Lovak az idősgondozásban? Hogyan reagálnak Ázsia leggyorsabban öregedő társadalmai erre a különleges megközelítésre? Az idősek támogatásában a lovak szerepe egyre inkább előtérbe kerül, hiszen a terápiás lovaglás és a lovakkal való interakció jelentős jót

Szingapúrban Délkelet-Ázsia egyik leggyorsabban öregedő lakossága él, ami komoly aggodalmakat vet fel. A kormányzati tisztviselők figyelmeztettek arra, hogy az "ezüst cunami" jelensége hosszú távon jelentheti a legnagyobb kihívást a társadalom számára. A gazdag városállam ezért új kezdeményezést indított, amely a lovasterápia alkalmazásával kívánja bővíteni idősgondozási programját, ezzel próbálva választ adni a gyorsan öregedő népesség által támasztott kihívásokra.

Az "Aranykor lovakkal" (Haydays with Horses) egy kétéves program, amelynek célja, hogy a kistermetű lovak terápiás erejét kihasználva segítse az idős lakosokat fizikai egészségük, kognitív funkcióik és pszichológiai jólétük javításában.

Néhány szingapúri intézmény már elindította a balettórákat és a csendes diszkó foglalkozásokat az idősek számára, akik a gondozásuk alatt állnak. Most pedig egy új, izgalmas kezdeményezés keretein belül a patás, négylábú barátok is belépnek a közösségbe, gazdagítva ezzel az élményeket és a kapcsolódást.

A nyugdíjasok számára különleges élményeket kínálnak a városban található „aktív öregedési” központok, ahol pónilovakkal léphetnek interakcióba. Az idősebb generáció tagjai lehetőséget kapnak arra, hogy gondozzák ezeket az aranyos állatokat, fésüljék a sörényüket, vagy csupán simogassák őket, élvezve ezzel a közelségüket. E programokat a Temasek, Szingapúr állami befektetési alapjának filantróp ága támogatja, és a résztvevők számára teljesen ingyenesek. Az idősek emellett lehetőséget kapnak arra is, hogy lóterápiára átképzett, nyugdíjas verseny- vagy pólólovakat simogassanak és sétáltassanak, ezzel gazdagítva mindennapjaikat és erősítve a természet és az állatok iránti kapcsolatukat.

A program során szakértők elemzik a terápia hatásait, és kidolgoznak lehetséges iránymutatásokat a politikai döntéshozók számára. Az egyik, a kutatásban részt vevő egészségügyi szakértő megjegyezte, hogy a lovas terápiával kapcsolatos legtöbb kutatás jellemzően nyugati országokban zajlott.

Nem sok olyan tanulmányra bukkantunk, amelyet Ázsiában végeztek"

- mondta Mythily Subramaniam, a Mentális Egészségügyi Intézet kutatási orvosi bizottságának elnökhelyettese, aki elmondta, hogy ha a kutatási eredmények hatékonynak bizonyulnak, az új és innovatív módszerek előtt nyithatná meg az utat az idősgondozásban, beleértve a robotokat, amelyek segítenének megbirkózni Szingapúr egyre növekvő számú idős polgárának gondozása jelentette kihívással.

2023-ban Szingapúr lakosságának körülbelül 17,6%-a volt 65 éves vagy annál idősebb, ami a hatmilliós népesség jelentős részét jelenti. Ez az arány 2030-ra várhatóan 25%-ra nő, ami komoly társadalmi átalakulást jelez. Különösen figyelemre méltó az idősek, különösen a 80 éven felüliek számának drámai emelkedése: 2013-ban még csupán 80 ezren voltak, míg 2023-ra ez a szám már 136 ezerre nőtt, ami 70%-os ugrást jelent. A demográfiai változások hátterében a megnövekedett várható élettartam, valamint a csökkenő születési arány áll.

Ez a növekedés azt sugallja, hogy egyre többen élik meg a hosszú életet, ami a jövőben fokozott támogatást követel majd meg.

Ezzel egy időben a gazdasági kihívások is fokozódnak, mivel a nyugdíjasok aránya folyamatosan emelkedik, miközben a munkaképes korú lakosság (15-64 év között) csökkenése aggasztó jelenség. Ez a munkaerőhiányhoz, az eltartottak számának növekedéséhez, valamint a gazdasági stagnálás veszélyéhez vezethet.

Ez a helyzet azt is magával hozza, hogy a munkavállalóknak fokozott termelékenységet kell mutatniuk, hogy kompenzálni tudják a csökkenő munkavállalói létszámot. A hangsúly a munkaerő szakképzettségének fejlesztésén és az átképzési lehetőségeken van, hogy a dolgozók alkalmazkodni tudjanak az elöregedő népesség kihívásaihoz.

A Központi Nyugdíjpénztár (CPF) és más nyugdíjrendszerek nyomás alá kerülhetnek, mert egyre többen mennek nyugdíjba és veszik igénybe az ellátásokat, miközben kevesebb munkavállaló fizet járulékot. Az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet is nőni fog, mivel a krónikus betegségek gyakoribbá lesznek az idősek között. Ez potenciálisan magasabb állami egészségügyi kiadásokhoz vezethet.

A szingapúri kormány az öregedésből fakadó kihívásokra válaszul számos innovatív kezdeményezést indított, köztük a Sikeres Öregedésért Cselekvési Tervet. Ez a program az aktív öregedés előmozdítására, az egészségügyi ellátás elérhetőségének javítására, a társadalmi integrációra, valamint az életkorbarát infrastruktúra fejlesztésére összpontosít. A célzott beruházások révén a kormány arra törekszik, hogy az idősek egészségügyi szükségleteit jobban szem előtt tartva alakítsa át a szolgáltatásokat, biztosítva ezzel a méltó és egészséges öregkort.

A kormány törekvése, hogy ne csupán az idősebb generációk egészségét és életminőségét javítsa, hanem támogassa az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit is, valamint elősegítse a társadalmi integrációjukat.

Az Idősgondozás célkitűzése az időskorú felnőttek egészségének és életminőségének fokozása. A program magában foglalja az orvosi ellátás, a mentális egészség támogatása, valamint a közösségi aktivitások ösztönzésére irányuló kezdeményezéseket is.

A kormány különböző programokkal támogatja az aktív időskort, amelyek az idősek körében a fizikai aktivitást, az egész életen át tartó tanulást és az önkéntességet ösztönzik.

A különböző programok, mint például a MediShield Life és a CareShield Life, az egészségügyi kiadások fedezésére szolgálnak, enyhítve a családok pénzügyi terhein.

Szingapúrban az öregedő népesség egyaránt hoz magával kihívásokat és lehetőségeket. Míg a gazdaság, az egészségügyi rendszer és a társadalmi struktúra komoly nyomás alá kerül, a proaktív politikák és a közösségi kezdeményezések segíthetnek enyhíteni e nehézségek egy részét. A szingapúri kormány elkötelezett amellett, hogy átfogó tervezéssel és innovatív megoldásokkal reagáljon ezekre a problémákra, ami kulcsfontosságú az idősebb polgárok életminőségének javításában, valamint a társadalmi stabilitás és a gazdasági fejlődés fenntartásában.

Kétségtelen, hogy a jövőben egyre nagyobb szükség lesz az idősek otthonaira, a palliatív ellátásra, valamint a rehabilitációs szolgáltatásokra. A kormány most azon fáradozik, hogy fokozza e létesítmények színvonalát és hozzáférhetőségét.

Nyilvánvaló, hogy az idősebb korosztály egészségügyi problémáinak hatékony kezelése érdekében fokozottan szükség van olyan szakemberekre, akik kifejezetten ezen a területen rendelkeznek képzettséggel. Ezért elengedhetetlen, hogy olyan stratégiai toborzási és képzési programokat indítsunk, amelyek célzottan ezen igények kielégítésére irányulnak.

Sok idős ember élheti meg a társadalmi elszigeteltség érzését, ami komoly következményekkel járhat a mentális egészségükre nézve. Elengedhetetlen, hogy olyan közösségi kezdeményezések szülessenek, amelyek elősegítik az idősek közötti kapcsolatok ápolását és aktív részvételüket a társadalomban.

A városi környezet átalakítása során kiemelten fontos, hogy az idősek is könnyen hozzáférhessenek a mindennapi szolgáltatásokhoz. Ez magában foglalja a közlekedési rendszerek fejlesztését, a közterületek kialakítását, valamint a lakhatási lehetőségek bővítését. Az ilyen irányú változtatások nemcsak az idősek életminőségét javítják, hanem egy élhetőbb, barátságosabb városi környezetet is teremtenek minden korosztály számára.

A családok gyakran vállalják az idős rokonok gondozásának terhét, ami jelentős felelősséggel jár. Elengedhetetlen, hogy a gondozók számára megfelelő támogatást nyújtsanak, például pihenőidős ellátást és tanácsadást, hogy megkönnyítsék a mindennapjaikat és javítsák a közérzetüket.

Az idős korban bekövetkező változások és a társadalom hozzáállása az idősekkel szemben folyamatosan fejlődik. Napjainkban egyre inkább felismerjük, hogy az idősek nem csupán a múlt tanúi, hanem aktív résztvevői is lehetnek a közösségi életnek. Az öregedéshez kapcsolódó pozitív történetek és attitűdök terjesztése kiemelkedően fontos feladat, hiszen ezek segíthetnek megváltoztatni a társadalmi stigmatizálást, és rávilágítanak arra, hogy az idősek milyen értékes tapasztalatokat és tudást hoznak magukkal.