Klaus Iohannis, Románia elnöke, továbbra is hivatalában marad, amíg meg nem választják utódját. | Demokrata

Az EU-csúcson részt vevő Klaus Iohannis brüsszeli, a román hírtelevíziók által élőben közvetett sajtótájékoztatóján értelmetlennek minősítette, hogy a közéleti szereplők továbbra is arról vitázzanak, tisztségben kellett-e maradnia második ötéves mandátuma decemberi lejártát követően is, miután az alkotmánybíróság érvénytelenítette a novemberi elnökválasztás eredményét, és elrendelte a voksolás megismétlését.

"Iohannis kifejtette, hogy az alkotmány egyértelműen rögzíti, miszerint az elnöknek addig kell a hivatalában maradnia, amíg az újonnan megválasztott elnök át nem veszi a mandátumát. Hozzátette, hogy nem tartja mostani témának ezt a kérdést, hiszen néhány hónapon belül ő maga is távozik. Minden lépését vállalja, legyenek azok pozitívak vagy negatívak. Azonban jelenleg a közelgő választásokra kellene fókuszálnunk" - idézte az Agerpres hírügynökség. A politikus hangsúlyozta, hogy sokkal lényegesebb a jövőbeli tervekről beszélni, és szerinte az elnökjelölteknek inkább arról kellene értekezniük, hogy mit kívánnak tenni Romániáért, és hogyan látják az ország jövőjét.

Klaus Iohannis úgy véli, hogy "minden jelöltnek megvan a maga esélye", de bizakodva tekint a jövőbe, remélve, hogy a következő kampány és választás olyan államfőt hoz el, aki elkötelezetten folytatja az európai irányvonalat, és segíti Románia fejlődésének további előmozdítását.

Az elnök elhárította a válaszadást arra a kérdésre, amely az újságírók kíváncsiságát keltette fel a november 24-i választás érvénytelenítésének okairól. Kifejtette, hogy a választási eredmények hitelesítésére az alkotmánybíróság jogosult, amely a döntése indoklásában 'nagyon világosan' kifejtette a 2024-es elnökválasztás körüli eseményeket. Ezen kívül megjegyezte, hogy a Velencei Bizottság javaslatokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogyan kellene a jövőben kezelni az ilyen helyzeteket. Hangsúlyozta, hogy a parlament feladata, hogy ezt a dokumentumot figyelembe véve mérlegelje, indokolt lenne-e a törvények módosítása.

Klaus Iohannis kiemelte, hogy sokan igazságtalannak és frusztrálónak érzik, hogy a tavalyi elnökválasztás nem hozott eredményt. "Ezért elengedhetetlen, hogy az érintett intézmények alaposan felkészüljenek a májusi választásokra" - hangsúlyozta az elnök.

A román ellenzéki pártok szerint Klaus Iohannisnak távoznia kellett volna december 21-én, amikor lejárt a második ötéves mandátuma, és a szenátus elnökének kellett volna átvennie az ideiglenes államfői tisztséget az új elnök megválasztásáig. A "hatalmat önkényesen bitorló Iohannis" elmozdítására a kormánypártok által szélsőségesnek tartott pártok parlamenti eljárást kezdeményeztek, de a házbizottság eljárási szabálytalanságokra hivatkozva elutasította, hogy szavazást rendezzenek a parlamentben az elnök felfüggesztéséről.

Elena Lasconi, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, hétfőn tartott sajtóértekezletén kifejtette, hogy Klaus Iohannis már olyan mértékben vált céltáblává Romániában, hogy összehasonlítható Nicolae Ceaușescu egykori kommunista vezetőjével. Lasconi szerint Iohannis folyamatosan a választók elégedetlenségét szítja, és ezzel csak tovább növeli azon politikai szereplők népszerűségét, akik az ország elszigetelését célozzák meg, miközben a közvélemény egyre inkább elfordul a jelenlegi vezetéstől.

A román alkotmánybíróság érvénytelenítette a 2024. november 24-én tartott elnökválasztás első fordulóját, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács megállapította, hogy a legtöbb szavazatot elnyerő Calin Georgescu, aki a két világháború közötti Vasgárda eszméit hirdeti, kizárólag közösségi média platformokon lebonyolított kampányát egy külföldi beavatkozás támogatta, amely nemcsak törvénytelen finanszírozású volt, hanem nemzetbiztonsági kockázatokat is felvetett.

A bukaresti kormány a közelgő megismételt elnökválasztás két fontos dátumát tűzte ki: az első forduló május 4-én, míg a második forduló május 18-án kerül megrendezésre.