Harminc éven belül lehet, hogy az égboltunkon már egyetlen csillag sem tündököl majd.

Éjszakánként a városok fényei elnyomják a csillagok ragyogását, így hiába vágyunk a csillagok látványára, egyre kevesebb alkalommal csodálhatjuk meg a Tejutat. A fényszennyezés nem csupán a természetes éjszakai égboltot takarja el, hanem komoly következményekkel jár az élővilágra és az emberi egészségre is. Madarak, rovarok és tengeri teknősök milliói veszítenek el tájékozódási képességüket, míg a mesterséges világítás alvászavarokat és egyéb egészségügyi problémákat okozhat az emberek között. A probléma pedig egyetlen egyszerű lépéssel orvosolható: a fények lekapcsolásával. Bár a mai fogyasztói társadalomban ez nem mindenhol kivitelezhető, egyre több közösség lép fel a sötét égbolt megőrzése érdekében. Ez a kezdeményezés nemcsak a csillagos ég látványát hozhatja vissza, hanem védelmet is nyújthat az élővilág és a környezet számára.

Amikor vidékre látogatunk, legyen szó sivatagról vagy a sarkkörök varázslatos tájairól, a városi ember szinte mindig megdöbben a csillagok ragyogásának szépségén. Nem meglepő ez, hiszen a nagyvárosokban az utcai lámpák és az épületek fényei elhomályosítják a csillagok valódi szépségét; csupán a fénygócok glóriái tűnnek fel, miközben az éjszakai égbolt titkai szinte teljesen eltűnnek a szemünk elől. Ilyen környezetben ritkán merül fel bennünk, hogy az eget nézzük, hiszen annyira hozzászoktunk a világítás zümmögéséhez és fényeihez.

A fényszennyezés napjaink egyik legaggasztóbb jelensége, amely nemcsak a csillagok és a Tejút csodás látványának megfigyelését nehezíti meg romantikus estéink során, hanem súlyosan befolyásolja környezetünket is. A mesterséges fények elárasztják az éjszakát, és ezzel a természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatásuk rendkívül pusztító lehet. Az élővilág zavara mellett a fényszennyezés hatással van a biológiai ritmusokra, a madarak éjszakai tájékozódására, sőt, még az emberek alvásminőségére is.

A probléma világosan kifejezhető számokban is. 1977. július 13-án egy váratlan villámcsapás miatt teljes áramszünet sújtotta New Yorkot, ami sötétségbe borította a várost. Ezen a zűrzavart keltő éjszakán a felhőkarcolók, neonreklámok és utcai lámpák fénye egy szempillantás alatt eltűnt, lehetővé téve, hogy a város lakói, hosszú évtizedek után, végre újra felfedezhessék a Tejutat. Ez a különleges esemény rávilágított egy szomorú igazságra: sok ember számára a természetes éjszakai égbolt szépsége már csak egy távoli emlék, amelyet a modern világ fényei elnyomtak.

Valójában nem csupán egyéni indokok miatt volna fontos foglalkozni a problémával.

A mesterséges fények elterjedése nem csupán esztétikai veszteséget jelent. A világon évente átlagosan 10 százalékkal nő az éjszakai égbolt szennyezettsége, és ennek súlyos következményei vannak a természetre és az emberekre egyaránt. A világ legtöbb élőlénye ugyanis alkalmazkodott az éjszakai sötétséghez, így a mesterséges világítás zavaróan hathat rájuk. Csak az Egyesült Államokban évente egymilliárd madár pusztul el az épületeknek ütközve, mert a városok fényei eltérítik őket a vándorútjukról, de az éjjeli rovarok és még a fák levélfejlődése is károsodhat a túlzott megvilágítás miatt.

A tengeri teknősök különösen érintettek. A fészkelő nőstények és a frissen kikelt kisteknősök a csillagok és a Hold fényének tükröződését követve találják meg az óceánt.

„Már előfordult, hogy teknősöket találtunk liftaknában is” – osztotta meg Rachel Tighe, a floridai Sea Turtle Conservancy szakértője.

Természetesen nem csupán az állatvilág szenved a fényszennyezés következményeitől. Egyre több tudományos kutatás világít rá arra, hogy a túlzott mesterséges fény az emberi egészségre is kedvezőtlen hatást gyakorol. Az alvászavarok mellett már összefüggésbe hozták a túlsúllyal, a depresszióval, a cukorbetegséggel és akár a rák kockázatával is. "Tudjuk, hogy a hőmérsékletváltozások drámai hatással lehetnek az élővilágra. Képzeljük el, milyen következményekkel járhat, ha a fényciklusokat zavarjuk fel" - fejtette ki Kevin Gaston, az Exeteri Egyetem fényszennyezésre specializálódott professzora a CNN-nek adott interjújában.

A klímaváltozással vagy az erdőirtással ellentétben a fényszennyezés viszonylag könnyen kezelhető - akár egyik napról a másikra is. És hogy mi a legjobb módszer? Egyszerűen le kell kapcsolni a lámpákat. Mindez meglehetősen elrugaszkodott ötletnek hangzik, azonban a jelen kor fogyasztási igényei mellett is volt település, ahol ennek ellenére lenyomták a kapcsolókat - még ha először nem is szándékosan. A Colorado állambeli Crestone városában 2020-ban elromlott a közvilágítás, és a helyieknek nem volt pénzük a javításra. Pár nap elteltével azonban egyre többen jelezték, hogy tetszik nekik a sötétebb éjszaka és a csillagos égbolt látványa. Végül a város vezetősége úgy döntött, hogy nem kapcsolják vissza a lámpákat.

"Ma már erős közösségi támogatás áll a sötét égbolt megőrzése mögött" - mondta Kairina Danforth, a település akkori polgármestere. Crestone aztán ezen felbuzdulva hamarosan csatlakozott is a DarkSky International által elismert Dark Sky Communities közösséghez, amely világszerte harcol a felesleges világítás csökkentéséért.

Bár elsőre talán meglepőnek tűnik, a szakértők véleménye szerint a világítás intelligensebb alkalmazása rejti a megoldás kulcsát. A DarkSky szervezet három alapelvet ajánl a problémák kezelésére:

A sötét égbolt védelme érdekében indított kezdeményezések világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, ahogy a városok felfedezik az energiatakarékos világítás előnyeit. Sok helyszínen a közvilágítást korszerű, energiahatékony lámpákra cserélik, miközben igyekeznek minimalizálni a felesleges fényforrásokat, hogy a csillagos égbolt szépsége újra láthatóvá váljon.

A változások révén nem csupán a természet profitál, hanem a gazdasági szektor is jelentős előnyökhöz jut. Az elektromos energiafogyasztás globális szinten körülbelül 17-20 százalékát a világítástechnika teszi ki, így ennek csökkentése lényeges költségmegtakarítást hozhat. Emellett egyre több turisztikai régió élvezi a csillagturizmus előnyeit, lehetőséget teremtve az utazók számára, hogy felfedezzék az éjszakai égbolt lenyűgöző szépségét.

Mindezek ellenére a fényszennyezés elleni harc továbbra sem egyszerű. Még a világ legsötétebb helyei, mint a chilei Atacama-sivatag, sem maradnak érintetlenek: a közeli városok fényei ugyanis már itt is megjelennek a horizonton. Ehhez mérten a szakértők becslései sem feltétlen túloznak, ugyanis szerintük 30 év múlva már nem lesz olyan hely a Földön, amelyet nem sújt majd a fényszennyezés.