A 2026-os minimálbérrel kapcsolatban Nagy Márton fontos bejelentést tett, amely sokakat érinthet. Az új információk alapján várhatóan változások lépnek életbe, amelyek hatással lesznek a munkavállalók jövedelmére és a gazdasági helyzetre. Érdemes figyelem

Nagy Márton emlékeztetett arra, hogy a hároméves bérmegállapodás értelmében januártól 9%-kal emelkedtek a minimálbérek. Jövő januártól 13%-os, míg 2027-től 14%-os emelés lenne várható. Azonban a tervezett makrogazdasági irányvonal megváltozott, így most a felek között vita bontakozott ki az emelés mértékéről - számol be az MTI.
A miniszter előrejelzése szerint várhatóan
a munkavállalói érdekképviseletek 12-13 százalékos emelést kérnek majd, a munkáltatók pedig 9-10 százalékot.
Az állam szerepe lehet abban, hogy közelebb hozza a két felet egymáshoz, de a költségek mértéke nagymértékben függ attól, mennyire eltérőek az álláspontjaik - emelte ki.
Nagy Márton kiemelte: a kormány az elmúlt 15 évben 28-ról 13 százalékra vitte le a szociális hozzájárulási adót. A munkáltatók kérik a 12 százalékra történő csökkentést, de az 1 százalékpontos csökkentés évente 200 milliárd forintot vesz ki a költségvetésből. A büdzsé szempontjából fájdalmas lépés, de
Elképzelhető, hogy nem tudjuk elkerülni a kétszámjegyű minimálbér-emelkedést, ha ezt a célt kitűztük magunk elé.
- fejtette ki.
Mint a portfolio.hu megírta: múlt héten ülésezett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), amely arra hivatott, hogy megállapodjon a minimálbér és a szakmunkás bérminimum alakulásáról. Már most látszik, hogy messze még a tárgyalások vége. A munkáltatók és a munkavállalók felmérték egymás pozícióit, de nagyon távol vannak egymástól az álláspontok.
A gazdasági környezet radikálisan megváltozott, így a korábbi bérmegállapodás már nem fenntartható.
- közölte Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke azzal kapcsolatban, hogy meglesz-e 2026-ban a 13%-os minimálbéremelés, amelyről korábban megállapodtak.
"Egy jelentős gazdasági növekedés várakozásával lettek meghatározva a béremelési mértékek, de helyette stagnálás van. A szakszervezetek ragaszkodnak a korábbi alkuhoz, de ez irreális. A magasabb átlagbéremelkedés is a korábbi gazdasági várakozásokkal lett tervezve" - tette hozzá Rolek.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a bérnövelés nem csupán akkor indokolt, amikor a munkavállalók életszínvonala csökken, hanem sokkal inkább akkor, amikor célunk, hogy megtartsuk őket. Ha az átlagbérek 9-10%-kal emelkednek, ez a mértékű emelés a minimálbérek esetében is megvalósítható – tette hozzá.