Örömteli hír érkezett az európai mezőgazdaság szívébe!

Az RMF24 lengyel hírportál információi alapján az Európai Unió úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a 2022-ben ideiglenesen bevezetett vám- és kvótamentességet az ukrán élelmiszerek és mezőgazdasági alapanyagok esetében. A helyette tervezett új rendszer szigorúbb és igazságosabb feltételeket fogalmaz meg, ezzel pedig az EU eleget tesz azoknak az európai gazdáknak tett ígéreteknek, akik joggal és szenvedéllyel tiltakoztak a korábbi intézkedés ellen.
Az Európai Unió 2022-ben, az orosz-ukrán háború kirobbanása után biztosított átmeneti vám- és kvótamentességet az ukrán élelmiszerekre és alapanyagokra vonatkozóan, s ráadásul még úgynevezett szolidaritási folyosók is segítették az ukrán tranzitot a szárazföldi útvonalakon keresztül.
Ez az intézkedés elsősorban a kelet-európai tagországok mezőgazdasági termelőit sújtotta rendkívüli mértékben. Az ukrán termények, amelyek minősége erősen megkérdőjelezhető és nem felelnek meg a szigorú európai élelmiszer-biztonsági normáknak, elárasztották az európai piacot. Ennek következtében az európai árak drámaian csökkentek, miközben az uniós gazdák termelési és energiaköltségei a háború miatt jelentősen megugrottak.
Christophe Hansen, az Európai Unió mezőgazdasági biztosa, valamint a tagállamok mezőgazdasági minisztereinek jelentős része egyetértett abban, hogy el kell vetni az Ukrajnával szembeni különleges bánásmódot.
Az Európai Unió jelenlegi szabadkereskedelmi rendszerét nemrégiben frissítették, bevezetve egy automatikus védintézkedési mechanizmust az érzékeny ágazatok, például a tojás, baromfi, cukor, zab, kukorica, hántolt gabona és méz védelme érdekében. Ezen felül Magyarország, Lengyelország és Szlovákia különleges védelmet kért az ukrán árukkal szemben, mivel a háború kitörését követően tapasztalt dömping jelentős károkat okozott a belföldi termelőknek és a gazdaság ezen szegmenseinek.
Most már csupán az a kérdés maradt, hogy az uniós gazdákat hátrányos helyzetbe hozó kedvezmények, az alacsonyabb szállítási költségek és a magasabb profit lehetőségét elveszíteni látszó, nemzetközi hátterű ukrán multinacionális agrárcégek, amelyek jelentős befolyással bírnak Brüsszelben, milyen intézkedéseket fognak hozni a kiváltságos helyzetük megőrzése érdekében.
A brüsszeli döntéshozók között sajnos továbbra is találunk olyan vezetőket, akik "nyitottak" a lobbitevékenységekre, és könnyen meggyőzhetők. Ezek a személyek hajlamosak olyan döntéseket hozni, amelyek kockáztatják a tagországok érdekeit.