Múlt héten Trump még a vezérigazgató menesztését szorgalmazta, most viszont már az amerikai chipgyártó óriásban való részesedés megszerzését fontolgatja.
A Trump-kormányzat tárgyalásokat folytat arról, hogy részesedést vásároljon az Intelben, ami segítene a vállalat ohiói gyárfejlesztésének megvalósításában - írta a Bloomberg. Múlt héten Trump még arról beszélt, hogy menesztené a cég vezérigazgatóját kínai kapcsolatai miatt.
Bennfentes források szerint a Trump-adminisztráció és az Intel közötti tárgyalások célja, hogy az Egyesült Államok kormánya részesedést szerezzen a nehézségekkel küzdő chipgyártó vállalatban. A tervezett megállapodás főként az Intel ohiói gyárának megerősítésére irányul, amely korábban a világ legnagyobb chipgyártó létesítményeként volt népszerűsítve, ám a projektet már többször is elhalasztották.
A tárgyalások egy héttel azután kezdődtek, hogy Trump elnök Lip-Bu Tan vezérigazgató leváltását sürgette,
Akinek a korábbi kínai kapcsolatai miatt "jelentős érdekütközésben lévőként" hivatkoztak.
A részletek még finomítás alatt állnak, de az elképzelés az, hogy a kormány a részesedésért cserébe anyagi támogatást nyújtana. Az Intel részvényei a hírek hatására csütörtökön 7,4%-os növekedést mutattak, ami a vállalat piaci értékét körülbelül 104,4 milliárd dollárra emelte.
A Fehér Ház szóvivője, Kush Desai úgy nyilatkozott, hogy a "hipotetikus üzletekről folytatott diskurzusokat csupán spekulációnak kell tekinteni, amíg a kormány hivatalosan be nem számol róla." Az Intel egy hivatalos közleményben hangsúlyozta, hogy "nagyon elkötelezettek Trump elnök azon törekvéseinek támogatása mellett, amelyek célja az Egyesült Államok technológiai és gyártási vezető szerepének megerősítése", ugyanakkor elkerülte a "pletykákra vagy spekulációkra való reagálást."
Egy lehetséges megállapodás jelentős előnyöket hozhatna az Intel számára, amely az utóbbi időszakban költségmegtakarításra és létszámcsökkentésre kényszerült. Az Intel, amely hajdanán a chipgyártás éllovasa volt, mostanában a piaci részesedésének és technológiai fölényének csökkenésével néz szembe. Az előző vezérigazgató, Pat Gelsinger, az ohiói gyárbővítést a vállalat visszaállítási stratégiájának kulcsfontosságú elemének tekintette, ám a pénzügyi kihívások árnyékot vetettek a projekt jövőjére. Az idei év során a bővítést a 2030-as évek elejére halasztották, és júliusban a cég hivatalosan is bejelentette, hogy az ohiói terveik tovább csúsznak.
Az Intel eleinte a 2022-es Chips and Science Act legnagyobb kedvezményezettje lehetett volna, de a program Trump elnöksége alatt bizonytalanná vált. Ez a lépés jól illeszkedik Trump közvetlen beavatkozásainak sorába, amelyek a kulcsfontosságú iparágakat célozzák meg. Például a félvezetőgyártók Kínába irányuló eladási tevékenységeiből való 15%-os részesedés megszerzése, vagy éppen az United States Steel eladásának engedélyezése egy japán konkurensnek. Ohio állam, ahol az Intel új gyárának építése tervezett, politikai szempontból is kiemelt fontosságú, hiszen Trump mindhárom elnökválasztáson győzelmet aratott ezen a területen.
