Hajnali 2 órakor érkezett az utasítás, miszerint 10,2 milliárdot kell inkasszálni a főváros bankszámlájáról.

A kormány kivéreztető politikájának következményeként súlyos anyagi helyzetben van Budapest - állítja a főváros vezetése, amely szerint annak ellenére is levont tőlük 10,2 milliárd forintot a Magyar Államkincstár (MÁK), hogy azt nem tehette volna meg, mert korábban azonnali jogvédelmet kértek. Sőt, szerintük nem is ez volt az egyetlen jogszerűtlen mozzanat az ügyben. De pontosan mikor lépett a főváros, mit tett a MÁK, és mikor várható, hogy a bíróság dönt az azonnali jogvédelmi kérelemről? Utánajártunk!

Miután a Magyar Államkincstár (MÁK) nem teljesítette a törvény által előírt öt napos határidőt, és nem továbbította a főváros azonnali jogvédelmi kérelmét a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban, a főváros közvetlenül a bírósághoz fordult. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Magyar Hangnak kifejtette, hogy a kormányzati szerv ezzel jogsértést követett el, amelynek következményekkel kell járnia. A kormány az idei évre 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás befizetésére kötelezte a fővárost. Azonban a városvezetés, a frakciók többségének támogatásával, olyan költségvetést fogadott el, amely csupán 38 milliárdot tartalmazott. Az indoklás szerint az állam ez felett már nettó finanszírozó lenne, ráadásul ha be is akarnák fizetni a teljes összeget, akkor sem állna rendelkezésükre elegendő forrás. Emiatt kértek azonnali jogvédelmet, de a MÁK ezt figyelmen kívül hagyta, és a múlt héten 10,2 milliárd forintot inkasszált a főváros számlájáról. Ezt követően a főváros hivatali hatalommal való visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.

A főigazgató tájékoztatása szerint a jogvédelem iránti kérelmet 2023. május 27-én nyújtották be, és véleményük szerint a Magyar Államkincstárnak legkésőbb június 2-ig kellett volna azt továbbítania a Fővárosi Törvényszékhez. Azonban ez nem történt meg, amit a törvényszék válaszából is megerősítettek, amelyben azt írták: „Az alperes (a MÁK) által a Fővárosi Törvényszékhez 2025. június 3-án érkezett meg a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelme.” A törvényszék megjegyezte, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében a bíróság tanácsának az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a beérkezéstől számított tizenöt napon belül kell döntenie, és hiánypótlásra nincs lehetőség. Kérdésünkre pénteken a törvényszék azt válaszolta, hogy az ügyben még nem született döntés.

A Magyar Hang június 2-án egyébként a MÁK-ot is kereste, hogy megtudjuk, mikor érkezett be hozzájuk a kérelem, és továbbították-e, ám meglepő módon nem ők, hanem a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) válaszolt kérdéseinkre.

Magyarországon a jogszabályok minden állampolgárra kötelező érvényűek, és az adófizetés elkerülhetetlen kötelezettség. Karácsony Gergely korábban is rendszeresen a bírósághoz fordult adóügyekben, azonban eddig egyszer sem nyert pert. A főpolgármester heves reakcióinak mögött egyértelmű indok húzódik: el szeretné terelni a figyelmet arról, hogy a Karácsony-Tisza koalíció súlyos válságba sodorta Budapestet, Magyarország leggazdagabb városát – állítják egyes források. Ezt követően hiábavalóan érdeklődtünk arról, hogy a Magyar Államkincstár mikor kapta meg a kérelmet és azt továbbította-e, újabb válaszra már nem számíthatunk.

Kiss Ambrus szerint törvényellenes volt az is, hogy a MÁK-hoz benyújtott azonnali jogvédelmi kérelmük ellenére is inkasszáltak 10,2 milliárd forintot. Ugyanis a benyújtás pillanatától már élnie kéne a jogvédelemnek legalább addig, amíg a bíróság az ügyben döntést nem hoz. Szintén a MÁK politikailag motivált döntését indokolja Kiss Ambrus szerint az, hogy kormány rendelete szerint az inkasszónak múlt szerdán kellett volna megtörténnie, május 28-án - és ezt a határidőt pedig tudomása szerint más önkormányzatok esetén tartották is. Ehhez képest a fővárost május 29-én, vagyis múlt csütörtökön inkasszálták, reggel 9 óra után. - Megkérdeztük a bankot, hogy mikor kapták az inkasszóról szóló utasítást a MÁK-tól. Kiderült, hogy ez múlt csütörtökön hajnali 2-kor érkezett be hozzájuk - hívta fel a figyelmet a szokatlan időpontra a főigazgató. Szerinte egyébként az ügyben még az NGM jogi érvelése is sántít, ugyanis alkotmánybírósági határozat van arról, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem minősül adónak, így nem érti, a tárca miért utal erre adófizetésként.

Kiss Ambrust arról is kérdeztük, hogy mi lesz, ha végül a bíróság mégsem ítéli meg a fővárosnak az azonnali jogvédelmet. Szerinte ez szürreális lenne, eddig ezt mindig megkapták, már csak azért is, mert jogvédelmet arra az elvre hivatkozva szoktak adni, hogy annak hiányában olyan döntések születhetnének, amelyek nem reparálhatóak. Már pedig ha még több pénzt levonnának a fővárostól, az már vissza nem fordítható károkat okozna.

Hogy mikor készül el a BKK vészforgatókönyve arra az esetre, ha a fővárosnak végül mégis be kell fizetnie mind a 89 milliárd forintot, arra azt mondta Kiss Ambrus, még ha a tömegközlekedés kapacitását egyharmaddal csökkentenék is, az is csupán pár milliárdos megtakarítást jelentene idén, miközben brutális hatással lenne Budapestre.

- Ha egyszer útnak indítanánk a járművezetőket, valószínűleg többé már nem térnének vissza, így ez a lehetőség semmiképpen nem tűnik célszerűnek - tette hozzá. Ezért a BKK vészforgatókönyve még folyamatban van, de a megoldás nem a tömegközlekedési kapacitások csökkentésében rejlik.

Mikor kerülhet sor rendkívüli közgyűlésre Budapest nehéz anyagi helyzete miatt? Kiss Ambrus véleménye szerint ehhez elengedhetetlen egy konkrét előterjesztés, amelyet a frakciók az ülésen megvitathatnak és elfogadhatnak. Jelenleg azonban ilyen javaslat még nem készült el. Ezért első lépésként a városvezetésnek és a frakcióknak közösen kell kidolgozniuk egy világos és részletes forgatókönyvet.

A főigazgatót végül arról is kérdeztük, hogy Magyar Péter és Szentkirályi Alexandra szerint is bűncselekmény lehetett tömegközlekedés tíz percre való leállítása Karácsony Gergely döntése miatt. A Fidesz fővárosi frakcióvezetője szerint ez közérdekű üzem megzavarása és hivatali visszaélésre felbujtás lehet. Kiss Ambrus szerint viszont erről szó sincs, és emlékeztetett arra, korábban egy percre már leállt a tömegközlekedés 2020. június 4-én, a trianoni diktátum 100. évfordulójára emlékezve. - Ha akkor le lehetett állítani a tömegközlekedést egy percre, most miért ne lehetett volna? Van ilyen jogköre a főpolgármesternek, és nincs megszabva, hogy az egy vagy tíz percre szól-e - mondta.