Íme a világ 10 legmeghatározóbb hadereje, amelyek hatalmas befolyással bírnak a globális biztonságra és stabilitásra. Ezek az erőforrások nem csupán a technológiai fejlettségükkel, hanem a katonai stratégiáikkal és globális jelenlétükkel is kiemelkednek.

Idén is kiadta azt a listát a Global Firepower (GFP), melyen a világ országait rangsorolják aszerint, hogy különféle számokban kifejezhető mutatók alapján mennyire rendelkeznek ütőképes haderővel.

Illusztráció (kép: Smith Collection/Gado/Getty) A Portfólió által közzétett cikk alapján a legfrissebb lista egyik legszembetűnőbb átalakulása, hogy Kína teljes mértékben felzárkózott Oroszországhoz, mivel az orosz szárazföldi harcjármű-állomány jelentősen csökkent. Ugyanakkor a rangsor számos kritikát kapott, mert nem veszi figyelembe azokat a nehezen számszerűsíthető tényezőket, amelyek akár döntő szerepet játszhatnak egy konfliktus során. Ilyen tényezők lehetnek például a technológiai fejlettség, a katonai személyzet képzettsége, vagy a parancsnoki struktúra hatékonysága. Mindezek ellenére érdemes lehet egy pillantást vetni a GFP legújabb összesítésére, amely bemutatja a világ 10 legerősebb országát.

A GFP értékelése szerint az amerikai haderő jelenleg a legerősebb a világon - ezt a megállapítást szakmai körökben is osztják (fotó: Sean Gallup/Getty Images) Idén is frissítette a világ országait katonai erő szerint rangsoroló Global Firepower a GFP Indexét. A top 10-ben két érdekesebb változás történt:

Kína teljesen felzárkózott Oroszországhoz, gyakorlatilag holtversenyben vannak a második helyért 0.0788-as értékeléssel.

A változások hátterében elsősorban az ukrajnai háború következményei állnak. A Global Firepower (GFP) összegzése szerint az orosz harckocsiállomány körülbelül a harmadára csökkent a konfliktus során. Ezen kívül Franciaország sikeresen megelőzte Japánt, amely így a rangsor 8. helyére került. A GFP adatai alapján a világ tíz legnagyobb katonai erővel rendelkező országa a következőképpen alakul: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, Dél-Korea, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Törökország és Olaszország. De hol helyezkedik el Magyarország ebben a rangsorban?

A Magyar Honvédség Mi-24 helikoptere a Duna felett repül (fotó: MTI Fotó/Vasvári Tamás). A Global Firepower (GFP) rangsora szerint Magyarország hadereje a 55. helyre csúszott vissza a harci képességek tekintetében, éppen Angola és az Egyesült Arab Emírségek között. A térségben Csehország és Románia erősebbnek számít a lista alapján. Érdemes megemlíteni, hogy a GFP értékelése szerint a Magyar Honvédség a szerb és osztrák haderőknél is erősebb. Fontos kiemelni, hogy a GFP rangsor csupán a haderőfejlesztési program keretein belül beszerzett eszközök mennyiségét veszi figyelembe, míg az új technikai berendezések technológiai színvonala nem játszik szerepet a rangsor kialakításában. Ezért a lista kapcsán érdemes kritikusan szemlélni a bemutatott adatokat és óvatosan értékelni azokat.

Líbiai milíciák egy zsákmányolt kerekes harcjárművel vonulnak fel. Határozottan kijelenthető, hogy egy ilyen egység harci kapacitása nem hasonlítható össze egy NATO-ország hasonló feladatkörével. Érdekes módon a GFP-lista azonban nem tesz különbséget (kép: Volcano of Rage Operation / Handout/Anadolu Agency via Getty Images). A GFP rangsorát semmiképpen sem szabad komoly szakmai forrásként kezelni, hiszen számos olyan tényezőt figyelmen kívül hagy, amelyek döntő jelentőségűek lehetnek egy konfliktus során. Ilyen például a technológiai fejlettség, a katonai személyzet képzettsége, a parancsnoki struktúra hatékonysága, és az olyan stratégiai fegyverek figyelembe vétele, amelyek szintén alapvetően befolyásolják a harci teljesítményt. A GFP listáján egy rozsdás kínai Kalasnyikovokkal felszerelt közép-afrikai milícia ugyanazt a rangot kapja, mint egy amerikai Delta Force egység, és egy elavult T-55-ös harckocsi is egyenértékűvé válik egy modern Leopard 2A8-assal. A valóságban azonban ez korántsem tükrözi a harci helyzetet. A GFP nem veszi figyelembe a haditechnikai eszközök összfegyvernemi alkalmazásának hatékonyságát sem, ami elengedhetetlen a megfelelő értékeléshez. A GFP listájának fő célja, hogy könnyen számszerűsíthető adatokat (például a tankok számát, a katonai létszámot vagy az ország területét) hasonlítson össze, és nem az, hogy feltárja, mi történik, ha két, a listán szereplő ország összecsap. Vegyünk egy szemléletes példát: a haderővel nem rendelkező Izland (135. hely) magasabb pozíciót foglal el, mint a folyamatos háborús készültségben lévő, külföldi erők által támogatott Koszovó (141. hely). Így a GFP értékelése nem több, mint egy érdekesség, egy számokkal való játék, ezért érdemes ezzel a megközelítéssel szemlélni a frissen publikált Firepower-indexet is.