Szalai Piroska: Karácsony és Vitézy a Tisza és a DK támogatásával az autósokat terheli meg - Mandiner

Ez egyértelműen növelni fogja a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázatát Budapesten, ami miatt egyre többen fognak szenvedni a nélkülözéstől a főváros területén.

Budapesten 2026. júliusától jelentős változások várhatóak a parkolási díjak terén: az "A", "B" és "C" zónákban 33,4%-os, míg a "D" zónában 50%-os emelkedés lép életbe. Érdekes módon, a Fidesz-KDNP képviselői nem támogatták ezt a döntést, sőt, ellenezték azt.

Ez az emelés tovább növeli a 2022-ben és 2023-ban már jelentősen megemelt díjakat, amelyek a Magyar Autóklub szerint körülbelül 30%-os többletköltséget jelentenek a felhasználók számára.

Ez azt jelenti, hogy 2026 július 1-től a parkolási díjak háromnegyedével magasabbak lesznek, mint 2021-ben voltak, sőt a fizetős övezetek területét, és a fizetési kötelezettség napi időszakát is jelentősen kiterjesztették.

Ha a 2021-2026 közti inflációt az MNB legfrissebb inflációs előrejelzésében közölt inflációs várakozási sáv felső értékével számoljuk, akkor is 45% alatt fog maradni.

Tehát Karácsony és Vitézy - és a nekik asszisztáló Tisza Párt valamint a DK - elérte, hogy még vásárlóértéken is legalább ötödével többet fizessünk a parkolásért, mint 2021-ben.

A vitában elmondtam, hogy ezzel egyértelműen nőni fog a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya Budapesten, többen fognak nélkülözni a fővárosban.

Az Európai Unióban a személygépkocsi hiánya miatt depriváltnak, vagyis nélkülözőnek számítanak azok, akik anyagi okokból nem tudják megengedni maguknak ezt a közlekedési eszközt. Legutóbbi statisztikák alapján hazánkban a lakosság 12,1%-a található ebben a helyzetben.

Bár 2010-ben a magyar lakosság körülbelül 25%-a élt ilyen körülmények között, ma ez az arány már csak a nyolcadát sem éri el. Ennek ellenére hazánkban még mindig a második legrosszabb helyzetet mutatja.

Ez a mutató a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát vizsgáló AROPE komplex mutatójának egyik összetevője, a 13 anyagi deprivációs tételből az egyik.

Az EU csökkenteni kívánja a szegénység kockázatával élők számát 15 millióval, Magyarország 292 ezer fős javulást vállat az évtized végére, a tisztelt közgyűlés pedig olyan intézkedéseket hoz, amelyek növelik a számukat, rontják az arányukat.

Kiss Ambrus érveimre adott válasza az volt, hogy a keresetek folyamatosan emelkednek hazánkban. Ezzel szemben Vitézy, aki az Európai Unió hivatalos álláspontjával ellentétes véleményt képviselt, úgy nyilatkozott, hogy szerinte nem tekinthető nélkülözőnek az, aki nem rendelkezik személygépkocsival Budapesten.