Az idei évben jelentős mértékű költségvetési zárolásra került sor.

A kritikák, miszerint a kormány egy választási költségvetést állított össze 2026-ra, alaptalanok – nyilatkozta a Portfolio-nak Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium újonnan kinevezett államtitkára. Az államtitkár az interjúban a jövő évi költségvetés korai elfogadásának előnyeit is érintette. Kiemelte, hogy a kész költségvetést már bemutathatják a legfontosabb piaci szereplőknek, és már folytattak tárgyalásokat két jelentős hitelminősítővel a költségvetési folyamatokról. Kisgergely elismerte, hogy az idei év során figyelemmel kellett kísérni a piaci fejleményeket, ami 2025-re jelentős zárolásokhoz vezetett. Ugyanakkor megnyugtatónak találta a fontosabb bevételi tételek alakulását. A háztartások számára tervezett komoly támogatásokkal kapcsolatban pedig optimista várakozásainak adott hangot, mivel a várhatóan tartósan magasabb nettó jövedelmek előbb-utóbb éreztetik majd hatásukat a magyar gazdaságban, és ezáltal az állami bevételekben is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium nem teljesen új terület az Ön számára, hiszen 2011-től, a korábbi Orbán-kormány idején, már részt vett a munkában, bár más pozícióban. Most azonban egy különleges kihívás elé néz, hiszen a költségvetés elfogadásának sűrűjébe került. Mennyire számít a csapatára, és tervez-e változásokat a meglévő struktúrában?

Amint nyilvánosságra került, hogy Banai Péter Benő államtitkár urat követem ebben a pozícióban, azonnal nekiláttam, hogy időt töltsök a Nemzetgazdasági Minisztériumban és az államtitkárságon, hogy az ügyek zökkenőmentesen átkerülhessenek hozzám. Szerencsére a stáb jelentős részét már korábbról ismertem, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztériumban már dolgoztam korábban. Az államháztartásért felelős államtitkárság mindig is kiemelkedő hírnévnek örvendett az államigazgatáson belül. A kulcsfontosságú munkatársakat régi ismerősként üdvözölhetem, hiszen a két helyettes államtitkámmal, Berczik Ábellel és Adorján Richárddal, már tizenkét évvel ezelőtt is együtt dolgoztunk.

Tehát a jövőben is ezzel a csapattal és struktúrával tervez, amikor a költségvetési kérdések kerülnek terítékre.

Igen, így van. Jelenleg nincs szándékunkban változtatni.

A minisztérium valódi gazdasági csúcsintézménnyé avanzsált, gyakorlatilag minden lényeges gazdasági szegmens irányítását és ellenőrzését átvette. Nyilvánvaló, hogy a tárcán belül az egyes államtitkárságoknak lehetnek saját, specifikus célkitűzéseik, de vajon mennyire összeegyeztethetők ezek a végső célkitűzéssel, amely a gazdasági növekedés minden aspektusának támogatását és ösztönzését tűzte ki célul?

Mint a költségvetésért felelős államtitkár, az elsődleges feladatom a szigorú fiskális politika betartása.

A kormány elkötelezett az államadósság csökkentése mellett, amit az Alaptörvény is előír. A jövő évi költségvetés, amit most nyújtottunk be a Parlamentnek, 3,7%-os GDP-arányos hiánnyal számol. Ez a jelenlegi helyzetben

jó egyensúlyt teremt úgy, hogy támogatja a gazdasági növekedést, de mégis biztosítja az államadósság csökkentését.

A kormány célkitűzése az, hogy a gazdasági növekedés lehető legnagyobb ütemét érje el. Érdemes kiemelni, hogy a jelenlegi 3,7%-os hiány úgy alakul, hogy az elsődleges egyenleg, amely a kamatfizetések nélküli hiányt jelenti, gyakorlatilag nulla. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés alapvető folyamatai során a kiadások és bevételek egyensúlyban vannak, tehát hiány nélkül működik. A kamatfizetések azonban a GDP 3,7%-át terhelik. Fontos megjegyezni, hogy az államadósság csökkentése lehetőséget teremt a költségvetésben, hiszen a kamatfizetések mérséklődése forrásokat szabadít fel. Ez a célkitűzés kulcsfontosságú a kormány számára. Rendkívüli események, mint a pandémia vagy a háborús helyzet idején a kormány számára adódott lehetőség arra, hogy a meglévő fiskális mozgásteret optimálisan kihasználja.

Az államadósság mérséklése elengedhetetlen, és ezt a célt folyamatosan szem előtt kell tartanunk.

Ha jól értelmezem az elmúlt évek költségvetési tervezésének főbb irányelveit, akkor a legfontosabb cél az, hogy a gazdaság szempontjából semleges állapotot teremtsenek. Ez azt jelenti, hogy a fiskális politika nem célja a gazdaság élénkítése, de ugyanakkor nem is szabad, hogy visszafogja a növekedést.

Az elsődleges egyenleg nullás szintjének elérésére irányuló törekvésünk valóban a semlegesség eszményét képviseli. Ez az egyensúly megteremti a harmonikus viszonyt a kormány deficitcsökkentési kötelezettségei és a túlságosan szigorú intézkedésekkel szembeni elvárások között, amelyek egy többletes elsődleges egyenleghez vezetnének.

Ez a nullás egyenleg tehát egyfajta középutat jelent,

Véleményünk szerint ebben az esetben a növekedési és fiskális előnyök közötti egyensúly tökéletesen megvalósul.

Térjünk át a 2026-os költségvetés elfogadására, amely ezúttal is korán valósul meg, már a nyáron, a tavalyi átmeneti év után. Nincs extrém bizonytalanság a külső körülményekben és nem túlságosan nagy már a kockázat a bázisév kilátásait illetően olyannyira, hogy a kormány elgondolkodjon a költségvetés későbbi elfogadásának módszerén?

A 2026-os költségvetési tervezetünket már elkészítettük és a Parlament elé terjesztettük. A kormány véleménye szerint a tavasszal benyújtott költségvetés több kedvező aspektussal bír. Érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi év különleges helyzetet teremtett, hiszen az amerikai elnökválasztás kimenetele számos tényezőt befolyásolt.

Most is vannak bizonytalanságok, de ezeket megpróbáljuk a költségvetésen belül kezelni.

Jelentős előnyöket látunk abban, ha tavasszal megszületik a költségvetés, mert így a piaci szereplők, háztartások, vállalatok, befektetők jobban látják, hogy pontosan mivel tervez a kormány a következő évre. Az elmúlt hónapokban komoly bejelentések születtek a családok és nyugdíjasok támogatásával kapcsolatban, ami felvetette a kérdést, hogyan áll össze a 2026-os költségvetés.

Ezt a lehetőséget most kihasználhatjuk, hogy bemutassuk a hitelminősítőknek és a befektetőknek.

megnyugtatva őket, hogy mindezekkel együtt is reálisan 3,7 százalékos költségvetési hiányt tudunk kihozni jövőre.

A megközelítés hitelességét nem csökkenti az a tény, hogy a 2025-ös költségvetésben emelkedik az új hiánycél. Míg korábban 3,7%-os célról beszélhettünk, most már 4% körüli értékekről esik szó. A hitelminősítők és a befektetők szemszögéből ez a változás nem feltétlenül jelenti a bizalom csökkenését.

Már érintettük a hitelminősítők között lévő két kiemelkedő szereplőt, akiknek hatása jelentős a pénzügyi világban.

és pozitív, hogy a korai költségvetés tervezésnek köszönhetően be tudjuk mutatni számukra a főbb folyamatokat, és ezzel meg tudjuk őket nyugtatni, hogy reálisan teljesíthető a jövőre kitűzött 3,7%-os hiánycél. Úgy gondolom, a hitelességhez az is hozzátartozik, hogy világosan kommunikáljuk a reális várakozásainkat. A jövő évi költségvetés elfogadása kapcsán valóban nagyon fontos beszélni a 2025-ös bázisév folyamatairól. Ezen a ponton kiemelném, hogy

Ebben az évben egy figyelemre méltó zárolásra került sor, amely során a fiskális politika ismételten bizonyította alkalmazkodóképességét, gyorsan válaszolva a külső környezetben bekövetkező változásokra.

Ezzel párhuzamosan az idei hiánycélt is megnöveltük, ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy ez még mindig számottevő csökkentést jelent a tavalyi költségvetési hiányhoz viszonyítva. Kiemelten fontos, hogy törekedjünk a hiány folyamatos csökkentésére, a 3%-os küszöb alá, és ha szükséges, azon túl is. Célunk, hogy az államadósságot egy tartósan csökkenő trendbe helyezzük.

Sokszor érintettük már a témát, és Nagy Márton miniszter úr is többször figyelmeztetett arra, hogy a költségvetés szempontjából komoly aggodalmat jelenthetnek a növekedést fenyegető lefelé irányuló kockázatok. De vajon léteznek-e más, esetleg kedvezőtlen hatások, vagy találkozhatunk olyan tényezőkkel is, amelyek inkább pozitív kockázatként értékelhetők?

Jó kiindulópont lehet számunkra a legfrissebb, első negyedéves GDP-adat, amely sajnos elmaradt a piaci várakozásoktól és a kormány által korábban megfogalmazott előrejelzéstől is. Felvetődik a kérdés, hogy a kedvezőtlen makrogazdasági trendek következtében az idei évre kitűzött hiánycél módosításra szorul-e. Ezzel kapcsolatban annyit tudok mondani, hogy a makrogazdasági mutatók szoros kapcsolatban állnak a költségvetés tervezésével, különösen a bevételek előrejelzése és tervezése szempontjából. Jelen pillanatban azonban...

A GDP-növekedés önmagában nem elegendő mérőszám; sokkal fontosabb az, hogy milyen elemekből tevődik össze ez a növekedés.

A magyar költségvetés szempontjából kulcsfontosságú makrogazdasági aggregátumok nem mindig mutatnak párhuzamos mozgást a GDP-vel. Különösen kiemelkedő szerepet játszik ebben a folyamatban a fogyasztás, amely az adóalapok egyik leglényegesebb tényezője.

Tehát, ha jól értem, idén várhatóan megérkeznek a kívánt adatok?

Már a rendelkezésünkre állnak az áprilisi költségvetési adatok, és különösen figyelemre méltó, hogy...

Amennyiben a bevételi tételeket vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy azok összhangban állnak a várakozásainkkal.

A munkaerőpiac, a foglalkoztatottság és a bérek szintje kiemelkedő jelentőséggel bírnak az adóalap szempontjából. Az idei évre vonatkozó előrejelzéseinknek megfelelően alakulnak a naturális és pénzügyi folyamatok. Ennek ellenére az első negyedévi adatok összességében kedvezőtlenül hatnak az éves gazdasági növekedésre, így a legutóbbi, 2,5 százalékos előrejelzésünkhöz képest negatív kockázatot jelentenek, viszont a költségvetési helyzetre nézve nem mutatnak aggasztó jeleket.

És így elérkezünk a pozitív kockázathoz, amely potenciálisan jótékony hatással lehet a költségvetés szempontjából, ha létezik ilyen lehetőség.

Ha az idei év hátralévő időszakában a fogyasztási szokásaink kedvezőbb fordulatot vesznek, az jelentős jótékony hatással bírhat a költségvetés bevételeire is. Érdemes hangsúlyozni, hogy az idei év során több olyan kormányzati intézkedés is életbe lép, amelyek célja...

Jelentős többletforrást fog biztosítani a családok számára.

A családi adókedvezmény emelése új lehetőségeket teremt a családok számára, hiszen a CSED és a GYED ezentúl SZJA-mentességet élvez. Ezen kívül a három gyermekes anyák is mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól, ami jelentős anyagi könnyítést jelent számukra. A nyugdíjasok sem maradnak ki a támogatásokból, hiszen az élelmiszerek áfájának visszatérítése számukra is kedvező lépés. Ezek a változások egyértelműen a fogyasztási szokások pozitív irányú elmozdulását célozzák, és várhatóan kedvező hatással lesznek a gazdasági várakozásokra is. Külön figyelmet érdemel, hogy a két gyermekes anyák szintén fokozatosan élvezhetik az SZJA-mentességet, amely jövőre még több család életére kihatással lesz. Így előrehozhatjuk a fogyasztási trendek kedvező alakulását a következő hónapokban.

Mi a legfőbb jellemzője az államtitkárság szerint a 2026-os költségvetésnek?

A 2026-os költségvetés éppen úgy felfogható, mint egy háborúellenes pénzügyi terv. A szomszédos országban zajló konfliktus mindennapi nyomást gyakorol a gazdaságra, és Ukrajna lehetséges uniós csatlakozása újabb kihívásokat hoz magával. Ennek ellenére a kormány határozottan elkötelezte magát a családok és a nyugdíjasok támogatása mellett. E célkitűzésünkről nem hátrálunk meg; ezt nemcsak elhatároztuk, hanem véghez is visszük. Ha egyetlen dolgot kellene kiemelnem, azt mondanám, hogy ez a költségvetés a családok költségvetése, mivel jelentős és tartós támogatást nyújt számukra, elsősorban adókedvezmények révén.

Milyen specifikus intézkedések szerepelnek a költségvetésben a családok támogatásának érdekében?

A szövegben számos fontos intézkedés található, mint például a többgyermekes anyák számára biztosított élethosszig tartó SZJA-kedvezmény és a családi SZJA-kedvezmény megduplázása. Ezek a lépések kifejezetten a gyermekes családokat célozzák meg, és arra hivatottak, hogy tartósan növeljék a nettó jövedelmeket. Bízunk benne, hogy ezek a változások jelentős hatással lesznek a fogyasztás fellendülésére is, mivel a magasabb jövedelmek általában magasabb fogyasztási szokásokat eredményeznek. Ez a jelenség egy önmagát serkentő ciklust indíthat el: a családoknál több pénz marad, ami elősegíti a gazdaság növekedését, és ennek következtében még több forrás áll majd rendelkezésre a családok számára, így a gazdasági teljesítmény folyamatosan javulhat.

A tavaszi parlamenti választások közeledtével a kormány különös figyelmet szentel a háztartások helyzetének, ami miatt népszerűségjavító intézkedéseket vezetett be. E lépések kapcsán több vélemény is megfogalmazódott, miszerint ezek csupán a választási költségvetés részei. A minisztérium erre reagálva hangsúlyozza, hogy az intézkedések célja a lakosság támogatása és a gazdasági helyzet javítása, nem csupán politikai szándékok mentén történnek.

Ezek a megjegyzések egyáltalán nem állják meg a helyüket. Tavaly a hiány jelentősen csökkent, és várakozásaink szerint idén és a következő évben is hasonló tendencia folytatódik; 2026-ra pedig csökkenő államadóssággal számolunk. A Fidesz-KDNP számára mindig is kiemelt fontosságú volt a gyermekes családok támogatása, és ezt a célkitűzést következetesen képviseli a 2010 óta tartó kormányzása során. A választóktól kapott felhatalmazás alapján dolgozunk, még akkor is, ha a gazdasági környezet kihívásokkal teli.

Melyek azok a területek, amelyek prioritást élveznek a költségvetésben?

A családoknak nyújtott kedvezmények mellett kiemelt figyelmet fordítunk az oktatásra, egészségügyre és honvédelemre is. Az oktatás területén jelentős többletforrásokat biztosítunk, az egészségügyben folytatjuk az elmúlt évek fejlesztéseit, a honvédelem pedig stratégiai fontosságú terület. Emellett a nyugdíjasok helyzetének javítása és a béremelések is fontos célkitűzések, de nem feledkezünk meg a gazdaságfejlesztésről sem. A számok nyelvén mindez a következőket jelenti: családokat 4800 milliárd forinttal támogatjuk, ez a rezsivédelemmel együtt 5600 milliárdot tesz ki. Gazdaságfejlesztésre több mint 5000 milliárd forint jut. A nyugdíjasoknak jövőre is biztosítjuk a 13. havi nyugdíjat, így 7700 milliárd forintot fordítunk az ellátásukra. Oktatásra 4000 milliárd forintot költünk jövőre, ami több mint háromszorosa, mint amit az utolsó baloldali kormány benyújtott, de egészségügyre is többet költünk, összesen 3919 milliárd forintot. Ez az idei évhez képest 280 milliárd forinttal több forrást jelent.

Az egészségügyi kiadások jövőre tervezett kiadásai kapcsán felmerült egy látszólagos ellentmondás, miszerint csökkenésről lenne szó. Tisztába tenné ezt a kérdést?

A sajtóban rosszul értelmezték a Költségvetési Tanács véleményében megfogalmazottakat. Ha valaki azt a véleményt alaposan átolvassa és tisztában van az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldalának szerkezetével, akkor egyértelmű lehet számára, hogy amit a Tanács írt, az nem azt jelentette, amit egyes sajtóban megjelent értelmezések írtak. Ezt később a Költségvetési Tanács is egy külön közleményben tisztázta, hangsúlyozva, hogy véleményében nem állította, hogy az egészségügyre fordított kiadások csökkennek. Annyit tett a Tanács a véleményében, hogy az Egészségbiztosítási Alap egyik bevételi tételét, a Költségvetési hozzájárulások cím alatt előirányzott támogatásokból származó működési bevételét értékelte.

Valójában tehát nincs semmiféle ellentmondás, mindez a félreértés csupán a megfelelő szakmai értelmezés hiányából adódott. Örömmel mondhatom, hogy ez a kérdés nyugvópontra jutott, és mindenki számára világos, hogy egészségügyre jövőre közel 300 milliárd forinttal jut több, így az ellátás színvonala tovább emelkedhet

Nézzük meg alaposabban a parlamenti tárgyalás alatt álló következő évi költségvetési tervezet izgalmas aspektusait! Külön figyelmet érdemel az úgynevezett védelmi tartalék, amely új megközelítéseket kínál a pénzügyi tervezésben. De hogyan is fog ez a gyakorlatban működni? A védelmi tartalék egyfajta pénzügyi biztosítékot jelent, amelyet váratlan események vagy gazdasági kihívások kezelésére szánnak. A célja, hogy rugalmasan reagálhassunk a felmerülő igényekre, anélkül hogy a már meglévő költségvetési kereteket sértenénk. Az ilyen tartalékok általában egy előre meghatározott összegben kerülnek elkülönítésre, amelyet a kormány az év során, szükség szerint használhat fel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a költségvetés tervezésekor a döntéshozók figyelembe vehetik a védelmi tartalékot, mint egyfajta "puffer" funkciót, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan reagáljanak a váratlan helyzetekre, mint például gazdasági válságok, természeti katasztrófák vagy más sürgős kiadások, amelyek nem voltak előre láthatók. Ez a megoldás hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás fenntartásához és a költségvetés kiegyensúlyozásához, miközben a közszolgáltatások folyamatosan működnek. Összességében a védelmi tartalék bevezetése új lehetőségeket teremt a költségvetési tervezés során, és segíthet abban, hogy a kormány proaktívan kezelje a kihívásokat, miközben fenntartja a pénzügyi fegyelmet.

A védelmi tartalék egy uniós lehetőség, amely nagyobb mozgásteret biztosít a tagállamoknak, így Magyarországnak is. Az Európai Bizottság jelenlegi elképzelése szerint - ami még nincs elfogadva, de valószínűleg nyáron életbe lép egy ilyen szabályrendszer - a 2021 és 2024 közötti védelmi kiadások növekedését nem veszik figyelembe az uniós fiskális szabályrendszerben. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a 3,7%-os hiányt 0,8 százalékponttal korrigálják, így 2,9%-hoz hasonlítják a hiánypályát. Ez konzisztens a korábbi vállalásainkkal. Fontos kiemelni, hogy bármilyen további mozgástér nyílik is az uniós szabályrendszerben, a költségvetési törvény tervezete szerint a magyar szabályoknak is meg kell felelni, és biztosítani kell az államadósság csökkentését. Emellett az is elképzelhető, hogy a 0,8%-on felül megnyílik még egy 0,7%-os mozgástér védelmi kiadásokra. Erre a technikai lehetőség megvan a költségvetésben, de erről csak akkor dönthet a kormány, ha ez nem veszélyezteti az államadósság csökkenését. Jelenlegi prognózisaink szerint az államadósság az idei év végéről a jövő év végére is csökken.

Kétségtelen, hogy jelentős többletköltekezés nem igazán illeszthető bele a már amúgy is visszafogott államadósság-csökkentési célok keretei közé.

A kormány által beterjesztett 2026-os törvényjavaslatban az államadósság 73,1%-ról 72,3%-ra csökken, ami 0,8 százalékpontos csökkenést jelent. Fontos hangsúlyozni, hogy

a kormány elkötelezett az államadósság csökkentése mellett, és csak addig fog bármilyen rugalmasságot kihasználni, amíg a csökkenő államadósság célja teljesül.

Ha már államadósság. Jól értem az elmúlt időszak miniszteri megnyilvánulásait, hogy költségvetési szempontból nagyon is érdekelt a kormány az erős forintárfolyamban, hiszen az adósság devizaaránya egyre magasabb és az árfolyammozgás be tudja mozgatni az adósságszinteket is?

Az árfolyam különböző csatornákon keresztül gyakorol hatást a költségvetésre és az államadósság alakulására.

A költségvetés szempontjából az erős vagy erősödő árfolyam előnyös,

mert kordában tartja a devizakamat-kiadásokat és kedvezően befolyásolja az államadósság szintjét. A 2026-os költségvetés 403,4 forintos technikai euró árfolyammal számol, ami az elmúlt időszak átlagát tükrözi.

Az is igaz, hogy az árfolyamnak egyre nagyobb a jelentősége, mivel az államadósságon belül a devizaadósság aránya közel van a 30%-hoz. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) deklarált célja, hogy az államadósság legfeljebb 30%-a legyen devizában denominált, ugyanakkor ez a célszám szigorúbb, mint amit a hitelminősítők és a befektetők elvárnak.

A címlapkép forrása: Stiller Ákos, Portfolio.

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.