Felfedezték a hajhullás mögött rejlő okokat, ami lehetőséget teremt a folyamat megfordítására.

Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezett egy olyan fehérjét, amelynek hiánya csupán a hajhagymák fejlődésének egy meghatározott fázisát érinti. Ennek következményeként a hajhullás léphet fel. A jó hír viszont az, hogy ez a felfedezés új lehetőségeket kínálhat a hatékony kezelés számára.

A Szingapúri Duke-NUS Orvosi Iskola és az ausztráliai Walter és Eliza Hall Orvostudományi Kutatóintézet tudósai nemrégiben felfedeztek egy új fehérjét, amely kulcsszerepet játszik a hajnövekedés folyamatában és a szőrtüszők védelmében. Az MCL-1 névre keresztelt fehérje ígéretes lehetőségeket kínálhat a kopaszodás különböző formáival, például az alopeciával küzdő emberek számára, mivel elősegítheti a haj újra növekedését - számolt be erről a Science Alert.

A tudósok a vizsgálat során arra jutottak, hogy amikor blokkolták az MCL-1 termelődését az egerekben, az állatok szőre az életük későbbi szakaszában kihullott. Ennek oka az lehet, hogy az MCL-1 hatással lehet a szőrtüszők növekedési fázisára, ám a kezdeti, nyugalmi fázisba nem avatkozik bele. Ez az az időszak, amikor a hajhagymák kezdeti fejlődésen mennek keresztül.

A Nature Communications című tudományos lapban megjelent publikáció szerint az már korábban is ismert volt, hogy az MCL-1 fontos szerepet játszik számos különféle szövet apoptózis elleni védelmében. Ez a redundáns vagy sérült sejtek programozott halálát jelenti a szervezet működésének fenntartása érdekében. Ami a hajat illeti, az MCL-1 megakadályozza, hogy az őssejtek, amelyekből kialakulnak a tüszők stresszessé váljanak és károsodjanak - MCL-1 nélkül ezek viszont a sejtek nem működnek.

A csapatnak új részleteket is sikerült feltárnia az MCL-1 működésével kapcsolatban, azonosítva, hogy hogyan gátolja a BAK nevű fehérjét, illetve miként szabályozza az MCL-1-et az ERBB nevű jelátviteli útvonal. Ezek a részletek hasznosak lehetnek a hajhullás elleni kezelés új módszereinek kidolgozásában.

A kutatók hangsúlyozzák, a vizsgálat kizárólag egereken alapult, így bár feltételezhető, hogy ugyanazok a folyamatok zajlanak az emberi fejbőrnél is, a vizsgálat eredményeit az emberekkel végzett kutatások során is igazolni kell. Azt is érdemes kiemelni, hogy az alopeciának számos fajtája létezik, így könnyen lehet, hogy ha el is készül egy, az MLC-1-en alapuló terápia, az nem fog minden betegen segíteni.

Az eredmények egyben alapot adhatnak a jövőbeli kutatásokhoz is, amelyek az MCL-1 által befolyásolt egyéb folyamatokat, például a rákkal összefüggő sejthalál mechanizmusait vizsgálják.