A józan ész menekülése Európába az Egyesült Államokból.

Megfordul a tudományos élet irányvonala: az amerikai elnök, Donald Trump politikája következtében egyre több kutató keres menedéket Európában. Az első szakemberek már a hét elején megérkeztek Franciaországba, ahol az Aix-Marseille Egyetem innovatív programja nyújt segítséget a tudományos szabadságukat féltő amerikai akadémikusoknak. Ez az új kezdeményezés a tudományos közösség számára egyfajta első számú menedékhelyet jelent, ahol a kutatók biztonságban folytathatják munkájukat.
Az Aix-Marseille Egyetem nyolc amerikai kutatót fogadott be újonnan elindított "Safe Place for Science" (Biztonságos Hely a Tudománynak) programjába, amely a Trump-adminisztráció alatt érzékelhető kutatási finanszírozási bizonytalanság miatt elvándorló tudósokat kívánja Franciaországba csábítani - számolt be a Politico.
Ők az első "tudományos menekültek", akik hivatalosan az Egyesült Államokból érkeztek az Európai Unió területére. Céljuk, hogy Marseille gyönyörű mediterrán városában olyan stabil jövőt teremtsenek, amely védelmet nyújt a politikai befolyás nyomasztó árnyékától a tudományos közösség tagjai számára.
Eric Berton rektor párhuzamot vont a jelenlegi helyzet és a második világháború előtti európai tudósmenekültek között, hangsúlyozva: a történelem sötétebb időszakaihoz hasonló jelenség tanúi lehetünk. Berton és François Hollande volt francia elnök azt is szorgalmazzák, hogy hivatalosan is hozzanak létre "tudományos menekült" státuszt az ilyen esetekre.
A jelenlévő kutatók, mivel többen közülük még nem írták alá a szerződésüket, névtelenség iránti kérelmet nyújtottak be, hogy elkerüljék az amerikai pozíciójuk automatikus elvesztését.
A jelentkezők között van például James, egy klímatudós és felesége, aki a jogrendszerek és a demokrácia kapcsolatát kutatja. Ők elmondásuk szerint olyan területen dolgoznak, amelyeket különösen fenyeget a költségvetési visszavágás. Egy másik jelentkező, Brian Sandberg történész - aki éppen vendégprofesszorként tartózkodik Marseille-ben - a teljes amerikai tudományos és oktatási rendszer fenyegetettségéről beszélt.
Az egyetem szerint eddig összesen 298 kutató, köztük Stanford és Yale egyetemekről is, jelentkezett a programra, ami a francia intézmény viszonylagos nemzetközi ismeretlensége ellenére is a helyzet súlyosságát tükrözi.
A program finanszírozásához az AMU 15 millió eurót különített el, és további állami támogatásokat keresnek annak érdekében, hogy a kezdetben tervezett 20 helyett 39 kutatót tudjanak alkalmazni. Fontos megemlíteni, hogy a résztvevők ugyanazt a bérezést fogják kapni, mint a francia kollégák, ami sokak számára visszalépést jelenthet az amerikai jövedelmekhez képest. Ennek ellenére többen, köztük egy biológiai antropológus, úgy vélik, hogy az alacsonyabb megélhetési költségek, az ingyenes oktatási lehetőségek és a politikai feszültségektől mentesebb életkörülmények ellensúlyozhatják az anyagi hátrányokat.