"Milyen varázslatos költeményt alkothatott volna Ady Endre Budapest szívéről!" - Fővárosi mítoszok nyomában

Kordos Szabolcs immár harmadik alkalommal invitál minket Budapest felfedezésére, felfedve a város olyan titkos zugait, amelyek még a legelkötelezettebb fővárosiak számára is meglepetést jelenthetnek. Érdemes megengedni, hogy kezünket fogva végigkalauzoljon bennünket akár a jól ismert utcákon is, és felfedje azokat a rejtett sarkokat, amelyek tele vannak mesélni valóval. Ezek közül most öt különleges történetet osztok meg, hogy kedvet csináljak a további felfedezésekhez. Fiala Borcsa könyvajánlója.

47 és fél éve élek Budapesten, amiért - sokakkal ellentétben - rajongok. Imádom feltérképezni, begyalogolni, mindig felfedezek valami újat. Kordos Szabolcs mostanra trilógiává duzzadt legendás Budapestjét ezért is szeretem: általa olyan mélységeibe merülhetek el a város kultúrtörténetének, mint soha korábban.

Ha kedveled a tematikus városi sétákat és vonzanak az igaz történetek, amelyek a mindennapjainkban rejlenek, akkor ne habozz! Ragadd meg a legújabb „Egy város legújabb titkai” könyvet, és fedezd fel Budapest rejtett arcát! Merülj el a város titkaiban, és engedd, hogy ezek a történetek felfedjék előtted a múlt és a jelen izgalmas összefonódásait!

Ott van például rögtön a Westend bevásárlóközpont a Nyugati pályaudvar mellett, amit szerintem az is ismer, aki csak egyetlenegyszer látogatott el a fővárosba. Emlékszem, micsoda szenzáció volt, amikor 1998-ban megkezdődtek a munkálatok, ám azt nem tudtam, hogy az egész komplexumot összesen 16 hónap megfeszített munkájával hozták össze. Mivel rengeteg daru dolgozott az építkezésen, zseniális PR-kampány keretében megszervezték a daruk táncát is:

A hatalmas, színes reflektorok ragyogó fényében táncoltak a munkagépek, mintha egy varázslatos balett előadás részesei lennének. A háttérben egy szimfonikus zenekar zenéje szőtte át a levegőt, amely még inkább fokozta a lenyűgöző látványt. Micsoda felejthetetlen élmény lehetett ez!

Akárcsak az, amikor hidroplán repült fel praktikusan a Gellért Szálloda kapujából, hogy az úri népeket Bécsbe szállítsa. Igaz, ez az úri luxus mindössze három évig volt elérhető a "kütyüarisztokrata" Jankovich-Bésán Endre gróf jóvoltából, aki egy koncesszió keretében német úszótalpas Junkers F-13-as gépekkel szállíthatta az utasokat.

Mivel világéletemben legfeljebb három kilométeres távolságra laktam a Gül Baba türbétől, négy évtizede látogatom különböző okokból. Jártam oda randizni, olvasni, rajzolni, de nagyon szeretek kiállni az "erkélyére" is, és végigtekinteni a városon, valahogy ott minden problémám hirtelen olyan kicsi és jelentéktelen lesz. Különleges atmoszférája van ennek a kis második kerületi szigetnek, amit onnan is tudok, hogy ha a kutyámmal sétálunk arra, akkor mindig ugyanannál a pontnál elkéredzkedik, és boldogan fel-alá nyargalászik a füvön, mielőtt folytatnánk az utunkat. Vajon mit szólna a Rózsák Atyja, akinek 1543-48 között építették e síremléket, és ami fontos muszlim zarándokhely lett, hogy ez egyúttal Böbe kutya boldogságpontja is?

A boldogan szaladgáló kutya és a lenyűgöző, több szinten elterülő rózsakert kétségtelenül éles kontrasztot alkot annak a férfinak a valóságos emlékével, akit itt helyeztek végső nyugalomra. Ő egy harcos dervis volt, akiből a magyar romantikus néplélek csak egy kedves, jóravaló bácsikát formált.

Elgondolkodtató, hogy az a hely, ahol ma a WMN irodája működik, nem is olyan rég, a XIX. század végén, fegyverropogás zajától volt hangos. A Mammut bevásárlóközpont közelében éppen a Budapesti Polgári Lövészet Egyesület tagjai gyakoroltak, ami nem kis zúgolódást váltott ki a környék lakóiban. A panaszkodások nyomán végül a lövészek a Tetvesrétre költöztek, a terület, ahol ma a Haris Park terül el. Ez a kastélyszerű épület aztán a lövöldözni vágyó arisztokraták kedvelt találkozóhelyévé vált. Az ingatlan története sok viszontagságot élt meg, de számos szépséget is megörökített: falai között megfordult Ferenc József és Erzsébet királyné, sőt, itt tartottak egy grandiózus indiai esküvőt is. Emlékezetes pillanat volt, amikor Jeong Kwan szerzetes a park zöld gyepén ülve mutatta be a koreai templomi konyha csodáit – az eseményen én is részt vehettem egykor.

Bár sok emléket őriz az épület és a gyönyörű kert, egy rejtély nyitjára nem tudtak rájönni: mit üzen Sisi fája alatt az a kődarab, amire egy emlékplakett volt erősítve? Haris Gergely, a kastély tulajdonosa azt ígéri, aki bárminemű információval tud nekik szolgálni az ügyben, az vendégük egy madártejre!

Bár a zaklatott életű költő eleinte szenvedett a fővárosban, amiről úgy érezte, megöli, ha csak mindössze 11 hónap erejéig, de Csinszka mégis otthont tudott neki teremteni Budapesten, méghozzá a Veres Pálné utcában, ami ma is úgy néz ki, ahogy annak idején a költő és felesége hagyta - te is bátran felkeresheted. Boncza Bertát büszkeséggel töltötte el, hogy a szerelmi fészket ő egyedül újíttathatta fel és rendezhette be: a bútorok egy részét Erdélyből hozatta.

A bérház, amely 1912-ben készült el, igazi példa a korabeli luxusra: nemcsak egy modern lift szolgálta a lakók kényelmét, de a lépcsőház fűtése is emelte a komfortérzetet. Itt találta meg otthonát Ady Endre, a központi fűtéses, 113 négyzetméteres lakásban, amelyet feleségével és hűséges cselédjükkel, Márk Annával, ismertebb nevén Vonyicával osztott meg. Vonyica régóta állt Csinszka szolgálatában, és a házaspárral való kapcsolata olyan szoros volt, hogy szinte családtagnak számított. Évtizedekkel később is megélte a házaspár sorsát, sőt, egy időre hazaköltözött Erdélybe. Amikor visszatért a fővárosba, így nyilatkozott: "Pest régen is szép volt, de most valami egészen varázslatos. Miféle csodálatos verset írt volna Ady, ha ezt a gyönyörűséget látta volna!"