Oroszország bankrendszere válságos helyzetbe került: még a legnagyobb pénzintézetek is kénytelenek növelni a nem teljesítő hitelek fedezetére félretett tartalékaikat.

Az orosz bankok egy része egyre nagyobb nyomás alá kerül a rossz hitelek növekvő aránya miatt, miközben a jegybank fokozatosan csökkenti a rekordmagas kamatokat - írta meg a Financial Times.

Két év folyamatosan növekvő nyereség után, amely Oroszország háborús gazdaságának szívósságát tükrözi, egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek bizonyos orosz bankok, kockázatot jelentő rossz hitelekre való kitettségük következtében.

Korábban kiszivárgott, hogy több nagy pénzintézet is egy bankválságtól tart.

Az orosz politikai elit már jó ideje próbálja rávenni Elvira Nabiullina jegybankelnököt a kamatok mérséklésére, hangsúlyozva a vállalkozások és a háztartások előtt álló kihívásokat a magas kamatozású hitelek igénybevételével és visszafizetésével összefüggésben.

Június hónapban a jegybank végre 21%-ról 20%-ra csökkentette az irányadó kamatot, majd ezt követően júliusban egy újabb lépéssel 2 százalékponttal 18%-ra mérsékelte azt. A központi bank jelezte, hogy az év hátralévő részében további kamatcsökkentések várhatók, mivel 2025-re 4%-os inflációs célt tűzött ki maga elé.

A kérdés az, hogy a kamatcsökkentések elég gyorsak lesznek-e bizonyos bankok számára, amelyek vagy túlzottan eladósodtak, vagy túlságosan ki vannak téve az orosz gazdaság gyengébben teljesítő ágazatainak, nevezetesen az építőiparnak, a széniparnak és az ingatlanszektornak.

Különös figyelem irányul a Credit Bank of Moscow-ra, amely kevesebb mint egy év alatt a harmadik elnökváltáson esik át. Júniusban az Expert RA, Oroszország legnagyobb hitelminősítő ügynöksége megjegyezte, hogy

"Valószínű, hogy a bank külső segítségre lesz szüksége, miután a nettó nyeresége tavaly 65 százalékkal csökkent."

Nabiullina a legutóbbi kamatcsökkentés után hangsúlyozta, hogy a jegybank "nem látja szükségét a nagybankok feltőkésítésének a rossz hitelek miatt". Szerinte "a problémás hitelekkel kapcsolatos valós helyzet jobb, mint ahogy azt néha beállítják", és kiemelte, hogy az orosz bankszektor egésze 1700 milliárd rubel nyereséget ért el 2024 első félévében.

Ugyanakkor elismerte, hogy a tőke "valóban egyenetlenül oszlik meg a bankszektorban" - beismerve, hogy néhány bank nem rendelkezik ugyanolyan tőkepufferekkel, mint társaik.

Alexandra Prokopenko, a berlini Carnegie Oroszország-Eurázsia Központ munkatársa úgy véli: "Ha egy bank tavaly rendkívül kockázatos taktikát alkalmazott, akkor nem meglepő, hogy idén nehéz helyzetben találja magát, hiszen a hitelkockázatai már megvalósultak."

Mindazonáltal ez nem azt sugallja, hogy az egész rendszer kifejezetten rossz helyzetben lenne.

Prokopenko megjegyezte, hogy a tavalyi év "szuper bonanza" volt az orosz bankszektor számára, amely 3800 milliárd rubel nyereséget könyvelt el.

Egy orosz tisztviselőkkel folyamatosan kapcsolatban álló forrás felfedte, hogy bizonyos orosz hitelezőket "jelentősen érintenek" a nem teljesítő hitelek, különösen azok a kölcsönök, amelyek túlságosan ki vannak téve Oroszország legnagyobb problémákkal küzdő iparágainak. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kitettség "eddig viszonylag korlátozott mértékű".

Mindeközben a jelentősebb, erősebb tőkével rendelkező pénzintézeteknél, mint például a Sberbank és a VTB, szintén emelkedtek a problémás hitelek fedezésére félretett tartalékok.

A Sberbank legfrissebb, az idei első félévre vonatkozó eredményei szerint a kockázati költsége 1,71 százalékra emelkedett a második negyedévben az előző év azonos időszakának 0,97 százalékáról, és a rossz hitelek elleni céltartalékai jelentősen megnövekedtek. A VTB szintén a rossz hitelek növekedéséről számolt be.

Az RBC orosz üzleti hírportál legfrissebb elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy Oroszország 13 olyan hitelezője, amely rendszerszinten kulcsszerepet játszik a gazdaságban, közül öt esetében jelentős, legalább 20%-os nettó nyereségcsökkenés tapasztalható a 2024-es év első felében. A legnagyobb érintettek között szerepel a Credit Bank of Moscow is.

Összességében a hazai 100 legnagyobb bank közül 48 intézmény 2024 első félévében gyengébb pénzügyi eredményeket mutatott fel.

"Nagyon kevés vállalat tud hitelt felvenni ilyen magas kamatlábak mellett. És ugyanez vonatkozik a háztartásokra is" - mondta Vasily Astrov, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének közgazdásza. Megjegyezte, hogy sok vállalati hitelt lebegő árfolyamon vettek fel, és "most, hogy az általános kamatlábszint ilyen magas, ezeket a régi adósságokat nagyon kedvezőtlen feltételekkel kell refinanszírozni, ami stresszt okoz".