Prőhle Gergely kifejtette, hogy még 35 év elteltével is jól észlelhető a különbség a régi két német állam, a Kelet- és Nyugat-Németország között.
1990. október 3-án lépett be az NDK a Németországi Szövetségi Köztársaságba, elfogadta annak joghatóságát az újonnan kialakított öt keletnémet tartomány felett, és létrejött a 16 tartományból álló szövetségi állam - emlékezett a 35 évvel ezelőtti német újraegyesítésre az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének igazgatója.
Prőhle Gergely véleménye szerint a német egység a nyugatnémet külpolitika átgondolt stratégiájának és kiváló végrehajtásának eredményeként valósult meg. "Az évtizedek alatt olyan bizalomépítő lépéseket tudtak megvalósítani, amelyek lehetővé tették Németország megosztottságának leküzdését, ami hatalmas politikai és diplomáciai teljesítmény" - mondta a volt nagykövet. Hozzátette, hogy a német vezetés már a kezdetektől fogva tisztában volt azzal, hogy a folyamat jelentős anyagi ráfordítást igényel, a költségeket pedig körülbelül 2000 milliárd euróra becsülik.
Az igazgató hangsúlyozta, hogy az NDK és az NSZK között mindig is jelentős eltérések voltak, amelyek nem csupán a különböző politikai rendszerekből eredtek. Ezen különbségek összhangba hozása a mai napig sem valósult meg teljes mértékben.
"A különbségek megmutatkoznak gazdasági területen is. Az, hogy az össznémet GDP-nek még mindig több mint a 80 százaléka keletkezik az egykori Nyugat-Németország területén, önmagáért beszél"
Prőhle Gergely kiemelte, hogy a jövedelmek közötti eltérések ma már nem olyan jelentősek, mint ahogyan azt sokan vélik. Szerinte mindössze néhány százaléknyi a különbség, amit a szakszervezetek sikeresen elértek a tárgyalásaik során - tette hozzá.
"Az emberek mentalitásában van óriási különbség, és ez megmutatkozik a pártszimpátiákban is" - hívta fel a figyelmet az NKE John Lukacs Intézetének igazgatója. Mint mondta: Nyugaton az amerikai befolyás alatt 1945-től kezdve arra érzékenyítették az embereket, hogy legyenek gyanakvók a szélsőjobboldali nézetekkel szemben.
"Keleten azt állítják, hogy náci ideológiák sohasem gyökereztek ott, hiszen azok mind a nyugati területeken találhatók, így ezzel nekik nem is kell foglalkozniuk" - fejtette ki Prőhle Gergely. E szavakkal magyarázta, hogy Németország keleti részében az AfD támogatottsága jelentősen magasabb, mint a nyugati régiókban, bár úgy tűnik, hogy a radikális jobboldali párt elfogadottsága fokozatosan kiegyenlítődni látszik.
Prőhle Gergely figyelmeztetett arra, hogy Németországban egyre növekvő társadalmi feszültségek tapasztalhatók, ám véleménye szerint e jelenség nem csupán a kelet-nyugati ellentétekből fakad. Sokkal inkább az a helyzet, hogy a szociális és migrációs problémák hangsúlyosabbá váltak, ami a társadalmi integráció nehézkességéhez vezetett. Mindez pedig a már évtizedek óta megszokott nyugati életszínvonalra is hatással volt, és nyomot hagyott az emberek mindennapi életében.
