A Google mesterséges intelligencia szakértője egy olyan jövőt festett le, amely sokkoló új perspektívákat nyújt.

A Google DeepMind londoni irodájának falain sakklegendák - Garri Kaszparov, Magnus Carlsen és honfitársunk, Polgár Judit - dedikált sakktáblái függnek. Demis Hassabis, a Google mesterséges intelligencia részlegének vezetője ebben a környezetben fogadja vendégeit, és osztja meg gondolatait a mesterséges intelligenciában rejlő potenciálról. A 49 éves brit tudós, aki tavaly Nobel-díjat kapott a fehérjékkel kapcsolatos forradalmi munkájáért, olyan jövőképet fest, amely egyaránt ígéretes és félelmet keltő.

Hassabis víziója alapján az emberiség történetének egyik legjelentősebb átalakulása küszöbén állunk. Véleménye szerint egy olyan világ felé haladunk, ahol a "radikális bőség" fog uralkodni, ami eddig soha nem tapasztalt jelenség az emberi civilizáció életében. Ez a jövőbeli látomás orvosi áttöréseket, anyagtudományi újításokat és matematikai fejlődéseket ígér, amelyek alapjaiban formálhatják át életünket és lehetőségeinket.

A fejlődésnek olyan hihetetlen mértékű termelékenységhez és ezáltal jóléthez kellene vezetnie a társadalom számára, amelyre eddig talán csak álmodtunk - fogalmazta meg az AI-vezér a The Guardian hasábjain. Szerinte a siker kulcsa a méltányos erőforrás-elosztás biztosítása, de ez már inkább politikai kihívás. Ha ezt megoldjuk, olyan jövőt képzelhetünk el, ahol a csillagok között is otthon érezhetjük magunkat.

A történelmi párhuzam megdöbbentő: míg az ipari forradalom évszázadokat ölelt fel, az AI-forradalom minden korábbinál intenzívebb lesz. Hassabis szerint "tízszer nagyobb lesz az ipari forradalomnál, és talán tízszer gyorsabb annál". Ez azt jelenti, hogy ami korábban generációk alatt ment végbe, az most évtizedeken belül bekövetkezhet.

Az ipari forradalom sem volt zökkenőmentes mindenki számára, ismeri el. A különbség szerinte az, hogy most sokkal kevesebb időnk van az alkalmazkodásra.

A mesterséges általános intelligencia (AGI) elérése már nem távoli jövőkép. Hassabis becslése szerint öt-tíz éven belül rendelkezni fogunk olyan mesterséges intelligenciával, amely minden emberi kognitív képességet felvonultat. Ez azt jelenti, hogy az emberiség az AGI előtti civilizáció utolsó éveit éli.

"Nem tudom, hogy ez egyetlen pillanat lesz-e. Lehet, hogy fokozatos lesz az átállás" - magyarázza, de a lényeg változatlan: olyan technológiai szingularitás küszöbén állunk, amely után semmi sem lesz többé ugyanolyan.

A "radikális bőség" korszaka azonban komoly kérdéseket vet fel a munka jövőjét és az emberi értelem helyét illetően. Ha valóban elérkezett az az idő, amikor "soha többé nem kell dolgoznunk", nem jelenti-e ez, hogy gazdasági hatalmat engedünk át azoknak, akik az AI-t irányítják?

Hassabis elismeri, hogy "ez az egyik legfontosabb dolog lesz, amit ki kell találnunk". Fiatal felnőtt fiai számára olyan jövőt képzel el, ahol az AI-eszközök szakértőivé, "nindzsáivá" válnak - ez lesz az úgynevezett "empowerment" kulcsa.

Ugyanakkor ebben a térben helyet lát a "nem-nindzsáknak" is: nagyszerű filozófusokra és közgazdászokra lesz szükség, hogy átgondolják, milyennek kellene lennie a világnak, amikor ilyen technológia áll rendelkezésre. Mi a cél? Mi az értelem? Az emberek továbbra is foglalkozni fognak olyan dolgokkal, mint a sport, a meditáció és a művészetek.

Hassabis nem csupán egy naiv optimista, hanem éleslátó szakember is. Teljesen tudatában van az AI árnyoldalainak: a deepfake-ek és dezinformáció fenyegetésének, a munkahelyek eltűnésének, a hatalmas energiaigényeknek, a szerzői jogok megsértésének, és annak a félelmetes lehetőségnek, hogy az AI úgy dönt, az emberek feleslegessé váltak, és saját kezébe veszi a hatalmat.

A jövő AI-adatközpontjainak víz- és áramfogyasztása csillagászati mértékű lesz, éppen akkor, amikor a világ aszállyal és klímaválsággal néz szembe. Hassabis válasza: az AI által visszahozott energia, még csak a klímaproblémák megoldásán keresztül is, messze felülmúlja majd az energiaköltségeket.

"Óvatos optimista vagyok" - összegzi világnézetét Hassabis. Hisz az emberi találékonyságban és alkalmazkodóképességben. Agyunk vadászó-gyűjtögető életmódra van berendezkedve, mégis modern civilizációban élünk, vélekedik.

A következő évtizedek során hozott döntéseink kulcsfontosságúak lesznek abban, hogy a mesterséges intelligencia áldásként vagy átokként vonul-e be az emberi civilizáció történetébe. Hassabis víziója alapján, ha okosan navigálunk ezen a kritikus átmeneten, egy olyan jövő felé haladhatunk, ahol az emberi potenciál eddig sosem látott határokig tágulhat.

A kérdésnek azonban két oldala van: vajon képesek leszünk-e felkészülni egy olyan forradalomra, amely tízszer nagyobb és tízszer gyorsabb lesz az ipari forradalomnál? És ami talán még fontosabb: valóban azt a jövőt akarjuk-e, amelyet a technológia úttörői kínálnak nekünk?