Tudd meg, hogyan befolyásolhatják Trump vámintézkedései a magyar exportot! Az alábbi ábrákon részletesen bemutatjuk az érintett iparágak kitettségét és a potenciális hatásokat.

Amikor Donald Trump amerikai elnökjelöltként kampányolt, gyakran hangoztatta, hogy sok ország "kihasználja" az Egyesült Államokat azáltal, hogy több terméket exportál oda, mint amennyit onnan importál. Ezt a retorikát hallva az egyetemi kurzusaimon gyakran hangsúlyoztam, hogy a Trump-csapatban akkoriban valószínűleg senki sem foglalkozott érdemben a globális értékláncokkal. Ha így lenne, tudnák, hogy hozzáadott érték alapon számolva ezek a kereskedelmi mérlegek sokkal kiegyensúlyozottabb képet mutatnak. Sőt, bizonyos esetekben - például Mexikó esetében - akár amerikai többlet is kimutatható. Cikkemben azt is bemutatom, hogy a hazai exportból mely ágazatokat sújthatják leginkább Trump vámjai.

A legfrissebb vámemelési bejelentések azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban végre felfigyelnek a globális értékláncok jelentőségére. Úgy tűnik, Trump tanácsadói már nem csupán a kereskedelmi mérleg egyszerű számait vizsgálják, hanem a külföldi termelési kapacitások elhelyezését is az amerikai ipar hanyatlásának, és ezáltal a kereskedelmi deficit mögötti kiváltó okok között említik.

Ez az iparvesztés pedig az amerikai választók elégedetlenségének egyik fontos kiváltója - ezt nemcsak a Trump-csapat, hanem olyan, inkább a Demokrata Párthoz köthető szakértők is hangsúlyozzák, mint például Paul Krugman. Ő már 2007-ben úgy fogalmazott: "Már nem lehet biztonsággal állítani, hogy a kereskedelem hatása a gazdag országok jövedelemeloszlására meglehetősen csekély. Jó okunk van feltételezni, hogy nagy, és egyre nagyobb. Nem támogatom a protekcionizmust, de a szabadkereskedelem híveinek jobb válaszokra van szükségük a globalizáció veszteseinek aggodalmaira."

Ez alapján a vámemelések egyik lehetséges indoka talán az, hogy...

az USA megpróbál kiszakadni a globális értékláncok hálójából.

Fontos ugyanakkor előrebocsátani, hogy az USA a világ egyik legalacsonyabb vámtarifákat alkalmazó országa volt eddig - az összes, alacsony (egyszerű átlag alig 3% felett, kereskedelemmel súlyozott átlag alig 2% felett), ad valorem vámjait le is kötötte a WTO-ban (vagyis elvileg nem nyúlhat hozzájuk, ha mégis, akkor kompenzációt kell adnia érintett kereskedelmi partnereinek, bár ennek a lekötöttségnek a jelentősége már az előző Trump-adminisztráció idején megkérdőjeleződött). A gyakorlatilag prohibitív, vagyis az importot érdemben visszatartó vámemelések súlyosan érintik a globális értékláncokat, mivel ezek működését erőteljes nemzetközi áruforgalom jellemzi.

A globális értékláncok olyan nemzetközi termelési rendszerek, amelyekben a multinacionális cégek a gyártási folyamatokat szétbontják, és különböző országok között osztják el azokat – mindezt a költségek csökkentése érdekében. Ez a megközelítés különösen jelentős az autóiparban, a gépiparban, a textil- és ruházati szektorban, az elektronikai ipar bizonyos területein, valamint néhány szolgáltatási ágazatban is.

A termelési folyamatok földrajzi "szétszóródása" dinamikus külkereskedelmet generál a különböző részegységek, félkész- és késztermékek, valamint bizonyos szolgáltatások terén. Ebből adódóan kulcsfontosságú, hogy egy adott ország külkereskedelme mennyire nyitott a globális értékláncban részt vevő más államok irányába. Az alacsony vámok és nem vámjellegű kereskedelmi korlátozások alkalmazása, vagy a szabadkereskedelmi megállapodásokban való aktív részvétel jelentősen hozzájárulhat a részvétel elősegítéséhez. Ugyanakkor, ha a kereskedelmi akadályok mértéke növekszik az értékláncok tagjai között, az komoly kihívást jelent a nemzetközi termelési hálózatok gazdaságosságára, ami hosszú távon a rendszerek fokozatos leépüléséhez vezethet.

Ha valóban a Trump-adminisztráció vámemelései mögött ez a stratégia húzódik meg, fontos lenne alaposan átgondolni, vajon mennyire lehet hatékony a globális értékláncoktól való függetlenedés és az ipar hazai visszaédesgetése. Továbbá, érdemes megvizsgálni, hogy ez az irányvonal valóban hozzájárul-e az amerikai gazdaság hosszú távú érdekeihez. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez a megközelítés nem biztos, hogy a legmegfelelőbb választás.

A vámemelések következményei - mint például az inflációs kockázatok, a fogyasztók reáljövedelmének csökkenése és az illegális kereskedelem növekedése - alaposabb vizsgálatot igényelnek. Különösen érintettek lesznek azok az amerikai cégek, amelyek globális értékláncok révén végzik hazai és külföldi termelésüket, mivel számottevő versenyképesség-csökkenéssel kell szembenézniük. Hasonló sors vár azokra az amerikai gyártókra is, akik jelentős mértékben függenek importált alkatrészeiktől és részegységeiktől, például az autóipar területén.

A világgazdaság többi szereplőjére gyakorolt hatás pedig attól függ, hogy más országok is követik-e az USA példáját, vagy inkább továbbra is nyitva tartják gazdaságukat. Különösen érdekes lehet Kína reakciója, amelynek az USA a legfontosabb exportpiaca (kb. 13%-os részesedéssel). Ha a kínai exportőrök az USA helyett más piacokon próbálnák értékesíteni így "felszabadult" áruikat - akár nyomott árakon -, az kereskedelmi feszültségeket generál.

Nem elhanyagolható a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jelentősége sem.

Az Egyesült Államok vámemelési politikája ellentétben áll a WTO által lefektetett szabályokkal és azok alapelveivel, ami felveti a kérdést a multilaterális kereskedelmi rendszer jövőbeli alakulásáról. Ezen túlmenően izgalmasan figyelhetjük, hogy a jelenlegi események milyen irányba terelik a világkereskedelmet, és milyen mértékben ösztönözhetik a regionális gazdasági tömbök kialakulását.

A 2024-es évre vonatkozó adatok alapján a magyar árukivitel terén jelentős változások várhatóak.

az USA a nyolcadik legfontosabb partnerünk.

Érdemes kiemelni, hogy az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország, amely nem tagja az EU-nak, de mégis helyet foglal el az első tíz legfontosabb kereskedelmi partner között. Ha szélesebb perspektívából nézzük, az első tizenöt ország között csupán Ukrajna képviseli az EU-n kívüli államokat. Az Egyesült Államok részesedése a magyar exportból már több mint 4%-ot tesz ki, ami jelentős mértékű kapcsolatot mutat a két ország között.

Milyen termékeket exportálunk az Egyesült Államokba? A globális értékláncok szerves részeként tevékenykedő, valószínűleg túlnyomórészt külföldi tulajdonban lévő leányvállalatok játszanak központi szerepet a hazai exportpiacon.

A legfontosabb hazai termékcsoportok, amelyeket az Egyesült Államokba exportálunk, szinte teljes mértékben az autóipar, az elektronikai szektor és a gépipar területén találhatóak.

A 10. helyen található kivétel a "gyógyszer és gyógyszerészeti termék", amely esetében magyarországi ellenőrzésű cégek is részt vehetnek.

Érdekes még a kivitel erős termékszintű koncentrációja: az első három termékcsoport adja a teljes, USA-ba irányuló kivitel felét; az első tíz több mint 80%-át. Az adott termékcsoport teljes magyar exportjában jelentős, 10%-ot meghaladó az USA-kivitel részesedése az első két helyezettnél.

Néhány, a magyar export szempontjából kevésbé jelentős termékcsoport esetében azonban az Egyesült Államok piaca kulcsszerepet játszik. Az Egységes Külkereskedelmi Termékjegyzék (SITC) háromszintű bontásának több mint 260 termékcsoportja közül az alábbiak emelhetők ki:

A termékek részletesebb megközelítése, a termékszintű elemzés révén (kombinált nomenklatúra, KN) és a már korábban kivetett vámok figyelembevételével még árnyaltabb képet kapunk. Az Egyesült Államokba irányuló hazai export legfontosabb tíz terméke esetében a vámterhek általában alacsonyak, sok esetben akár 0%-os mértékűek is. A gépjárművekhez tartozó gumiabroncsok esetében viszont a legmagasabb vámtétel 4% körüli, ami figyelembe veendő tényező a kereskedelmi stratégiák kialakításakor.

A kivitel rendkívül koncentrált, hiszen körülbelül 12 ezer termék közül az első öt termék máris az export felét teszi ki, míg a legjobb tíz termék az összes kivitel 60%-át képviseli. Különösen figyelemre méltó, hogy néhány a legkeresettebb termék között jelentős részesedést képvisel az amerikai piacon is: az áramfejlesztők (a 6. helyen) esetében a magyar export közel négyötödét az Egyesült Államok vásárolja, míg a gépjárművek (a 2. helyen) esetében ez az arány meghaladja a 40%-ot.

Érdekes megfigyelni, hogy a legnépszerűbb termékeken kívül 32 esetében kizárólag az Egyesült Államok a célpiac. Különösen figyelemre méltó például a sugárhajtású gázturbinák exportja. Noha ezek a termékek mennyiségük és piaci részesedésük alapján nem tűnnek jelentősnek, ha egy-egy magyar vállalat gyártja őket, a vámemelések komoly hatással lehetnek a működésükre.

A táblázatok csupán a Magyarországról közvetlenül az Egyesült Államokba irányuló export adatokat tartalmazzák.

A magyar gazdaság amerikai kitettsége azonban ennél jóval nagyobb lehet, mivel sok olyan alkatrészt és részegységet gyártanak hazánkban, amelyeket más országokban építenek be végtermékekbe - ezek a termékek aztán az USA-ba kerülnek exportálásra.

Ez különösen igaz a német vállalatok irányította globális értékláncokra, amelyek jelentős mértékű forgalmat generálhatnak.

Az ilyen "közvetett" export pontos mérése a hozzáadott értéken alapuló kereskedelmi adatokkal lehetséges, azonban az OECD TiVA (Trade in Value Added) adatbázisa jelenleg csak erősen aggregált, ágazati, és nem termékszintű bontásban áll rendelkezésre. Ennek ellenére a TiVA-adatok alapján is látszik, hogy a magyar járműipar szerepe kiemelkedő: 2020-ban a hazai hozzáadott érték több mint egynegyede a gépjárművekhez és alkatrészeikhez kötődött az USA végső belső kereslete alapján. Ezt követte a gépipar és az elektromos berendezések, körülbelül 10-10%-os részesedéssel.

Összegzésként megállapítható, hogy Donald Trump vámemelési politikájának egyik lehetséges célja az Egyesült Államok gazdaságának kiszakítása a globális értékláncokból, ami egyben az ipari kapacitások hazai visszahelyezésére is irányul. Az Egyesült Államok eddig a világ egyik legalacsonyabb vámtarifájú gazdaságaként működött, de a protekcionista irányvonal célja a külföldre kitelepített termelés újra itthonra vonzása, amelyet az amerikai ipar csökkenése és a munkahelyek elvesztése indokol. Ugyanakkor a stratégia hatékonysága megkérdőjelezhető, mivel az automatizálás és a beruházásokra nehezedő bizonytalanság miatt a "hazahozott" vagy újonnan létrehozott gyárak jóval kevesebb munkahelyet kínálnak. Emellett figyelembe kell venni a vámok inflációs hatását és a nemzetközi feszültségek fokozódását is.

Magyarország számára az Egyesült Államok 2024-ben a nyolcadik legfontosabb, és az első olyan exportpiac lett, amely nem az Európai Unió része. A magyar kivitelből több mint 4%-ot képviselt. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar export jelentős mértékben termékkoncentrált:

Az Egyesült Államokba irányuló kivitel felét a három legfontosabb termékcsoport, mint a járművek, villamos gépek és adatfeldolgozó eszközök adja. E termékek jelentős része globális értékláncokhoz kapcsolódik, és jellemzően külföldi leányvállalatok gyártják őket.

Néhány, a teljes magyar exportban kevésbé meghatározó, de az amerikai piacon erősen jelen lévő termék (pl. műalkotás, fegyver, gázturbina-alkatrész) különösen érzékenyen reagálhat a vámemelésekre.

Az Egyesült Államok által eddig használt vámtételek többsége viszonylag alacsony, általában 0-4% között mozog. Ezért a vámemelés komoly anyagi terhet róhat a kereskedőkre és a vállalatokra. Mindazonáltal még ennél is sürgetőbb a politikai és kereskedelempolitikai irányváltás, amely különösen aggasztó lehet Magyarország számára. Ez a változás kockázatot hordoz magában, főként az olyan jelentős, exportorientált iparágak esetében, amelyek szorosan integrálódnak a globális értékláncokba.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.