezetek között szerepel. Még az ENSZ legszerényebb forgatókönyve szerint is a város egyharmada víz alá kerül vagy lakhatatlanná válik 2050-ig.

Az ásatások fontos elemei Egyiptom azon törekvéseinek, hogy új impulzusokat adjanak a turizmus fellendítésének. Ezt a lépést a Szuezi-csatornán tapasztalható forgalomcsökkenés indokolja, amely a Vörös-tengeren közlekedő hajók elleni támadások következményeként alakult ki. A régészeti felfedezések révén a költségvetési bevételek diverzifikálására és a látogatók számának növelésére törekednek.

Kairó izgatottan várja a látogatók számának emelkedését, hiszen november 1-jén megnyílik a lenyűgöző Nagy Egyiptomi Múzeum. Az új intézmény nemcsak a város kulturális gazdagságát hivatott bemutatni, hanem a világörökség részeként az ókori Egyiptom csodáit is elérhetővé teszi a nagyközönség számára.

A múlt hónapban Sherif Fathy, Egyiptom turisztikai minisztere bejelentette, hogy a turisták száma 2025 első felében 8,7 millióra emelkedett, ami 22%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A célkitűzés az, hogy az év végére ezt a számot 17,5 millióra növeljék.