Növekedési kilátásokra tekintenek a hazai vállalatok: a vállalati szektor derűlátóbb hozzáállással indítja az évet.
A hazai vállalati szektor a 2025-ös év előtt kedvezőbb kilátásokkal néz szembe: a tavalyi adatokhoz viszonyítva öt százalékkal nőtt azok aránya, akik a növekedés lehetőségét látják, így már a résztvevők fele optimistán tekint a jövőbe. Ezzel párhuzamosan csökkent azok száma is, akik bevételi csökkenésre számítanak, és már csak kilenc százalékuk gondolja így. A növekedésre számítók kétharmada négy- és tízszázalékos bővülést valószínűsít. Különösen bizakodó a válaszadók 21 százaléka, akik még ennél is nagyobb növekedést prognosztizálnak nettó árbevételük esetében. Érdekes összehasonlításként, míg Romániában a válaszadók 43 százaléka, Csehországban pedig 29 százaléka vár növekedést, mi most optimistábban látjuk a helyzetet, mint régiós versenytársaink – derült ki a Randstad legfrissebb felméréséből.
Bár az infláció csökkenése miatt a növekedés üteme mérséklődött, a tavalyi év várakozásai szélsőségesek voltak: voltak, akik hatalmas növekedést, míg mások jelentős visszaesést jósoltak. Most viszont a helyzet sokkal kiegyensúlyozottabbnak tűnik. Az autóipar, amely az egész kontinensen nehézségekkel küzd, kivételt képez, de az idei zöldmezős beruházások beindulása némileg árnyalja a helyzetet.
Hosszú évek után most először az építőiparban is érzékelhető, hogy a növekedést várók vannak többségben, ami az ő optimizmusuk révén a szélesebb gazdasági környezet változásainak is egyfajta mutatója lehet. Habár a tavalyi évhez képest a helyzet kedvezőbbnek tűnik, az üzleti szolgáltató szektor (BSS) munkatársai még mindig a legkevésbé magabiztosak a növekedés kilátásait illetően.
Bizakodásra adhat okot a cégeknek az, hogy az üzleti kihívásokat tekintve az alacsonyabb inflációnak köszönhetően csökken a bérnyomás: a tavalyi felméréshez képest nyolc százalékkal kevesebben jelölték meg kihívásként a megnövekedett bérköltségeket - bár továbbra is nagy jelentőséggel bír, a válaszadók hetven százaléka említette. A legfőbb üzleti kihívások között szerepel a működés megnövekedett költsége (46 százalék), valamint az egyre hangsúlyosabbá váló hatékonyság is - utóbbi idén 18 százalékkal nőtt 43 százalékra.
Az utóbbi évek tendenciái alapján egyre inkább háttérbe szorul a létszámbővítési szándék a vállalatok körében. A 2022 és 2023 közötti időszakban tapasztalt drámai csökkenés után úgy tűnik, hogy a létszámbővítést tervező cégek aránya stagnálni kezdett. Tavalyhoz és idénhez hasonlóan a válaszadók 30 százaléka jelezte, hogy a naptári év első felére vonatkozóan létszámbővítési terveik vannak. Érdekes módon, míg a "silent rightsizing" módszer alkalmazása, vagyis a távozók pótlásának elkerülése, kismértékben csökkent (idén a cégek 13%-a alkalmazza ezt a megközelítést), addig az elbocsátásokra vonatkozó tervek száma majdnem azonos arányban növekedett (idén 10%-ra emelkedett). Az iparágakat vizsgálva megfigyelhető, hogy az IT és telekommunikációs szektor, valamint az üzleti szolgáltatások területén a létszámbővítési szándék a legkifejezettebb.
A toborzási folyamat során továbbra is a fizikailag irreális fizetési elvárások jelentik a legfőbb problémát, ahogyan az már évek óta tapasztalható. Az idei felmérés alapján azonban öt százalékkal kevesebb válaszadó, a megkérdezettek 83%-a említette ezt a nehézséget. Emellett egyre égetőbb gondot okoz a jelöltek korlátozott munkatapasztalata vagy annak teljes hiánya: az előző felméréshez képest 14%-kal többen, a döntéshozók 69%-a azonosította ezt mint akadályt. További nehézségek közé tartozik a nem megfelelő nyelvtudás, valamint a cégek által kínált otthoni munkavégzési lehetőségek hiánya. A HR szakemberek egyre inkább azt vallják, hogy a megoldás nem csupán a bérek emelésében rejlik, hanem az oktatási és tréning programokban is, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a termelékenység növelésében. A válaszadók 75%-a, a tavalyi adatokhoz képest 10%-kal többen, látja ezen programokat a megoldás egyik pillérének, míg a fizetésemelést már csak 68%-uk jelölte meg, ami kilenc százalékos csökkenést jelent.
2024-ben a felmérésben részt vevők harmiégync százaléka tervezett 11-15 százalékos béremelést, de végül öt százalékkal többen, 35 százalékuk emelte ennyivel a fizetéseket; a cégek n százaléka 16-20 százalékos emelést is megengedhetett; míg a cégek mintegy fele hat-tízszázalékos emelést valósított meg.
A legfrissebb felmérés alapján a cégek többsége nem tervez 15 százaléknál nagyobb béremelést: a válaszadók 61 százaléka hat-tízszázalékos emelést tart reálisnak, míg több mint negyedük egy-ötszázalékos növelésben gondolkodik. Érdekes módon csupán 8 százalékuk tervezi, hogy 11-15 százalékos emelést hajt végre a tehetségek vonzása és megtartása érdekében. Különösen figyelemre méltó, hogy az FMCG szektorban a válaszadók 21 százaléka, az ipari gyártás területén dolgozók 13 százaléka, valamint az ingatlan és építőipari cégek 12 százaléka is ilyen mértékű emelésre készül.
