Irán példa nélküli, súlyos válsággal néz szembe, amely teljes káoszba taszította az országot. Az alábbiakban összegyűjtöttük a leglényegesebb információkat, amelyeket érdemes tudni a helyzetről.
Ma hajnalban Izrael rendkívüli és átfogó támadást indított Irán ellen, amely régóta riválisának számít. Az akció célpontjai között szerepeltek nukleáris létesítmények, katonai bázisok, valamint magas rangú tábornokok és tudósok. A károk mértékéről még folyamatosan érkeznek információk, de már most nyilvánvaló, hogy a csapás rendkívül súlyos. Érdekes módon, a jelek arra utalnak, hogy Izrael ezt a támadást nem csupán amerikai támogatás nélkül, hanem Donald Trump elnök kérése ellenére hajtotta végre, ami különösen figyelemre méltó a geopolitikai feszültségek tükrében.
Az amerikai sajtó már kora tavasszal megszellőztette, hogy Izrael arra készül, hogy megtámadja Iránt, a művelet tervezése valószínűleg ennél is régebb óta, legalább 2024 óta zajlik. Irán azért került ilyen módon Jeruzsálem célkeresztjébe, mert 2023. október 7-én az általuk támogatott palesztin Hamász példátlanul súlyos támadást indított Izrael ellen - ezután a jeruzsálemi vezetés nekiállt, hogy szisztematikus leszámoljon régiós ellenfeleivel. A Hamászt és a Hezbollahot szinte teljesen leszerelték, az Iránbarát szír kormány decemberben megbukott, a jemeni húszik képességeinek korlátozásában pedig Amerika és Nagy-Britannia is segített.
Az Izraelt közvetlenül fenyegető iráni szövetséges milíciák leszerelésével a végső kihívás maradt: Teherán.
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke az utóbbi hónapok során folyamatosan igyekezett meggyőzni Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt arról, hogy tartózkodjon a katonai akcióktól. Eközben párhuzamosan a perzsa vezetés képviselőivel is egyeztetett, hogy a nukleáris programjukat korlátozzák.
Netanjahu véleménye szerint nincs értelme Iránnal bármiféle megállapodást kötni, hiszen az ország valószínűleg nem tartaná be az esetleges egyezséget. Ráadásul Teherán világosan jelezte, hogy nem hajlandó teljes mértékben lemondani az urándúsítás jogáról, ami Izrael számára az egyetlen elfogadható lehetőség lett volna.
A napokban több hír is jött arról, hogy az izraeli haderő Irán megtámadására készül, az Egyesült Államok elkezdte kiüríteni regionális követségeit, a teheráni haderő készültséget hirdetett.
Lehetséges, hogy a támadásra vonatkozó végső döntést az váltotta ki, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tegnap bejelentette: Irán már olyan jelentős mennyiségű, 60% feletti dúsítású uránnal bír, amely lehetővé teszi, hogy akár kilenc atombombát is gyorsan előállítson.
Pár órával ezután meg is indultak az izraeli gépek.
Hajnalban, körülbelül 3-4 óra tájban kezdtek el megérkezni a hírek, miszerint Izrael hadműveleteket indított Irán ellen. A támadások célpontjai között szerepeltek repülőterek, katonai bázisok, különféle katonai létesítmények, valamint nukleáris létesítmények is.
Az eddigiek alapján úgy fest, az offenzíva célja nem csupán az volt, hogy leszereljék Irán urándúsító képességét, hanem az is, hogy gyengítsenek egy potenciális válaszcsapást a zsidó állammal szemben.
A katonai művelet csupán néhány órája vette kezdetét, és a hírek folyamatosan érkeznek az iráni veszteségekről és a további katonai lépésekről. Jelenleg sok minden homályos a művelet következményeivel kapcsolatban, és a helyzet gyorsan változik.
Amit biztosan tudni, a következő:
Jelenlegi helyzet szerint Irán súlyos megrázkódtatást élt meg a legutóbbi támadás következtében, még akkor is, ha elvileg felkészültek az ilyen eseményekre.
A legnagyobb meglepetés valószínűleg az, hogy Izrael sikeresen likvidálta a perzsa állam katonai vezetésének kulcsfiguráit, ami valószínűleg zűrzavart idézett elő a parancsnoki hierarchiában. Ez a helyzet jelentősen gyengítheti a lehetséges válaszlépések hatékonyságát.
Ez a helyzet kiváló alkalmat biztosít Izrael számára, hogy tovább folytassa Irán elleni műveleteit. A zsidó állam jelentős mértékben képes megrendíteni az ellenséges rezsim védelmi és nukleáris képességeit, mielőtt Teheránnak lehetősége adódna arra, hogy rendezze sorait, helyreállítsa parancsnoki struktúráját, és felmérje az általa elszenvedett károkat.
Netanjahu miniszterelnök kommunikációja arra enged következtetni, hogy lesz folytatás: azt mondja,
nem állnak le, amíg végleg le nem szerelik az iráni atomprogramot.
A legfrissebb eseményeket folyamatosan nyomon követjük, és részletes tájékoztatást nyújtunk ebben a cikkben:
