Kós Hubert: A Bowman által tanult "process" – Interjú az Év férfi sportolójával Az interjúnk során a sport világának egyik kiemelkedő alakjával, az Év férfi sportolójával beszélgettem, aki megosztotta velem a Bowman által átadott "process" fontosságát. E
Az év férfi sportolója volt talán a leginkább megjósolhatatlan végkimenetelű kategória a hétfői budapesti gálán: a három úszó közül végül Kós Hubert nyerte el a címet a sportújságírók ankétján, megelőzve az ugyanúgy olimpiai bajnok Rasovszky Kristófot és az ünnepségen részt nem vevő Milák Kristófot.
A 21 éves Kós az Operában is ugyanolyan volt, mint az egész 2024-es évben: tele élettel, kreativitással és egyedi stílusával ragyogott.
összeszedett, kiegyensúlyozott, kellően magabiztos.
Ahogyan minden egyes hosszt a medencében, úgy a válaszait is gondosan, racionálisan alakította ki, de közben nem feledkezett meg a spontaneitás varázsáról sem. Két interjú között rendszerint arról mesélt, milyen bonyodalmakba ütközött, amikor londoni átszállással próbált Budapestre eljutni, vagy hogy edzőjét, Bob Bowmant még karácsony táján sem tudta meggyőzni, így végül 29-e helyett egy nappal korábbra kellett áttetnie a repülőjegyét.
Tavaly olimpiai bajnok lett, a Duna Arénában pedig rövid pályás világbajnoki címet szerzett. Kijelenthetjük, hogy 2024 tökéletes év volt az Ön számára?
Igen, ez valóban egy felejthetetlen év, és a decemberi világbajnokság után én is így összegzem 2024-et. Persze, egy sportoló ritkán mondhatja ki nyíltan, hogy minden tökéletes, és az edzőm sem örülne, ha ezt hallaná tőlem – talán jobb, ha ezt magamban tartom... De azok a célok, amelyeket az év elején kitűztem, mind sikerült megvalósítanom, és ez hatalmas örömmel tölt el. A világrekord is majdnem elérhető közelségbe került, amiről korábban álmodni sem mertem, de két századon belülre jutottam a csúcsidőhöz képest. Talán egy nap ez is valóra válik.
Mit jelent Önnek az Év sportolója-díj? Csak emiatt repült haza Amerikából.
Ez valóban rendkívüli pillanat számomra. Soha nem képzeltem volna, hogy 21 évesen itt állok az Opera színpadán ezzel a megtisztelő díjjal a kezemben. Az, hogy valaha elnyerhetem ezt a címet, teljesen elképzelhetetlen volt számomra. Ez egy óriási eredmény, és szívből örülök neki!
Milyen változások mentek végbe az életében a tavalyi eredmények tükrében?
Nem változott a helyzetem. Az a szerencsém, hogy Amerikában minden ugyanolyan, mint korábban volt. Bobnak már több mint harminc olimpiai aranya van edzőként, így az én egyetlen plusz elismerésem nem sokat számít, hiszen ő már számtalanszor átélte ezt. Ugyanúgy bánnak velem, mint eddig, és a gála másnapján ismét jelentkeznem kell a munkára. Nagyon örültem, hogy részt vehettem a díjátadón; ezeket a pillanatokat ki kell élvezni, de utána folytatnom kell a megszokott kerékvágásban.