A puszták végtelenjében valódi kényelem: Fedezd fel a komfort világát a természet szívében! | Demokrata Az érzés, amikor a végtelen horizont és a csillagos égbolt alatt élvezhetjük a modern kényelem minden egyes pillanatát, igazán felejthetetlen. A termé

Ha szeretnéd megosztani a cikket emailben, egyszerűen kattints ide, vagy másold ki ezt a linket: https://demokrata.hu/magyarorszag/komfortban-a-pusztaban-1021359/ és küldd el ismerőseidnek!

A külterületen élő emberek száma elérheti a 300 ezer főt, és közülük körülbelül kétharmad a hagyományos értelemben vett tanyák lakója. Bár nem mindenki állandó ott-tartózkodással él a tanyákon, a napjainkban egyre inkább benépesülő területek azt mutatják, hogy egyre többen keresnek menedéket a vidéki életformában. Bízunk benne, hogy a pályázati támogatások kedvező hatására ez a pozitív trend a jelenlegi uniós ciklus során is továbbra is megmarad. Ez különösen jelentős, mivel a tanyákon élő, kis léptékben gazdálkodó emberek rövid ellátási láncok révén kiváló minőségű, egészséges élelmiszereket tudnak termelni maguknak, vagy értékesíteni a helyi termelői piacokon.

- Azt hallottam, hogy a hazai tanyafejlesztési programokhoz nem csupán szakmai elhivatottság kapcsolódik, hanem egyfajta személyes elköteleződés is, amely mélyen összefonódik a résztvevők életével...

Anyai nagyszüleim egy olyan világban éltek, ahol a vezetékes víz és villany luxusnak számított, egy eldugott tanyán, ahol a természet közelsége határozta meg a mindennapokat. Édesanyám is ott nőtt fel, egészen hétéves koráig, amikor a családunk úgy döntött, hogy a községbe költözik, hogy ő is iskolába járhasson. A tanya később is a birtokunkban maradt, és hosszú évekig fáradoztunk azon, hogy a külterületre eljuttassuk a vezetékes elektromosságot. A 90-es évek közepén azonban, pályázati lehetőségek híján, a költségek olyan magasra szöktek, hogy a lehetőségeinkhez képest elérhetetlennek tűntek. Fájó szívvel, de végül lemondtunk erről a vágyunkról. Azóta, hivatalos vidékfejlesztési megbízatásaim során a tanyafejlesztés ügye különösen közel áll a szívemhez, és az egyik legfontosabb küldetésemmé vált.

Mikor nyert el zöld lámpát a hazai tanyafejlesztés ügye?

- A Kádár-rendszer idején a tanyák megtartására és fejlesztésére gyakorlatilag semmilyen kormányzati támogatás nem állt rendelkezésre. A téeszesítés és a nagyüzemi gazdálkodás idején a központi hatalom tulajdonképpen egy lebecsült lakhatási, földművelési és állattenyésztési formaként tekintett a tanyasi életre, ezért igyekeztek mindent megtenni a szigetszerűen működő külterületi gazdaságok ellehetetlenítésére és felszámolására. Célzott támogatások azonban a rendszerváltást követő években, sőt még a 2006-2007-ben megtervezett első uniós vidékfejlesztési program során sem jelentek meg. Az első átfogó tanyafejlesztési programot éppen ezért nemzeti forrásból kellett elindítani, és a 2010-ben megalakult polgári kormány első intézkedései közé tartozott. A nemzeti tanyafejlesztési programot 2011-től kezdődően kilenc alkalommal hirdettük meg egyrészt a tanyán élő emberek, másrészt a tanyás térségekkel rendelkező önkormányzatok számára. Az összesen 13 milliárd forintos költségvetési keretösszegből akkor több mint 3400 kedvezményezettet támogattunk.

- Igen, az utóbbi időszakban az uniós támogatások is hozzáadódtak a forrásokhoz.

A 2014-2020-as időszak új Vidékfejlesztési Programja során nem csupán a hazai költségvetés forrásait használtuk fel, hanem uniós támogatásokat is integráltunk a tervezésbe. Ennek köszönhetően jelentős mértékben megnövelhettük a projektekhez biztosított támogatások összegét. Eredményeként hat megyében összesen 4100 kedvezményezett részesült a 17 milliárd forintos támogatásból.

Mennyi költségvetési és uniós támogatás érhető el az aktuális, szeptember 4-én elinduló lakossági tanyafejlesztési program első szakaszában?

Az induló keretösszeg 15 milliárd forint, azonban ha szükséges, további forrásokat is rendelkezésre tudunk bocsátani. A kormány az EU-ban elérhető legmagasabb, 80%-os társfinanszírozást kínálja a vidékfejlesztési forrásokhoz, így a tanyafejlesztési pályázatok esetén gyakorlatilag tíz egységnyi támogatásból nyolcat a nemzeti költségvetés biztosít. A pályázati lehetőségekhez hasonlóan most is főként azok pályázhatnak, akik tízezer fő alatti települések külterületén élnek. Az ennél nagyobb lélekszámú települések lakói akkor vehetnek részt a pályázaton, ha településük külterülete az összlakosság több mint két százalékát tudja befogadni. Fontos, hogy a pályázóknak a benyújtás előtt legalább fél évet, sikeres támogatás esetén pedig további öt évet kell életvitel-szerűen a fejlesztésben érintett tanyán eltölteniük.

- Melyek a támogatható tevékenységek?

A korszerű villamosenergia- és ivóvízellátás biztosítása, a szennyvízkezelés fejlesztése, valamint a megújuló energiaforrások, mint például a napelemes rendszerek telepítése kiemelt prioritásokat jelentenek. A pályázók számára lehetőség nyílik arra, hogy együttesen kérjenek támogatást biztonságos ivóvízellátásra és energetikai fejlesztésekre, amelynek maximális összege 25 millió forint lehet. Az ilyen támogatások célja, hogy elősegítsék a fenntartható fejlődést és a környezettudatos megoldásokat.

Az önerő szükségessége egy fontos kérdés, amely számos kontextusban felmerülhet. Legyen szó lakáshitelről, vállalkozás indításáról vagy más pénzügyi döntésekről, az önerő szerepe kulcsfontosságú lehet. Míg egyes esetekben elegendő lehet csupán a banki finanszírozás, máskor elengedhetetlen, hogy saját tőkét biztosítsunk a projekt sikeréhez. Az önerő nem csupán anyagi biztonságot nyújt, hanem növeli a hitelképességet is, hiszen a hitelezők gyakran nagyobb bizalommal fordulnak azokhoz, akik saját forrást is fel tudnak mutatni. Egyedi helyzettől függően érdemes alaposan megfontolni, hogy mennyire fontos az önerő a kitűzött célok eléréséhez.

A megújuló energiaforrások telepítésekor 80%-os, míg más típusú beruházások esetén 95%-os támogatási intenzitást kínálunk a fejlesztési forrásokhoz. Az ügyfelek számára lehetőség van arra, hogy a 25%-os előleget kétszer is lehívják, így csökkentve a beruházással járó anyagi terheket. Célunk, hogy támogassuk a projekteket, és megkönnyítsük a megvalósítást.

A Demokratának nyilatkozó szakértők véleménye szerint az idei pályázat elkészítése összetettebbnek mutatkozik, mint az előző években. Felmerül a kérdés: vajon van-e lehetőség a folyamat egyszerűsítésére?

Az uniós előírások valóban szigorúbbak a nemzeti normáknál, és az adminisztráció is bürokratikusabbnak tűnhet, de az a jó hír, hogy a pályázatok tartósan elérhetők lesznek. Ez lehetőséget ad arra, hogy ha valaki esetleg hibázik, újra benyújthassa a kérelmét. Megállapodtam a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével, hogy az idei évtől a falugazdász-szaktanácsadók ingyenesen és díjmentesen nyújtanak támogatást a pályázatok szakszerű megírásában és benyújtásában. Célunk, hogy a kérelemkezelést a lehető legegyszerűbben végezzük el; például a helyszíni szemlét elhagyva, a pályázóktól csak fotódokumentációt kérünk. Kiemelten fontos számunkra, hogy ne csupán a tanya-, hanem minden vidékfejlesztési pályázat esetében keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel csökkenthetjük a pályázók adminisztrációs terheit, miközben figyelmet kell fordítanunk az esetleges visszaélések kiszűrésére is. Ígérem, hogy még az idén átnézem a benyújtással és az elszámolással kapcsolatos szabályokat.

A program eszmei értékének megfogalmazása során érdemes kiemelni, hogy milyen alapelvek és célok vezérlik a kezdeményezést. A program nem csupán egy sor intézkedés, hanem egy átfogó vízió, amely a közösség fejlődését és jólétét szolgálja. Az értékét a benne rejlő innováció, a társadalmi felelősségvállalás, valamint a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettség adja. Ezen kívül a program a részvétel és az együttműködés fontosságát hangsúlyozza, lehetőséget teremtve minden érintett számára, hogy aktívan hozzájáruljanak a közös célok eléréséhez. Az eszmei érték tehát abban rejlik, hogy a program nemcsak a jelen kihívásaira ad választ, hanem egy jobb jövőt is épít, amelyben mindenkinek helye van.

Ez a különleges településforma a XIV-XV. századra nyúlik vissza a Kárpát-medencében, ahol a tanyán élők évszázadok óta megőrzik a magyar vidéki kultúra és életmód hagyományait. E közösségek harmóniában élnek a természettel, gazdálkodásuk során pedig számos őshonos növényt és állatfajt tartanak és termesztenek. E hagyományos tudás és életforma megőrzése rendkívül fontos, hiszen ez a kultúrtörténeti és gazdasági örökség nem csupán a múltunk része, hanem jövőnket is formálja. Nem elhanyagolható az sem, hogy az infrastrukturális feltételek, amelyek a városokban és falvakban élők számára mindig elérhetőek voltak, a tanyasi közösségek számára is biztosítva legyenek. E cél érdekében a fenntartható fejlődés jegyében fontos, hogy a tanyák élhető környezete megmaradjon, és a vidéki életminőség javuljon.