Madár István rámutat arra, hogy a recessziót követően a növekedési tervek számára komoly kockázatok merülhetnek fel.

A harmadik negyedév során a gazdaság teljesítménye 0,7%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Ez a GDP-érték nem okozott meglepetést az elemzők körében - nyilatkozta az InfoRádiónak a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.

Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok alapján 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az előző negyedévhez képest - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján - a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal mérséklődött - jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2024 első három negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője elmondta, a GDP-adat nem okozott meglepetést, mert egy hónappal ezelőtt a KSH gyorsbecslésében pontosan ugyanezt a számot közölte. A szakértő szerint most inkább az derült ki, hogy mi okozta ezt az egy hónapja általános megdöbbenést okozó nagyon gyenge gazdasági mutatót. Az elemző közölte, a gazdaság egyik szektora sem teljesített jól. Az ipar immár negyedik negyedéve folyamatosan zsugorodik, de a termelőszektorok mindegyike, így az építőipar és a mezőgazdaság is elmarad az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Mint hozzátette, ezt a gazdaság legnagyobb szektora, a szolgáltatás tudta valamelyest ellensúlyozni, de még ez az ágazat sem tudott éves alapon két százalékot elérő mértékben növekedni, de "nem tudott elegendő lendületet adni a GDP-nek ahhoz, hogy elkerülhessük a recessziót".

Madár István kiemelte, hogy a felhasználási oldalon tapasztalható költségvetési "fogyókúra" nemcsak a közösségi fogyasztásra gyakorol negatív hatást, hanem a beruházások terén is régóta fennálló problémákat jelez.

Az uniós támogatások hiánya, az állami beruházások leállása, valamint az üzleti szektor gyenge bizalma mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a belső kereslet és az export is gyengélkedik. Mindezek következményeként a beruházási dinamika jelentősen csökkent, és a magyar gazdaságban jelenleg a háztartások fogyasztása az egyetlen húzóerő - mondta az elemző. Hozzátette azonban, hogy a második félévben a fogyasztás növekedése már nem várható olyan gyors ütemben, mint 2024 elején. "A külső kereslet gyengélkedése és a belső kereslet nehézkes fejlődése miatt a termelő szektorok visszaesésével kell számolnunk. A szolgáltató szektorok valamelyest képesek megtartani a gazdaság stabilitását, de ez az erő nem elegendő ahhoz, hogy jelentős korrekciót láthassunk a GDP mutatóiban. Így alakult ki az a helyzet, hogy a magyar gazdaság már két éve nem tud igazán talpra állni" - fogalmazott a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.

A várakozások szerint 2024-re az éves átlagos GDP-növekedés 0,5 és 0,8 százalék között mozoghat. Ez a szám jelentős visszaesést tükröz, hiszen az év elején még 3-4 százalékos növekedést prognosztizáltak. Jelenleg azonban ahhoz, hogy a gazdaság ténylegesen elérje ezt a szerény eredményt, elengedhetetlen lenne, hogy a negyedik negyedévben véget érjen a recesszió, és legalább 0,5-1 százalékos növekedést produkáljon.

A jövő év kapcsán egy igen stabil alapot mutatnak a számok, ami az elemzők szerint kedvező jel, mivel bőséges növekedési lehetőségek állnak előttünk. A feldolgozóipar területén további kapacitásbővülések várhatóak, és több nagyszabású beruházás zárul le, amelyek beindítják a termelést. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy számos tényező is negatívan befolyásolhatja a jelenlegi, 3,4 százalékos kormányzati növekedési előrejelzést. Madár István az európai gazdaság, különösen az autóipar tartós gyenge teljesítményét, valamint Donald Trump várható kereskedelempolitikai döntéseit emelte ki, amelyek a vámemelések révén a magyar gazdaságot is hátrányosan érintheti. Ezen okok miatt az elemző véleménye szerint sem a költségvetési, sem a jegybanki politika terén nem várható jelentős mozgástérbővülés, és az uniós források ügyében is távolinak tűnik az egyezség.

A szakértő kifejtette, hogy figyelembe véve a jelenlegi körülményeket, a magyar gazdaság számára az a célkitűzés, hogy a következő öt negyedév során negyedévente 1,1-1,2 százalékos növekedést érjen el, tehát egy dinamikus fejlődés induljon el. Azonban ezt a folyamatot jelentős kockázatok árnyékolják be, különösen azért, mert a külső gazdasági környezet és a belső gazdaságpolitikai lehetőségek korántsem olyan kedvezőek, mint amilyenek a 2016-2019-es időszakban voltak, amikor hasonló mértékű növekedést tapasztalhattunk.

A véleménye szerint a következő évre prognosztizált 3,4%-os kormányzati növekedés csak jelentős átalakulások esetén valósulhat meg. Emiatt a piaci szakértők várakozásai sokkal óvatosabbak, többnyire 2-2,5% körüli értékekben mozognak. Érdemes megemlíteni, hogy a Moody's pénteken 1,9%-os növekedést valószínűsített, míg az Európai Bizottság néhány héttel korábban a magyar gazdaság jövő évi növekedését 1,8%-ra tette.