Katasztrófa fenyeget? Komoly veszély leselkedik a Tiszára - Agrárszektor elemzés.

A parajdi sóbánya környékén kiszivárgó sós víz nem csupán a helyi lakók vízellátását fenyegeti, hanem a Tisza ökoszisztémáját is súlyosan érinti, különösen a szívós tiszavirágzás szempontjából. A sókoncentráció folyamatos emelkedése komoly ökológiai problémákat okozhat – figyelmeztetett a Maszol.ro.
A parajdi sóbányában bekövetkezett katasztrófa hatásai messze túlmutatnak a közvetlen környéken. A bányából kiszivárgó sós víz már Maros megyében is problémákat okoz, és fennáll a veszély, hogy a szennyezés továbbterjedhet. A Korond-patak sókoncentrációjának megemelkedése miatt Maros megye több településén a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált. A szennyezés azonban nemcsak a lakosság vízellátását érinti, hanem súlyos következményekkel járhat a folyók élővilágára is. A Tiszába érkező sós árhullám olyan magas sókoncentrációt eredményez, amely meghaladhatja a folyó ökoszisztémájának tűrőképességét.
Ez különösen veszélyezteti a tiszavirágokat, amelyek rendkívül érzékenyek a víz sótartalmára. A megemelkedett sókoncentráció negatívan befolyásolhatja a lárvák fejlődését és a kifejlett egyedek élettartamát, ami akár a tiszavirágzás elmaradásához is vezethet. A tiszavirágzás nem pusztán természeti látványosság, hanem a folyó ökológiai állapotának fontos indikátora is. A jelenség tömeges előfordulása azt jelzi, hogy a vízminőség megfelelő az érzékeny fajok számára. Az idei sós árhullám azonban veszélyezteti ezt a jelenséget, ami komoly aggodalmakat kelt természetvédelmi szakemberek és helyi közösségek körében egyaránt.
A jelenlegi állapot meglehetősen szokatlan a Kis-Küküllő természetes ökoszisztémája számára, ám úgy tűnik, hogy ezt a fokú sókoncentrációt egy bizonyos mértékig még elviselik.
- mondta a Maszolnak Nagy András Attila, a biológus.
A szakértő véleménye szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy meddig folytatódik a sókoncentráció növekedése, és mennyi ideig marad fenn ez a helyzet. A biológus hangsúlyozta, hogy bár a halak viszonylag jól alkalmazkodnak a rövid távú stresszhelyzetekhez, a hirtelen emelkedő sószintet már nem tudják elviselni. Különösen aggasztó, hogy a szennyezés éppen a halak szaporodási időszakának végén történt, ami súlyos következményekkel járhat a populációk számára.
Az ikrák már lerakódtak, és ezek a fejlődő halembriók rendkívül érzékenyek a különböző stresszfaktorokra, így a sóstresszre is.