Németországi vezető tanácsadó: Magyarország ezen a téren mindenképpen előnyben van - Mandiner
Budapestre látogatott Alexander Maximilian Eiber, Markus Söder CSU-pártelnök és bajor tartományi miniszterelnök volt tanácsadója a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért meghívására. A látogatás keretében Eiber "Konzervativizmus Németországban" címmel tartott előadást a Mathias Corvinus Collegium Tas vezér utcai épületében, amiben a téma történetét, narratíváit, illetve jövőjét tárgyalta.
Annak ellenére, hogy a konzervativizmus, mint ideológia a francia forradalom óta kíséri az emberiség történelmét, Eiber úgy fogalmaz, hogy az eszme Németországba valójában az 1968-as "nulladik órája" után, a felvilágosodás elleni mozgalommal tört be. A második világháborút követően a konzervativizmus egy társadalmilag és politikailag elszigetelt felfogás volt, amely 1968-ban a diákmozgalom keretében az olyan 18. századi, klasszikus eszményeket vette át, mint az ellenforradalom vagy a jövő utópiájának feladása. Az 1970-es évektől kezdve egyre kiélesedett a vita a hazafiasságról, ám végül reneszánszát nem tudta megélni, hiszen a 1990-es német újraegyesítést követően a nemzeti narratíva valójában már "feleslegessé vált".
A konzervativizmus jövőjével és perspektíváival kapcsolatban a politológus hat fő pontban fejtette ki véleményét.
Más nézőpontból megközelítve, az elemző véleménye szerint a konzervatívabb pártoknak az önazonosság megőrzésére és az elitellenes politikai irányvonalra kellene fókuszálniuk, hiszen ez utóbbi tényező az emberek szemében valódi hatékonyságot mutathat. Ezen kívül kiemelte a "fantáziapolitika" fogalmát is, amely a meglévő intézmények, mint például az egyház vagy az egyetem, lehetséges széthullásának elismerésére épít, utalva ezzel az 1968-as diákmozgalmakra. A politológus emellett fontosnak tartotta a "politikai fúzió" koncepcióját, amely a politikai spektrum különböző csoportjainak együttműködését célozza, valamint a "konzervatív internacionálé" szerepét is hangsúlyozta.
A panelbeszélgetés során felmerült kérdések fényében Eiber első tételére, miszerint a konzervativizmusnak talán jobb, ha mozgalomként létezik, egy érdekes megjegyzést fűzött: ha "egy párt konzervatívnak tartja magát, akkor valójában inkább pártként működik, mintsem hogy a konzervatív eszmék valódi képviselője lenne". Ezt az állítást az alapvető ideológia és a pártpolitikai pragmatizmus közötti feszültség magyarázza: az ideológiai elképzelések nem mindig tükrözik a párt politikai stratégiáit. Példaként említette az Unió-pártokat, amelyek véleménye szerint inkább polgári demokrata irányultságúak, és csak részben rendelkeznek konzervatív nézőpontokkal. A február 23-i németországi választások eredményeivel és a lehetséges kormányalakítási forgatókönyvekkel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott:
Mindazonáltal felhívta a figyelmet arra is, hogy egy CDU-SPD nagykoalíció "ritkán jelentett fordulatot a német politikában [...], most sem lesz ez másképp". Eiber beszélgetőpartnere, Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatójának kérdésére, miszerint az AfD elleni tűzfal leomlása mikorra várható, Eiber az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) évek alatti elfogadottságát és osztrák kormányzatban való részvételét hozta párhuzamként. A magyar és német konzervatív politikát, kiemelve a migrációs politika összehasonlítása során pedig felhívta a figyelmet, hogy
Ennek mértéke az adott aktuális kormány politikai színezetétől függ, amely egy újabb nagykoalíció esetén nem túl kecsegtető, hiszen, mint fogalmazott, ebben a helyzetben a résztvevő két párt mindig a legkisebb közös nevezőt keresi.
