Hatvanpuszta: Orbán Győző vállalkozásának nyereségrátája még a gyógyszeripari standardokhoz képest is kiemelkedően magas, de itt most kőbányászatról van szó.

A hatvanpusztai birtokkal kapcsolatosan a miniszterelnök folyamatosan elkerüli a kérdéseket, és azt állítja, hogy az ingatlan az édesapjáé, kísérleti mezőgazdasági üzem. Azonban eddig semmi nem támasztja alá ezt az állítást. A Hadházy Ákos által bemutatott fényképek és a terepbejárás során szerzett tapasztalatok alapján egyértelmű jelek mutatnak arra, hogy itt egy hatalmas magánbirtokról és impozáns lakosztályokról van szó. Kérdéses, hogy egyáltalán van-e bármiféle mezőgazdasági tevékenység a területen, talán csak annyira, hogy a látszatot fenntartsák az álcázás érdekében?

Jandó Zoltán, a G7 újságírója, az Esti gyorsban osztotta meg véleményét a témáról. Szerinte a helyszínen nem igazán tapasztalható jelentős természeti gazdagság; bár fák és különféle növények találhatóak, ezek jelenléte nem mutatkozik meg markánsan.

Az igazi kérdés itt az, hogy honnan ered mindez, mert úgy tűnik, hogy Orbán Győző vállalkozása olyan forrásokra támaszkodik, amelyek jelentős részben állami pénzekből származnak. A cég olyan projekteken dolgozik, amelyek az állam megbízásából valósulnak meg, és ennek következtében kiemelkedő nyereséget termel. Ez önmagában nem lenne problémás, de jól látható, hogy az építőiparban általában, így ezen a területen is, a vállalkozások jelentős, vagy ahogy a kormány fogalmaz, extraprofitot realizálnak.

Pont csütörtökön a G7 portálon megjelent egy érdekes cikk az építőipar átalakulásáról az elmúlt másfél évtizedben. Míg 2010-ben a legnagyobb vállalatok között jellemzően külföldi, nyugati cégek domináltak, amelyek lányvállalatai képviseltették magukat Magyarországon, addig 2024-re a helyzet drámaian megváltozott. A legnagyobb 15 építőipari cég közül már öt Mészáros Lőrinc nevéhez fűződik, és további öt más, NER-közeli vállalkozó irányítása alatt áll. Az ilyen cégeknél megfigyelhető, hogy nem rendelkeznek jelentős saját teljesítménnyel, csupán állami megbízásokat nyernek el, amelyeket aztán továbbértékesítenek. Ezzel párhuzamosan pedig a szektor átlagához képest sokkal magasabb profitot realizálnak.

És ebből nagyjából be lehet azonosítani azt, hogy körülbelül mennyi többletprofitra tehetnek szert. "Mi már három évvel ezelőtt is azt számoltuk, hogy 9 év alatt ez jóval meghaladta a 100 milliárd forintot, azóta pedig sokkal tovább nőtt". És Orbán Győző cégei, amelyek alapvetően építőipari alapanyag-beszállítással foglalkoznak, ott egy fokkal nehezebb beazonosítani, hiszen nem az állam a közvetlen megrendelő, de a Direkt36-nak nagyon sok oknyomozása volt arról, hogy igenis állami beruházásokra szállítják ezeket az anyagokat, és ugyanez a többletprofit ott is látható.

Három évvel ezelőtt került először reflektorfénybe az ügy, amikor kiderült, hogy Orbán Győző legnagyobb vállalkozása, a Dolomit Kft., a piaci átlaghoz képest kétszeres profitrátát produkál. Ez a különbség az elmúlt hat év során körülbelül ötmilliárd forint extraprofitot jelentett, ami azt jelenti, hogy a cég ennyivel túlszárnyalta volna a szektorban elérhető nyereséget. Az utolsó két évben ehhez még körülbelül hárommilliárd forint profit csatlakozott, tovább növelve a cég kiemelkedő teljesítményét.

Hozzátette: az a legérdekesebb, hogy a cég 6,5 milliárd forintos árbevétele majdnem 2,7 milliárd nyereséget is jelent, és ez egy nagyon-nagyon magas ráta, körülbelül 40 százalék. Azt kell itt figyelembe venni, hogy általában annál több a nyereségráta egy-egy iparágban, minél nagyobb hozzáadott értékű, magasabban feldolgozott terméket termel. Tehát egy ilyen magas nyereségráta még a gyógyszeriparban is magas lehet, mi pedig kőbányászatról beszélünk.

Az iparágban jelenleg a profitráta kevesebb, mint a felére csökkent. Érdemes megemlíteni, hogy a cég nem mindig élvezett ilyen magas nyereséget; a 2010 előtti időszakban a profitrátája mindössze a jelenlegi érték harmadát tette ki. Az ezt követő öt évben azonban drámaian megugrott, és azóta is nagyjából ezen a szinten stabilizálódott. Ebből a többletprofitból pedig lehetőség nyílik a majorság építésére és a jövőbeli növekedés megalapozására.

Mészáros Lőrinc szerepéről az ingatlan körüli pénzmozgásokban azt mondta: ezek azok az összefonódások, amikre valószínűleg illene magyarázatot adni, hiszen olyan szereplőkről beszélünk, akik jelentős részben állami forrásból gazdagodtak. Függetlenül attól, hogy Mészáros Lőrincnek milyen egyéb befektetései vannak, az nagyon jól látszott, hogy az ő vagyonát is az építőipar alapozta meg, ahol a fő megrendelő az állam, illetve most is ezek a legtöbb jövedelmet termelő cégei.

Ezeknél az ügyeknél esetleg a túlárazáson lehet megpróbálni jogilag fogást találni, de ezek nagyon nehezen támadható dolgok, tehát valószínűleg egy-két jó jogász könnyedén ki tud magyarázni ilyen eltéréseket is. Különböző ügyekben azt gondolom, hogy nem lehet az így elfolyó közpénzt utólag megfogni - mondta Jandó Zoltán.