NGM: Fokozzuk a munkaerőpiaci potenciál kihasználását, hiszen a hazai munkaerő a legfontosabb számunkra!
A HVG két cikkében megjelenő, hangulatkeltő és rosszindulatú állításokkal szemben hangsúlyozni kívánjuk, hogy a kormány számára a magyar munkaerő továbbra is a legfontosabb prioritás. Minden tőlünk telhetőt megteszünk a hazai munkaerő-tartalék aktivizálása érdekében. "Ez közös, nemzetgazdasági érdek."
A Nemzetgazdasági Minisztérium ezért visszautasítja és elfogadhatatlannak tartja az érintett társadalmi csoport lekezelését. Felhívják a HVG figyelmét, hogy Magyarországon a hazai munkavállalók védelme érdekében az egyik legszigorúbb vendégmunkás-szabályozás van érvényben: Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni.
A kormány elkötelezett amellett, hogy megóvja a magyar családokat és munkahelyeket, ezért a külföldiek tartózkodása mindig célzott, engedélyhez kötött és időben korlátozott - hangsúlyozta a minisztérium.
A hangulatkeltés helyett a tényekre fókuszálva az NGM közleményében kiemelték, hogy a külföldi munkavállalók száma 2023 februárja és júniusa között 3%-kal csökkent. Ennek fő oka a kormány által 2025. január 1-jétől bevezetett szigorúbb vendégmunkás-foglalkoztatási szabályok. Az új rendelkezések értelmében vendégmunkások kizárólag olyan országokból érkezhetnek, amelyekkel Magyarország visszafogadási megállapodást kötött, vagy amelyek rendelkeznek egy olyan, az adott ország által hivatalosan elismert szervezettel vagy irodával, amely vállalja, hogy a jogszabályokat megszegő állampolgár visszatér a származási országába.
Kiemelték, hogy a harmadik országbeliek tartózkodása mindig célzott, engedélyhez kötött és időben korlátozott. Mielőtt foglalkoztatásukra sor kerülne, kötelező munkaerőpiaci vizsgálatot végeznek. Ennek során az illetékes kormányhivatal értékeli, hogy az adott álláshely betöltésére elérhető-e magyar munkaerő. Ha a válasz pozitív, akkor a külföldi munkavállaló alkalmazása nem lehetséges.
Közölték, a 2010-es foglalkoztatási fordulatot követően a hazai munkaerő-tartalék jelentős részét sikerült bevonni a magyar munkaerőpiacra: 2010-ben 738 ezer, 2024-ben 315 ezer emberből állt a munkaerő-tartalék. A munkaerő-tartalék legnagyobb részét - körülbelül kétharmadát - a regisztrált álláskeresők adják, akik részére az állami foglalkoztatási szolgálat felajánlja a képzettségüknek megfelelő álláshelyeket.
A harmadik országbeliek foglalkoztatását megelőző eljárásrend ehhez illeszkedik, ha a munkáltató munkaerő-igényt jelent be a foglalkoztatási szolgálatnál, az alapfeladataként megvizsgálja, hogy a bejelentett álláshely betölthető-e a regiszterben szereplő álláskeresővel. A foglalkoztatók jogszerűen nem tudják ezt az eljárásrendet megkerülni és közvetlenül harmadik országbelieket alkalmazni.
A figyelem felhívása mellett megállapították, hogy Magyarországon a külföldi munkavállalók száma továbbra is meglehetősen alacsony. A harmadik országból érkező munkavállalók mindössze a teljes foglalkoztatott létszám 2,8%-át teszik ki, míg az EU és EGT országokból érkezők arányával együtt ez az érték csupán 3%-ra emelkedik. A Visegrádi országok összehasonlításában Magyarország a legrosszabb helyzetben van, hiszen Szlovákiában ez az arány 4,5%, Lengyelországban 7,1%, míg Csehországban már 16%-ot is elér.
Magyarország a 2010-es foglalkoztatási fordulat óta az egyik leggyorsabb ütemű foglalkoztatás-bővítést valósította meg az Európai Unióban és valamennyi magyarországi régió jelentősen javította helyezését az európai régiók rangsorában.
Rávilágítottak arra is, hogy a legnagyobb hátrányos helyzetű vármegyék foglalkoztatási mutatói 2010 óta lényegesen fejlődtek. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség mértéke szinte minden területen csökkent. Például 2010 előtt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a munkanélküliség közel 20 százalékos szintet ért el, míg Nógrád és Borsod megyékben is bőven 15 százalék felett alakult.
Az utóbbi években a foglalkoztatási mutatók jelentős javuláson mentek keresztül, amelynek kulcsfontosságú tényezője a közfoglalkoztatás drámai csökkenése volt. A közfoglalkoztatás hosszú távú hatása a foglalkoztatási statisztikákra már elhanyagolható, hiszen a foglalkoztatás növekedése, függetlenül ettől, 2010 óta egy figyelemre méltó 22,8 százalékos ütemet mutat.
Az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának bővülése két tényezőnek tudható be, az egyik a népesség demográfiai szerkezetének megváltozása, a másik a foglalkoztatáspolitikai intézkedések eredményessége a munkavállalási hajlandóság élénkítésében. Az elmúlt évben a kormányzati beavatkozások eredményeként közel 3 ezer 55 év feletti álláskereső kapott támogatást az elhelyezkedéshez többek között bértámogatás, képzési támogatás formájában.
A 65 év felettiek foglalkoztatottsági aránya nemzetközi viszonylatban meglehetősen alacsonynak számít. Miközben Magyarország az európai foglalkoztatási rangsorban már az 5. helyet foglalja el, a 65 év felettiek körében csupán a 14. helyen áll, mindössze 7,6%-os foglalkoztatási rátával. Ezzel szemben az éllovas országokban ez az arány közel 20%-ra rúg.
Az NGM a 10. pontban jelezte, a nyugdíjasok maguk döntenek arról, hogy dolgozzanak-e: a nyugdíjas munkavállalók felmérésekben arról számoltak be, hogy a hasznosság érzésétől kezdve a közösségben való tevékenység pozitív hatásán keresztül az anyagi biztonságig, illetve az aktivitással járó hosszabb, egészségesebb életig számos okból választják a munkavállalást.
A magyar munkaerőpiacot nem a szigorúan szabályozott keretek között, átmenetileg itt dolgozó vendégmunkások fenyegetik, hanem Ukrajna uniós csatlakozásának sürgetése. Ennek következtében jelentős számú, akár több tízezer olcsó munkaerő áramlana be a gazdaságba. Ez nemcsak a magyar munkahelyek elvesztését vonhatja maga után, hanem veszélyeztetheti a 2010 óta tartó bérnövekedés folyamatát is - figyelmeztetett a minisztérium közleményében.
