Egy hatalmas jéghegy ütközhet egy brit fennhatóság alatt álló szigettel.

Az A23a néven ismert óriási jéghegy, amely a világ legnagyobbiként tartják számon, komoly fenyegetést jelenthet a Déli-Georgia szigetén élő állatvilág számára, miközben észak felé tart az Antarktisz irányából. Jelenleg 280 kilométer távolságra található a brit fennhatóság alatt álló sziget partjaitól, és ha partra ér, jelentős károkat okozhat, mivel könnyen darabokra törhet. A tudósok nagy aggodalommal kísérik az események alakulását, hiszen a múltban hasonló jéghegyek hatalmas pusztítást végeztek a helyi ökoszisztémában.

Az A23a jégtábla története 1986-ig nyúlik vissza, amikor leszakadt az antarktiszi jégtábláról. Azóta a tengerfenéken, majd egy óceáni örvényben rekedt, mígnem decemberben kiszabadult és megkezdte északi útját. A jéghegy mérete lenyűgöző: egykor 3900 négyzetkilométeres volt, jelenleg körülbelül 3500 négyzetkilométeres, ami nagyjából az angol Cornwall megye méretének felel meg.

A melegebb vizek hatására a jéghegy folyamatosan olvad és gyengül. Oldalai helyenként 400 méter magasak, ami meghaladja a londoni Shard felhőkarcoló magasságát. A műholdfelvételek tanúsága szerint a jégtábla széleiről folyamatosan törnek le kisebb-nagyobb darabok, de most már folyamatosan halad az Egyesült Királyság tengerentúli területének számító Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek felé.

A BBC beszámolója szerint - amit a Portfolio szemlézett - Mark Belchier, a dél-georgiai kormány tanácsadójaként dolgozó tengeri ökológus rámutatott a potenciális veszélyekre: "Déli-Georgia a jéghegyek sodródási útvonalában fekszik, így mind a halászatot, mind az élővilágot érintő hatások várhatóak."

A térségben már korábban is jelentkeztek gondok hasonló méretű jéghegyek következtében. 2004-ben az A38 néven ismert jégdarab zátonyra futása súlyos károkat okozott a helyi pingvin- és fókakolóniákban. Ez a terület különösen fontos, hiszen itt él az értékes királypingvin-populáció, valamint több millió elefánt- és prémes fóka is otthonra lelt.

Bár az A23a jégdarab keletkezése nem közvetlenül az éghajlatváltozás következménye, a szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a jövőben egyre gyakrabban találkozhatunk hasonló eseményekkel. Az Antarktisz instabilitása a melegebb óceáni és léghőmérsékletek hatására fokozódik, ami várhatóan nagyméretű jégtömbök leválásához vezethet - írják a szakmai elemzések.