Európa jelenlegi helyzete igencsak szokatlan, hiszen a fegyverkezés mértéke olyan magasságokba emelkedett, ami komoly aggodalomra ad okot. Vajon e folyamat végleg megpecsételi a jóléti államok sorsát? - Pénzcentrum
A NATO tagállamai jelentős mértékű védelmi költségek növelését tervezik, ami komoly pénzügyi megpróbáltatásokat okoz az egyébként is magas államadóssággal küzdő európai országok számára – tudósít a CNN.
A NATO tagállamai forradalmi léptékű katonai költségvetés-emelést terveznek a következő tíz évben. A védelmi szövetség a legutóbbi hónapban egyhangúlag elfogadta, hogy 2035-re a GDP 5%-ára növelik a védelmi kiadásokat, amely így több mint duplájára nő a jelenlegi, 2%-os célhoz képest.
"Békeidőben soha nem látott mértékű kiadásnövelés figyelhető meg bármilyen területen, különösen a védelmi szektorban" - nyilatkozta Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) vezetője a CNN-nek.
Az új cél szerint a tagállamoknak GDP-jük 3,5%-át kellene "alapvető" védelmi kiadásokra, például fegyverekre fordítaniuk, míg további 1,5%-ot a védelmet támogató területekre, mint például kikötői infrastruktúrára.
Ez egyes államoknak évente több tízmilliárd dolláros plusz költségeket róna ki.
A kormányok előtt három lehetőség áll a megnövekedett védelmi kiadások fedezésére: csökkenthetik más költségvetési tételek finanszírozását, emelhetik az adókat, vagy újabb hitelek felvételére kényszerülhetnek. Szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy mindhárom opciót komoly kihívások övezik, különösen a már most is jelentős adósságterhekkel küzdő európai NATO-tagállamok esetében.
A kiadások csökkentése "teljességgel lehetetlen" a legtöbb NATO-ország számára Fratzscher szerint. "Európa gyorsan öregszik. Teljesen illuzórikus azt hinni, hogy a kormányok megtakaríthatnának a nyugdíjakon, az egészségügyi ellátáson vagy általában a szociális gondoskodáson."
Az S&P Global Ratings elemzése szerint csak a 3,5%-os "alapvető" védelmi kiadási cél teljesítése mintegy 2 billió dollárral növelhetné az európai NATO-tagok együttes államadósságát 2035-ig. Ez különösen nehéz lenne olyan országok számára, mint Olaszország, Franciaország és Belgium, ahol az államadósság már most is meghaladja a GDP 100%-át.
Franciaország miniszterelnöke, François Bayrou, nemrégiben aggasztó figyelmeztetést tett, miszerint az Európai Unió második legnagyobb gazdaságát fenyegeti az adósságválság. Előrejelzése szerint 2029-re a francia államadósság kamata elérheti a 100 milliárd eurót (117 milliárd dollárt), ami a kormány legjelentősebb egyedi kiadásává válhat.
Az EU igyekszik megkönnyíteni a tagállamok számára a védelmi beruházásokat. Brüsszel kivette a védelmi kiadásokat a szigorú költségvetési szabályok alól, és ígéretet tett egy 150 milliárd eurós alap létrehozására, amelyből az országok kedvező kamatfeltételekkel kölcsönözhetnek védelmi beruházásokra.
Néhány ország azonban már kifejezte, hogy nem kívánja teljesíteni az 5%-os célt. Spanyolország például arra hivatkozik, hogy ez veszélyeztetné a jóléti kiadásait. A dél-európai állam tavaly a GDP-jének csupán 1,28%-át fordította védelemre a NATO becslései alapján.
Guntram Wolff, a brüsszeli Bruegel agytröszt vezető munkatársa szerint "a védelmi kiadások növekedésének legjobb előrejelzője egy ország Moszkvától való távolsága - sokkal inkább, mint bármilyen NATO-csúcstalálkozón tett ígéret."
