Népszavazás dönthet a védelmi költségvetés emeléséről.

Ha az Európai Unió (EU) tagállamainak szintjén tárgyalt megnövelt védelmi kiadásoknak nem lehet kettős haszna, akkor felmerül a témával kapcsolatban a népszavazás lehetősége is. Ezt Erik Kaliňák (Smer-SD), az Európai Parlament (EP) képviselője mondta a szlovák köztelevízió 5 perc múlva 12 című vitaműsorában, amelynek vendégei voltak még Branislav Ondruš (Hlas-SD), Ódor Lajos (PS) és Miriam Lexmann (KDH) EP-képviselők is.

"Ha olyan helyzet állna elő, hogy a megnövelt védelmi kiadásokat nem lehetne kettős módon felhasználni, azaz például az infrastruktúrára, hidak felújítására, kórházak építésére is, és Szlovákia csak fegyverekre és lőszerre költhetne többet, akkor el tudjuk képzelni, hogy népszavazást kezdeményezünk a témában, hogy egyértelmű mandátumot kapjunk a polgároktól arról, hogy a kiadások ilyen mértékű növelése nem opció" - mondta Kaliňák.

Ugyanakkor elutasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint egy elutasító eredmény veszélyeztetné Szlovákia NATO-tagságát. "Jelenleg a NATO-tagállamoknak a GDP két százalékát kellene védelmi kiadásokra fordítaniuk, de egyes országok még ezt sem tartják be" - mutatott rá.

A védelmi kiadások növeléséről szóló népszavazás ötletét nem az EP-képviselő hozta fel először. Robert Fico (Smer-SD) miniszterelnök a Pozsony felszabadításának 80. évfordulója alkalmából rendezett tegnapi ünnepségen tette fel a kérdést, miért kényszerítik az olyan kis országokat, mint Szlovákia, hogy a fegyverkezési kiadások terén lépést tartsanak a nagy országokkal, a hatalmas geopolitikai játszmákat játszó nagyhatalmakkal. Véleménye szerint egy népszavazáson meg kell kérdezni a szlovák állampolgárokat, támogatják-e a fegyverkezést az életszínvonaluk rovására is.

Branislav Ondruš, a Hlas-SD európai parlamenti képviselője a legújabb televíziós műsorban éles bírálatot fogalmazott meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének "Európa újrafegyverzésére" vonatkozó ambiciózus tervével kapcsolatban. Ez a javaslat összesen 800 milliárd euró mozgósítását célozza meg, ám Ondruš hangsúlyozta, hogy Európa nem rendelkezik a szükséges forrásokkal ilyen mértékű beruházásokhoz. Szerinte a kontinens védelme nem a fegyverkezési költségek növelésén múlik. "Egyetértek abban, hogy Európa biztonságát erősíteni kell, de ezt más eszközökkel kellene elérnünk, hiszen a fegyverkezés soha nem vezetett tartós biztonsághoz" – emelte ki a képviselő. Ondruš figyelmeztetett arra is, hogy ha az EB elnökének terve életbe lépne, az szociális kiadások, az euróalapok és a regionális beruházások csökkentésével járna.

Ódor Lajos (PS) európai parlamenti képviselő egyértelműen az európai védelmi kiadások növelése mellett állt ki. "Ha már az Egyesült Államokra nem számíthatunk ebben a tekintetben, Európának képesnek kell lennie megvédeni saját polgárait" - hangsúlyozta. Szerinte azonban korai lenne konkrét százalékos emelésről beszélni. "Minden európai és nemzeti szintű kiadásnak közös stratégián kell alapulnia, amelyben szinergiákat lehet találni. Először ezeket határozzuk meg, és csak azután beszélhetünk konkrét százalékokról" - tette hozzá.

A múlt héten Brüsszelben zajló NATO-tagországok külügyminisztereinek találkozóján, amelyen Juraj Blanár (Smer) külügyminiszter is képviselte Szlovákiát, a középpontban a NATO-tagállamok védelmi kiadásainak növelése állt. Ez a téma különösen fontos, hiszen a júniusi hágai csúcstalálkozón is várhatóan kiemelt figyelmet kap majd.

A javaslat alapján a NATO-tagországoknak ajánlott a védelmi kiadásaik növelése a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékára. Blanár hangsúlyozta, hogy Szlovákia már eleget tesz a védelmi kiadásokra vonatkozó két százalékos kötelezettségnek, és kifejezte, hogy "nyitottak vagyunk a további emelésről folytatott párbeszédre".

Azt vallja, hogy a politikai pártok közötti konszenzuson túlmenően nemzeti szinten is elengedhetetlen a megállapodás arról, milyen védelmi képességekre kellene fókuszálnia Szlovákiának. Fontos kérdések merülnek fel: vajon elegendő forrással rendelkezik-e az államháztartás a konszolidációs időszakában az ilyen típusú beruházásokhoz, és hogy a szlovák védelmi ipar képes-e teljesíteni a szükséges fejlesztésekhez szükséges kapacitásokat.