Németország is gyanítja, hogy szabotázs állhat a balti-tengeri vezetékek sérülései mögött.

A Finnországot Németországgal összekötő tengeralatti kábel megsérülésével kapcsolatban már a német védelmi miniszter, Boris Pistorius is szabotázsra utaló jeleket észlel. Állítása szerint ez a történés egy hibrid akció része, és senki sem hiszi el, hogy a kábelek véletlenszerűen sérültek meg. A helyi távközlési és kiberbiztonsági cégek vezetői is "meglehetősen gyanúsnak" tartják az eset időzítését. Jelenleg Svédország folytatja a nyomozást az ügyben.

Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint a Balti-tengeren két tenger alatti kábel megrongálódása szabotázsnak és "hibrid akciónak" tűnik, mondta ezt anélkül, hogy biztosan tudná, ki a hibás - számolt be a BBC. A Finnország és Németország közötti 1170 kilométeres távközlési kábel hétfőn a kora reggeli órákban szakadt meg, míg a Litvánia és a svédországi Gotland-sziget közötti 218 kilométeres internetkapcsolat vasárnap állt le.

Senki sem gondolja, hogy ezek a kábelek csupán a véletlen áldozatai lettek.

Pistorius kifejtette, hogy az esetek egyediek, és a balti-tengeri vezetékeket érintő incidensek sorozata felerősítette a szabotázstól való aggodalmat, különösen azóta, hogy Oroszország teljes mértékben támadásba lendült Ukrajna ellen.

Németország és Finnország is kifejezte mély aggodalmát a C-Lion1 kommunikációs kábel megszakadása kapcsán, hangsúlyozva, hogy Európa biztonsága nem csupán Oroszország háborúja által van veszélyben, hanem a "rosszindulatú szereplők hibrid hadviselése" is komoly fenyegetést jelent.

A Cinia finn távközlési és kiberbiztonsági cég szerint a kábelt "külső erő" szakíthatta el.

Az ilyen jellegű szakadások nem fordulhatnak elő ezeken a vizeken külső beavatkozás nélkül.

„Tedd különlegessé a mondandódat!” – nyilatkozta a szóvivő a helyi sajtónak.

A Cinia vezérigazgatója szerint a kár a svédországi Oland-sziget közelében keletkezett, és a helyreállítás öt-tizenöt napot vehet igénybe. A két kábel a Balti-tengeren keresztezi egymást, bár a károkat feltehetően máshol okozták. Az Arelion, a Litvániába tartó vezetéket üzemeltető vállalat nem közölte, hogy hol szakadt el a kábel, de a javítás elmondásuk szerint várhatóan néhány hetet vesz igénybe.

Carl-Oskar Bohlin svéd polgári védelmi miniszter azt mondta, hogy "abszolút központi jelentőségű" annak kiderítése, hogy miért nem működik a két kábel. Litvánia internetkapacitásának körülbelül egyötödével csökkent, bár megnyugtattak, hogy a fogyasztókat ez nem érinti.

Martin Sjogren, az Arelion szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy a balti-tengeri kábelek időnként megsérülnek.

A halászhajók néha váratlan módon károsítják a kábeleket a horgonyzás során. Az események időzítése valóban szokatlan, azonban nem állt módunkban alaposan megvizsgálni a helyzetet, így nem tudjuk pontosan, mi állhat a háttérben.

Samuli Bergstrom, a finn kormány kiberbiztonsági szakértője rámutatott, hogy a Finnországból Németországba vezető kábel meghibásodása nem érintette az internetforgalmat, hiszen a forgalom irányításához alternatív kábelútvonalak is rendelkezésre álltak.

Oroszország 2022-ben végrehajtott ukrajnai inváziója óta a Balti-tenger mélyén zajlott le az év legnagyobb szabotázsakciója. A német hatóságok jelenleg is nyomoznak az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának körülményei után, amely Oroszország és Németország között húzódik. E támadás hátterében számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot, és nem megerősített híresztelések szerint akár az ukrán, orosz vagy amerikai kormányok is érintettek lehetnek a cselekményben.

2023 októberében egy jelentős incidens történt a Finnország és Észtország közötti földgázvezeték kapcsán, amely súlyosan megrongálódott. Finn hivatalos források később kifejtették, hogy a balesetet egy horgonyt vontató kínai konténerhajó okozta. Az esemény rámutatott a tengeri közlekedés és az infrastruktúra védelmének fontosságára a régióban.

A svéd rendőrség szabotázs gyanújával indított vizsgálatot a két balti-tengeri kábelen keletkezett károk miatt - közölték kedden a stockholmi hatóságok. A rendőrség, illetve az illetékes svéd ügyész, Henrik Söderman ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy ugyan jelenleg az ügyet szabotázsakcióként kezelik, ez idővel azonban még változhat. Söderman hangsúlyozta azt is, hogy jelenleg még a nyomozás elején tartanak. Carl-Oskar Bohlin svéd polgári védelmi miniszter a TV4 helyi hírtelevíziónak elmondta, hogy

Az üzemeltető cég álláspontja szerint a kábel megszakadását külső tényezők, mint például egy tengerfenéken húzódó horgony vagy egy halászháló okozhatta. A svéd SVT hírügynökség információi szerint a stockholmi hatóságok jelenleg egy másik távközlési kábel, az Arelion, Litvánia és Svédország közötti szakaszán keletkezett károk ügyében is nyomoznak.

Pistorius finn hivatali partnere, Antti Häkkänen óvatosabb megközelítést választott, mint német kollégája, amikor a kábeleken keletkezett károkról beszélt. Kijelentette, hogy jelenleg nem szeretne spekulálni az ügy részleteiről. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyomozás egy komoly feltételezés köré épül, amely szerint a károk egy külső behatás következményeként jöttek létre. Häkkänen, akit a finn STT hírügynökség idézett, elmondta, hogy a vizsgálatok széles spektrumot ölelnek fel, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy természeti katasztrófa esetén zajlanának.

Ezeket az eseményeket senkire sem lehet rákényszeríteni, és felelőtlenség lenne részemről bármilyen formában, legyen az incidens vagy baleset, egy adott személyhez kötni őket. Ezzel csak tovább fokoznánk a feszültséget, ami nem áll szándékomban.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője Brüsszelben hangsúlyozta.

"Nem zárhatjuk ki a szabotázs lehetőségét, hiszen már korábban is érkeztek figyelmeztető jelek. Ez nem lenne az első alkalom, és valójában semmi új nem lenne benne" – emelte ki Gintautas Paluckas, a litván miniszterelnöki poszt várományosa. A litván haditengerészet tájékoztatása szerint a történések hatására megerősítették a járőrözést a balti ország tengeri határain.