A Várnegyed az utóbbi időszakban számos izgalmas átalakuláson ment keresztül. A történelmi épületek felújítása mellett új kulturális programok és rendezvények gazdagítják a környék életét. Az éttermek és kávézók kínálata is bővült, így a látogatók ínycsik

A Vár területén szinte folyamatosan zajlanak felújítási, elbontási és átépítési munkálatok, amelyek nem kis vitákat generálnak a közvéleményben. Egy délutánt a környék felfedezésével töltöttünk: alaposan szemügyre vettük az újonnan elkészült Pénzügyminisztérium impozáns épületét, a Szent György teret domináló, még befejezésre váró monstrumokat, és örömmel tapasztaltuk, hogy a Lovarda ingyenesen látogatható.

Bár a Várnegyed átalakulásait folyamatosan figyelemmel kísérjük, legutóbb 2019-ben készítettünk átfogó összefoglalót a területen végbement változásokról. Azóta számos új fejlemény történt, különösen

2024 végén fejeződött be a volt Pénzügyminisztérium visszaépítése (ezt várhatóan a Belügyminisztérium kapja meg), illetve a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet egykori székházáé is, bár utóbbin még zajlanak a kivitelezés utómunkálatai. A két régi-új épület miatt úgy gondoltuk, ideje felnéznünk a Várba, hogy a saját szemünkkel lássuk, mi minden változott az elmúlt időszakban.

A Nemzeti Hauszmann Program keretében jelenleg folyamatban van a Honvéd Főparancsnokság, a József főhercegi palota, valamint a Budavári Palota északi szárnyának újjáépítése. Emellett az idén elindul a Szent György tér felújítása – erről részletesebben itt olvashat – és a Duna partján kanyargó Keleti felvezető út is megvalósulhat még az év során.

A Várnegyedbe vezető kedvenc utunk kétségtelenül az Ilona és az Iskola lépcső. Itt nemcsak a gyönyörű kilátásban gyönyörködhetünk, hanem a tömeg elkerülésével is kellemes élményben lehet részünk. A Hilton mögötti varázslatos részről való feljutás a Várba igazán hangulatos élményt nyújt. Az út végén a Hess András térre érkezünk, ahol sokáig építési kordonokkal találkozhattunk, és egy felállványozott épület fogadott minket. Itt már jól látható volt a régen elhagyatott Pénzügyminisztérium épülete, amely a II. világháború utáni helyreállítások óta torzóként állt a Szentháromság téren. Ennek az volt az oka, hogy a dualizmus korában emelt kormányzati épületek közül ez a monumentális építmény megőrizte történelmi jelentőségét, de a rég elfeledett dicsőségét csak részben tudta visszanyerni.

Emellett persze tiszta politika volt, hogy az egykori kormányzati negyed épületromjait eltüntetik innen, ez megfelelt a helyreállítást végző építészeknek is, akik szerint ezek közül sok nem képviselt igazi művészi értéket. Erről bővebben Zsuppán András írt a Válasz Online oldalán, érdemes elolvasni. A 2010-es években végül döntés született a Fellner Sándor tervezte épület teljes rekonstrukciójáról is, ennek eredményét láthatjuk 2024 decembere óta a téren: visszaállították a neogótikus épület egykori tornyait, a díszes középső részét és a tetejét is.

Az elmúlt időszakban még egy jelentős változás történt a Szentháromság téren: elbontották az egykori Diplomataházat, ahol 2019-ig működött a Burg Hotel. Helyén ma már a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány tudományos konferenciaközpontja van. Bár eredetileg a II. világháborúban megsemmisült épületeket építették volna vissza az 1970-es években épült ház helyére, végül egy

A késő modern épület lebontása óriási hullámokat vert az építészeti közéletben, de az újonnan felépített ház meglepően harmonikusan illeszkedik a környezetébe. Egy laikus számára szinte észrevétlen lehet, hogy egy teljesen új struktúráról van szó. Azonban felveti a kérdést, hogy miért választották a kortárs építészeti módszereket egy barokkos stílusú épület létrehozásához, és vajon miért nem a meglévő épület korszerűsítésére összpontosítottak.

Nem irigylésre méltó a turisták sorsa a palota környékén, hiszen az jelenleg igazi akadálypályaként funkcionál. Az építkezések miatt csak a szalagokkal kijelölt ösvényeken közlekedhetünk, amelyek sokszor szűknek bizonyulnak, különösen, ha szemből is érkeznek más látogatók. A folyamatos kopácsolás, fúrás és a rakodási munkálatok zaja, valamint az elbontott palotaszárny látványa egyáltalán nem idézi fel a világörökségi helyszínek varázsát. A környéken furcsa ellentmondás uralkodik: a beton és az állványok látványa inkább kortárs épületekre emlékeztet, miközben valójában századfordulós paloták építkezése zajlik, amelyek túlnyomórészt irodai és intézményi célokat szolgálnak majd.

A József főhercegi palota helyén egykor egy bérpalota állt, amelyet József főherceg Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek segítségével formáltak át. Az így létrejött saroktornyos, keleties díszítésekkel ékesített historizáló palota sokáig csupán emlék maradt számunkra. Buda 1945-ös ostroma során súlyosan megsérült, végül lebontásra került. Helyén a 80-as években egy középkori rommezőt és egy terepszint alatti múzeumot alakítottak ki. Az újjáépített palotán már most is felfedezhetők a rekonstruált domborművek, és a palota kertjét körülvevő kerítés is építés alatt áll. Azonban a tér megszokott napsütötte része már most érezhetően árnyékba borul. A jövőben az épület várhatóan...

A Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán olvasható, hogy a helyreállított reprezentatív terek és a kert a nagyközönség számára is nyitva áll.

Jelenleg folyamatban van a Budavári Palota északi szárnyának rekonstrukciója: az A épület tetőzetét és falait lebontották, csupán a Dunára néző homlokzatot hagyták meg. E lépések célja, hogy visszaállítsák a palota eredeti építészeti formáját. Az elbontott falak a kommunista időszakból származtak, míg a megmaradt dunai homlokzat a Hauszmann-féle palota eredeti részét képviseli.

A homlokzati díszeket gondosan rendszerezték, és jelenleg egy védett raktárban őrzik őket, míg a helyén maradt Hauszmann-kori ornamentikát és párkányokat vaslemezek védik. Jelenleg az északi szárny alaplemezének és az új toronydaru alapjának kialakításán dolgoznak, ami előrevetíti az épület szerkezetének hamarosan megkezdődő építését. Eközben folytatódik az északi kapuzat rekonstrukciója is, ahol a szobrok és ornamentikák mintadarabjainak elkészítése zajlik. A felújítás után ebben a szárnyban egy új palotatörténeti kiállítás nyílik, amely a Hunyadi udvar átalakulását mutatja be, és erről már írtunk korábban.

A Karmelita épülete előtt továbbra sem lehet közlekedni, bár az átadása után egy ideig még bárki elsétálhatott előtte. Azt nem tudjuk, hogy miután befejeződik a Főőrség építése, ez megváltozik-e. Idén megkezdődik a Szent György tér felújítása, ami az elmúlt években az építések ellenére is rendezettebb képet mutatott, mint a 2010-es évek elején.

A Honvéd Főparancsnokság egykori impozáns épületén már magasodik a kupola, amelyet Pestről is jól láthatunk. Azok számára, akik megszokták, hogy a palota kupoláját onnan figyelik, most egy hatalmas, újjáépített ház látványa tárul fel. A Dísz tér és a Szent György tér között elhelyezkedő neoreneszánsz épület tetőszerkezete a II. világháború során súlyosan megsérült, 1949-ben pedig rommá nyilvánították, így az épületet egészen az első emeletig visszabontották. 2012 és 2014 között jelentős felújításon ment keresztül: a külső homlokzatát alaposan megtisztították, a főbejáratot pedig egy korhű kapu díszíti, míg az előcsarnok reneszánsz stílusú díszítéseit is újjáépítették. A Kallina Mór által tervezett épületet eredeti magasságában állítják vissza, így a múlt dicsősége újraéledhet.

A Dísz tér sarkán lévő saroktelek évtizedekig szomorú képet festett, és mivel itt kanyarodik fel a 16-os busz a Várba, a turisták is egy viszonylag elhanyagolt területtel találták szemben magukat. Itt eredetileg a Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervei alapján épült Vöröskereszt Egylet ötszintes székháza állt, ami 1906-tól a Magyar Királyi Horvát-Szlavón-Dalmát Minisztériumnak, majd 1920-tól a Magyar Királyi Külügyminisztériumnak adott otthont, 1923-ban Hoepfner Guido tervei alapján átalakították és bővítették. A II. világháborúban súlyosan megsérült, és annak ellenére lebontották 1946-ban, hogy még menthető lett volna.

A 2024 végére befejezett visszaépített verzió minden egykori részletét visszaidézi, azonban jelenleg még folyamatban vannak a kivitelezés utolsó simításai. Az új térképződéshez való alkalmazkodás nem kis kihívás, hiszen a Hunyadi János útról érkezve klausztrofób érzéseink támadhatnak, amit a Honvéd Főparancsnokság impozáns épülete okoz, mivel az jelentősen korlátozza a kilátást. A régi-új Vöröskereszt-székház pedig új irodai funkcióval gazdagodik.

Akinek eltelt pár év a legutóbbi várbeli látogatása óta, az megnézheti a Főőrség (kávézó és étterem működik benne) és a Lovarda újraépített épületét, illetve a mögöttük található Török kertet. Ez a Stöckl-lépcső mögötti terület, vagyis a Csikós udvar, a palota egyik eldugott helyszíne, és itt már egy szépen rendezett környezetben sétálhatunk. A Török kertet és a Csikós-udvart összekötő, 17. századi Karakas pasa tornyát is szépen rekonstruálták, itt teraszos kávézó (Pasha Cafe), információs pont és ajándékbolt várja a látogatókat.

A Lovarda épülete egy sokoldalú rendezvényhelyszín, amely különösen népszerű esküvők, bálok és nagyszabású céges események lebonyolítására. Talán kevesen tudják, hogy a látogatók naponta 13 és 16 óra között ingyenesen megtekinthetik. Emellett a Várba vezető, elhanyagolt útvonalak és lépcsők felújítása is folyamatban van. Különféle kisebb, de fontos munkálatok is zajlanak, például a Zeughaus kapujának restaurálása és a nyugati kertek támfalának kiépítése, amelyek mind hozzájárulnak a terület megújulásához.

A Bécsi kapu tér környékén, a palotától távol, izgalmas átalakulások zajlanak: a Magyar Nemzeti Levéltár impozáns épülete is új életre kel, hiszen hamarosan megvalósul az a Pecz Samu által megálmodott szárny és épület, amely már az eredeti elképzelések között szerepelt, ám a múltban nem valósult meg. Az új szárnyak a korabeli neogótikus stílus jegyében készülnek, míg a belső terek várhatóan a 21. századi dizájn frissességét tükrözik. Jelenleg csak a betonmaradványok tanúskodnak a közelgő változásokról, mellettük pedig információs táblák mesélnek a projekt részleteiről és a Levéltár gazdag történelméről.