Közeledik az MI-hullám: akár több százmillió munkahely is eltűnhet!

Lázár János állja a sarat: a Lázárinfóból politikai labor lett

Az emberiség már rég túllépett a tűz uralásán, a kerék és a fémmegmunkálás felfedezésén, a mezőgazdaság megalapozásán, a nemzetközi kereskedelem elindításán, az ipari forradalom áttörésén, és a digitális korszak kezdetén, amely a számítógépek elterjedésével vette kezdetét. Ezek a mérföldkövek mérhetetlen hatással voltak az emberi életre, évtizedek és évszázadok során formálva a társadalmakat. Most azonban a mesterséges intelligencia (MI) forradalma olyan sebességgel és mélységgel alakítja át a munka világát, hogy az korábban elképzelhetetlen volt. Az alkalmazkodás elengedhetetlen: azok, akik képesek kihasználni a technológiai fejlődés adta lehetőségeket, magasabb hozzáadott értéket tudnak előállítani, és ennek megfelelően jobb bérre is számíthatnak. Ezzel szemben azok, akik nem tartanak lépést e változásokkal, szembesülhetnek a munkanélküliség kockázatával.

A globális munkaerőpiacon már napjainkban is több százmillió munkakör van kitéve az automatizálás és a mesterséges intelligencia (MI) hatásainak. Magyarország esetében az OECD statisztikái szerint a munkavállalók közel 30%-a olyan feladatokat lát el, amelyek potenciálisan gyorsíthatók vagy akár teljesen átvehetők generatív MI által. A jövőbeli előrejelzések azt mutatják, hogy az elkövetkező 5-10 évben világszerte 400-800 millió munkahely sorsa lehet érintett a mesterséges intelligencia fejlődésének következtében, legyen szó automatizálásról, átszervezésről vagy akár munkahelyek megszűnéséről.

A jelen kor mesterséges intelligencia forradalma nem az első olyan esemény, amikor a technológiai újítások következtében tömegek munkahelyei kerültek veszélybe. A mezőgazdasági forradalom idején az emberek áttértek a nomád vadászó-gyűjtögető életformáról a földművelésre, ami új lehetőségeket teremtett: élelmiszer-többlet, állandó települések és különböző szakmák kialakulása következett be. Ez a paradigmaváltás évszázadokig alakította a társadalmi struktúrákat és a gazdasági viszonyokat.

Az ipari forradalom, amely a 18. és 19. század fordulóján zajlott, radikálisan átalakította a munka világát, hiszen a hagyományos kézi munkát fokozatosan gépi munkaformákra cserélte. E folyamat rövid távú következményei között a tömeges munkanélküliség is ott volt, mivel számos munkahelyet váltottak ki a gépek. Ugyanakkor új iparágak és foglalkozások születtek, amelyek alapjaiban változtatták meg a gazdasági struktúrát. Az átalakulás nem volt fájdalommentes – a gépromboló ludditák például éppen ezt a változást próbálták megállítani, kifejezve elégedetlenségüket az új technológiával szemben. Mindezek ellenére a folyamat végül hozzájárult a modern gazdaság és a középosztály létrejöttéhez, amely tartós hatással volt a társadalmi felépítésre.

A 20. század végén a számítógépek és a digitális technológiák robbanásszerű elterjedése újraformálta a munka világát. Noha ez a folyamat nem volt olyan drámai, mint az ipari forradalom, a különböző adminisztratív és egyszerűbb feladatok automatizálása számos állás megszűnésével járt. Ugyanakkor a technológiai fejlődés új lehetőségeket is teremtett, hiszen olyan jól fizető, magasan specializált szakmák bukkantak fel, mint a szoftverfejlesztők, adatbázis-szakértők és rendszermérnökök. Ez a korszak nem csupán a fizikai munka, hanem a szellemi tevékenységek átalakulását is magával hozta, megnyitva az utat egy új típusú munkakultúra előtt.

A mesterséges intelligencia egyszerre ötvözi az összes eddigi forradalmat, amelyen átmentünk. Azonban sokkal gyorsabb, sokkal több dolgozót érint, és sokkal mélyebben változtatja meg a munka világát.

1. Sebesség: Az MI fejlődése olyan ütemben halad előre, amilyenre korábban még nem volt példa. A modellek teljesítménye félévente képes megduplázódni, míg a számítási kapacitás évente akár többszörösére is emelkedhet. Amit ma még csupán kutatási szakaszban ismerünk, az jövőre már piaci termékként jelenhet meg. Ez azt eredményezi, hogy a munkavállalóknak egyre több és egyre hatékonyabb MI-alapú eszközt kell alkalmazniuk a mindennapi feladatok során.

2. Szélesség: Az MI hatása messze túlmutat a fizikai munkákra. Jelenleg már képes szerződéseket elemezni, orvosi diagnózisokhoz hozzájárulni, cikkeket írni, valamint kreatív ötleteket generálni. A McKinsey által közzétett jelentés alapján az MI különösen a szövegírás, adatfeldolgozás és egyszerű programozás területén 30-50 százalékos időmegtakarítást kínál. Az IMF pedig úgy véli, hogy a globális munkahelyek körülbelül 40 százalékát fogja érinteni az AI bevezetése, mely nem csupán helyettesítő, hanem részben kiegészítő szerepet is betölthet. Ez a technológiai forradalom tehát minden szintet érint a munkaerőpiacon, a fizikai munkásoktól egészen a pénzügyi elemzőkig. Ilyen széleskörű hatású forradalomra eddig még nem volt példa.

3. Mélység: A mesterséges intelligencia fokozatosan áttér a döntéshozói és tanácsadói szerepkörbe, ami új kihívásokat teremt számunkra. Nem csupán a munkahelyi feladatok egy részét veszi át, hanem mélyen befolyásolja a stratégiát, a szervezeti struktúrát és a vállalati kultúrát is. Azonban mindez csupán olyan mértékben történik, amennyire mi magunk megengedjük neki.

Talán a legpontosabban Sam Altman, az OpenAI vezetője fogalmazta meg ezt a kérdést. "A társadalom egész struktúrája újragondolásra és átalakításra vár" - hangsúlyozta. De nem ő az egyedüli, aki aggodalmát fejezi ki: az előttünk álló mesterséges intelligencia által hajtott automatizálási forradalom nem csupán egy technológiai fejlődést hoz magával, hanem alapvető társadalmi változásokat is kiválthat.

Hosszú távon lehetetlen pontosan megjósolni, mi vár a világra az MI térhódításával, rövid távon azonban nagyon is konkrét forgatókönyvek rajzolódnak ki - köztük súlyos gazdasági felfordulások, de akár jólétet hozó változások is. A döntő tényező az lehet, hogy egy adott társadalom mennyire képes megvédeni tagjait az automatizációs sokkhatásokkal szemben. És nem általában, hanem abban a választási ciklusban éppen, amikor az MI-forradalom eléri a munkaerőpiacot. Vagyis könnyen lehet, hogy amíg az egyik ország a nyertese lesz, addig máshol munkanélküliséget hoz.

Ahogy Luke Drago rávilágít az úgynevezett "intelligencia átok" jelenségére, úgy tűnik, hogy az újonnan megjelenő erőforrás, a szuperintelligencia, hasonló következményekkel járhat, mint az olaj. Ha nem megfelelő módon alkalmazzák, az átalakíthatja az állami ösztönzőrendszereket. Akárcsak az olajban gazdag országokat sújtó "erőforrás átok", a mesterséges intelligencia gazdasági előnyei is torzíthatják a kormányzati döntéshozatalt, csökkentve ezzel a társadalmi befektetések iránti hajlandóságot. Éppen ezért nem meglepő, hogy az olajban bővelkedő országok gyakran távol állnak a fejlett világ ideális társadalmi struktúrájától.

Norvégia remek példája a pozitív gyakorlatoknak: az 1960-as években, amikor az ország jelentős olajlelőhelyekre bukkant, szociáldemokrata kormány irányítása alatt állt. Az olajbevételeket állami kézbe vették, és megalapították a jóléti alapot, amely mára a világ legnagyobb szuverén alapjává nőtte ki magát. Norvégia gazdasági sikerének és stabilitásának záloga az volt, hogy a technológiai vívmányokat és a természeti kincseket egy közösségi jövőkép részeként hasznosították.

A mesterséges intelligencia korában is hasonló mentalitásra van szükség. Az intelligenciarobbanás nem csupán egy technológiai forradalom, hanem egy politikai és etikai kihívás is, amely komoly próbára teszi értékeinket és döntéseinket.

Az MI-forradalom során egy új jelenség bontakozik ki: míg a korábbi technológiai változások elsősorban az alacsony hozzáadott értékű munkaköröket érintették, most a magasan képzett szakemberek területe is jelentős átalakuláson megy keresztül. Neves közgazdászok, mint Daron Acemoglu és Erik Brynjolfsson professzorok, egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia hatása párhuzamba állítható az ipari és digitális forradalommal, ám ennek a folyamatnak a sebessége és mélysége sokkal intenzívebb lesz.

A változás mélységét jól tükrözi, hogy a mesterséges intelligencia (MI) hatása már nem csupán a fizikai vagy rutinszerű tevékenységekre terjed ki, hanem egyre inkább befolyásolja a szellemi, kreatív és döntéshozatali folyamatokat is. Ezen utóbbi területek azért "védettebbek", mert bár az MI képes egyes aspektusokat automatizálni, a szakemberek sokkal rugalmasabban tudnak alkalmazkodni és tanulni. A jövő kulcsa tehát a folyamatos tanulásban rejlik: ha az MI átveszi a meglévő munkaköröket, új kihívásokat és feladatokat kell keresnünk, amelyek kihasználják az emberi kreativitás és intuíció előnyeit.

Philippe Aghion, a Collège de France neves professzora a schumpeteri "kreatív pusztítás" elméletének fényében vizsgálja a gazdasági átalakulásokat. E szerint a régi struktúrák elbomlása új lehetőségek előtt nyit kaput, lehetővé téve a dinamikus fejlődést. Aghion véleménye szerint a mesterséges intelligencia (MI) bevezetése kezdetben munkahelyek elvesztését eredményezheti, ám hosszú távon új pozíciók és iparágak születését hozhatja magával, amelyek hozzájárulnak a gazdasági fellendüléshez.

A történelmi analógiák azt mutatják, hogy a technológiai forradalmak mindig feszültségekkel és áldozatokkal járnak, de hosszú távon javítják az életminőséget és termelékenységet. A kulcs az alkalmazkodás: az emberek, cégek és államok képessége arra, hogy időben reagáljanak.

Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy kreatív és előremutató oktatáspolitikát, valamint átfogó iparpolitikát alakítsunk ki, miközben szigorú szabályozási kereteket is létrehozunk. Nem engedhetjük meg, hogy a mesterséges intelligencia önállóan alakítsa át a világunkat.

Ahogy Erik Brynjolfsson fogalmaz: "A technológia nem sors. A technológia eszköz - amit jól is, rosszul is lehet használni."

Ha az AI fejlesztését és alkalmazását emberi értékek és társadalmi célok mentén irányítjuk, akkor nem elvesz tőlünk, hanem hozzáad: időt, tudást, lehetőséget. A jövő tehát nem az MI-től függ - hanem tőlünk.

A Hiflylabs alapítója és igazgatóságának elnöke egy olyan szakember, aki jelentős hatással bír a vállalat innovációs irányvonalára és stratégiájára.