Rendkívüli ülés keretében tárgyalták meg, hogy Semjén javaslata alapján szükséges-e a veszélyhelyzet meghosszabbítása.

Ismételten a parlament elé került a háború következményeként életbe léptetett veszélyhelyzet meghosszabbításának kérdése. A kormánypárti többségű Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén élénk eszmecserére került sor e témában.

A fideszes Pajtók Gábor az előterjesztés általános vitájában úgy fogalmazott, hogy jelenleg sem állíthatjuk, hogy közelebb kerültünk volna a háború következtében kialakult válság megoldásához. Sőt, a helyzet inkább romlott: az ellátási láncok instabilak, az energiaellátás sebezhető, és a menekülthullám folyamatosan nyomást gyakorol országunkra. A veszélyhelyzet tehát nem csupán jogi keretet jelent, hanem alapvető védelmi eszközként is funkcionál.

A DK-s Sebián-Petrovszki László véleménye szerint a kormány a veszélyhelyzet meghosszabbításával két célkitűzést követ. Az egyik, hogy megőrizzék a hatalmukat, a másik pedig egy rendkívül elítélhető, figyelemelterelő taktika. Kiemelte, hogy a veszélyhelyzet érvényben marad a jövő évi választások és az azt megelőző kampány időszakában is, ami aggasztó. A politikus hangsúlyozta, hogy a kormány nem a Szőlő utcában elkövetett bűncselekmények elkövetőivel szemben lép fel, hanem azzal a társadalmi réteggel, amely kérdéseket mer fel az üggyel kapcsolatban. A helyzet kezelésére a kormány figyelemelterelésként használja a veszélyhelyzet meghosszabbítását egy rendkívüli ülés keretében. A DK arra szólítja fel a kormányt, hogy szégyellje magát a történtek miatt.

Simicskó István, a KDNP képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a veszélyek gyorsan megjelenhetnek, ezért elengedhetetlen a kormány számára a megfelelő mozgástér biztosítása. Kiemelte, hogy a szomszédos országban testvérháború dúl, és a humanitárius válság folyamatosan súlyosbodik. Ennek kapcsán indokolt a veszélyhelyzet fenntartása a háború végéig. A képviselő leszögezte, hogy a választásoknak nincs relevanciájuk a helyzet megítélésében.

A Jobbik politikusa, Lukács László György kifejtette, hogy a kormány hazugságokkal próbálja formálni a jövőt, miközben a társadalomnak elmondott üzeneteik valójában félrevezetők. Szerinte a hatalom túlságosan is belemerült a rendeleti kormányzás gyakorlatába, és ez aggasztó irányba tereli az országot. Az emberek érzése szerint Magyarország zsákutcába jutott a kormányzati döntések következtében. Lukács emlékeztetett arra, hogy a kommunizmus idején is hangoztatták, hogy csak még egy kicsit kell kibírni, és az a helyzet végül nem hozott pozitív eredményeket. A rendkívüli jogrend alkalmazása szerinte csak a legszükségesebb esetekben lenne indokolt, ám a jelenlegi helyzet ezzel ellentétesen hat Magyarország alkotmányos érdekeire.

Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa, megfogalmazta gondolatait a hazánkban fennálló háborús veszélyhelyzetről. Megkérdőjelezte, hogy Magyarország valóban az egyetlen NATO-tagállam, ahol ilyen helyzet uralkodik, vagy csupán a legbiztonságosabb országban élünk. Felvetette, hogy a kormánypropaganda irányát már ideje lenne tisztázni. Ha valóban veszélyhelyzet áll fenn, akkor miért küldik a katonáinkat olyan távoli helyekre, mint például Csád? Továbbá, hogyan lehetséges, hogy a miniszterelnök, egy háborús helyzet idején, magáncélból elhagyja az országot? Novák Előd hangsúlyozta, hogy a kormány több "pofátlan" rendeletet fogadott el a veszélyhelyzet alatt, kihasználva azt a lehetőséget, hogy a kényes ügyeket nem kell az Országgyűlés elé terjeszteniük. Kifogásolta, hogy a kormány szabadon engedi az embercsempészeket, és feleslegesnek tartja a különleges jogrendet, mivel a parlament bármikor készen áll a tárgyalásra. A Mi Hazánk ezért nem támogatja a jogrend hosszabbítását. Később kijelentette, hogy a kormánynak nem kellett volna annyiszor kiállnia Ukrajna területi integritása mellett, és hogy diplomáciai támogatásban nem kéne részesíteni Izraelt a palesztinok ellen folytatott népirtó háborúban. Kiemelte, hogy hiba provokálni Oroszországot, miközben a háborús veszélyhelyzetet fenntartják.

Az LMP-s, de a frakció megszűnése miatt immár független Kanász-Nagy Máté szerint sem lehet támogatni a veszélyhelyzet meghosszabbítását, ez indokolatlan.

A meghosszabbításra vonatkozó javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjesztette elő, Tuzson Bence igazságügyi miniszter vezetésével. Az indoklás szerint a "hazánk szomszédságában zajló orosz-ukrán háború a második világháború óta példa nélküli humanitárius válságot idézett elő, valamint átalakította az európai gazdasági tájat is. E katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi gazdasági átalakulások következményeinek mérsékléséhez Magyarországnak továbbra is garantálnia kell a hatékony és gyors nemzeti intézkedések kidolgozásának lehetőségét." Ennek megfelelően a kormány a veszélyhelyzet további 180 napra történő meghosszabbítását javasolja, amely így 2026. május 13-ig marad érvényben. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a veszélyhelyzet "általánosan felhatalmazza a kormányt arra, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt bizonyos törvények alkalmazását felfüggeszthesse és eltérhessen a törvényi rendelkezésektől."

Magyarországon az utóbbi években folyamatosan válság- és veszélyhelyzetek uralják a mindennapokat. Például, ahogy már említettük, 2015 szeptemberében "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet" hirdettek ki több megyében, amelyet 2016-tól az ország egész területére kiterjesztettek, és ez az állapot azóta is fennáll. A veszélyhelyzet viszont 2020 óta állandósult Magyarországon, kezdetben a koronavírus-járvány következményeként, majd 2022 februárjától, Ukrajna inváziója után, háborús veszélyhelyzetet is bevezettek.

Magyar Péter korábban kijelentette, hogy amennyiben a Tisza Párt kerül hatalomra, megszüntetik a rendeleti kormányzást lehetővé tévő háborús veszélyhelyzetet. Szavai szerint jelenleg Európában három országban tapasztalható háborús veszélyhelyzet: Ukrajnában, Oroszországban és Magyarországon.