A magyar gazdaság most éppen egy izgalmas időszakot él át: lassan, de biztosan kezdi meg a felfelé ívelő pályáját. A közgazdászok optimista előrejelzései szerint a lakosság vásárlóereje is jelentős mértékben nőni fog, ami új lehetőségeket teremt a piacon.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a legújabb statisztikákat a magyar gazdaság helyzetéről. Az újdonságok szerint az ipari kibocsátás, amely hosszú időn keresztül csökkenésnek indult, januárban már pozitív jeleket mutat: a szezonális és munkanappal kiigazított számok alapján 0,8 százalékkal meghaladják a tavaly decemberi eredményeket.

Az ipari mutatók egyhónapos növekedése mellett a kiskereskedelmi forgalom már jóval hosszabb ideje mutat erősödést. A KSH szakértői szerint, egy év alatt, 2024 januárjától 2025 januárjáig 4,7%-os emelkedést regisztráltak ezen a területen.

2025 januárjában, a naptárhatástól megtisztítva, a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma jelentős növekedést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gyógyszerek, gyógyászati termékek és illatszerek boltjaiban 9,7%-os, míg a bútorok és műszaki cikkek üzleteiben 7,8%-os emelkedést regisztráltak. Az iparcikk jellegű vegyes üzletek forgalma 6,7%-kal nőtt, míg a textil, ruházati és lábbeli üzletek forgalma 4,7%-kal bővült.

A csomagküldő és online kiskereskedelem, amely a kiskereskedelmi forgalom 8,8 százalékát képviseli, 3,9 százalékos növekedést mutatott. Ezzel párhuzamosan a gépjárművek és gépjárműalkatrészek értékesítése, amely nem része a kiskereskedelmi statisztikáknak, figyelemre méltó, 19 százalékos emelkedést regisztrált.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint idén januárban Magyarországon körülbelül 4,7 millió ember dolgozott. Érdekes, hogy a munkanélküliségi ráta továbbra is az európai uniós átlag alatt maradt. Ezen a téren egy figyelemre méltó adat is napvilágot látott: a munkanélküliek száma a tavalyi év hasonló időszakához képest 2700 fővel csökkent.

A gazdaság mozgásban van, és megkezdődött a felfelé ívelő fejlődés folyamata - nyilatkozta a hirado.hu-nak Lentner Csaba, a KSH legfrissebb adataira reagálva. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdászprofesszora és a Széll Kálmán Állampénzügyi Kutatóműhely vezetője kiemelte, hogy biztató jel, hogy a gyártási és kiskereskedelmi forgalom növekedésnek indult.

Ezeket a megállapításokat figyelembe véve a közgazdász úgy ítéli meg, hogy sikerült elkerülnünk a technikai recesszió kockázatát, és a kormány által kitűzött gazdasági célok is elérhetők. Megjegyezte: "A tavalyi év végén és az eddig rendelkezésre álló idei statisztikák alapján a 2025-ös évre indokoltnak tűnik az 1,2 százalékos GDP-növekedés."

A közgazdász kifejtette: "Az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett gigantikus mértékű adócsökkentő intézkedéscsomag révén már idén ezermilliárd forinttal több pénz marad a családoknál." Kérdésünkre, hogy ez a nagyarányú adócsökkentés nem okoz-e bajt a költségvetés bevételi oldalán, a közgazdászprofesszor azt válaszolta: "Az adócsökkentő intézkedéscsomag révén a családoknál maradó ezermilliárd forint jelentősen megemeli majd a lakosság vásárlóerejét, a pénz pedig a megvett termékek révén, de a fogyasztási adókon keresztül visszaáramlik az állami büdzsébe" - mondta. Rákérdeztünk arra is, hogy mindez nem generálja-e az inflációt.

Hazánk nemzetközi összehasonlításban is nyitott gazdaságként van jelen, miközben a német gazdaság, amely Európa motorjaként funkcionál, már második éve gyengélkedik, s folyamatos zsugorodás jellemzi. Lentner Csaba közgazdász hangsúlyozta, hogy a német gazdasági recesszió hatással van ránk is. Megjegyezte, hogy a német autógyártók tartósan alacsony bizalmi indexe mindent elmond a helyzetről. A Friedrich Merz által bejelentett ezermilliárd eurós gazdaságélénkítő program kapcsán kifejtette: "A német gazdaság oldalán tátongó űr olyan hatalmas, hogy ezt a támogatási csomagot aligha lehet elegendőnek nevezni. E pénz nagy része kidobott beruházásnak tűnik, hiszen a német ipar lemaradt az innováció terén, a termelés gazdaságossága kérdéses, az energiaárak az egekbe szöktek, és a munkaerő költségei is megfizethetetlenné váltak. Így mit ér, ha többet termelnek, ha a kész autók végül a raktárakban maradnak?"

A hirado.hu természetesen azt is megkérdezte, hogy minket mindez mennyire érint. A közgazdászprofesszor szerint abban az esetben, ha a gazdaságunk belső, önerős fejlődésére koncentrálunk, töretlenül végigvisszük a Demján Sándor-tervet és a 21 pontos Gazdaságvédelmi akciótervet, akkor nagymértékben mentesülhetünk az Európa nyugati felét letaroló gazdasági folyamatok káros özönétől.